Nem mozgatták meg a szlovénokat a kommunista titkok

Alig több mint tíz százalék ment el az állampárti időkből fennmaradt titkosszolgálati iratok nyilvánosságáról rendezett népszavazásra Szlovéniában, így érvénytelen lett a szavazás. A résztvevők nagy többsége egyébként is a nyilvánosság ellen szavazott.

Az állami titkosszolgálati archívumokhoz való hozzáférésről rendeztek népszavazást vasárnap Szlovéniában. Az 1,7 millió szavazásra jogosult állampolgárnak arról kellett döntenie, hogy a kommunizmus idején összegyűjtött, úgynevezett érzékeny, személyes információkat - például a szexuális vagy vallási hovatartozás - tartalmazó dokumentumok a jövőben mindenki számára hozzáférhetőek legyenek-e.

A 2 milliós balkáni országban a közelmúltban született törvény az archívumok védelméről. A balközép kormány azért akarja korlátozni a hozzáférést ezekhez az információkhoz, mert szerintük azok a magánszférát érintik.

A népszavazást Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) kezdeményezte. Indoklásuk szerint a tilalom a történelmi kutatásokat hátráltatja, főleg azokat a vizsgálatokat, amelyek a volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) és a kommunista rezsim tevékenységét, illetve "bűntetteit" érintik.

A szlovén törvények szerint ahhoz, hogy a népszavazás sikeres és eredményes legyen, a voksolók többségének támogatnia kell a javaslatot, illetve az összes szavazásra jogosul személy egyötödének a kezdeményezésre kell szavaznia.

Az előzetes eredmények szerint a választásra jogosultak mindössze 11,68 százaléka járult az urnák elé - közölte az ország választási bizottsága honlapján a leadott voksok 99,92 százalékának feldolgozása után. A részvételi adatok alapján a referendum érvénytelen.

A kérdésre, miszerint támogatja-e, hogy hatályba lépjen az archívumok hozzáféréséről szóló törvény, amelyet a szlovén parlament 2014. január 28-án fogadott el, a szavazók 32,68 százaléka válaszolt igennel, 67,32 százaléka pedig nemmel.