A két napos hivatalos látogatásra érkező türkmén elnök fogorvosból lett a világ negyedik gázhatalmának vezetője. 2006-os hatalomra kerülése sokakban reményt keltett a személyi kultuszt építő elődje után, de aztán csak az ő arcképeit cserélte le a sajátjára. Miközben Áder Jánossal egyeztet, Budapesten egy nagyszabású energiakereskedelmi konferencia is elkezdődött.

Szerdától Áder János köztársasági elnök meghívására kétnapos hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodik Gurbanguly Berdimukhammedow türkmén elnök. Gurbanguly Berdimukhammedowot Áder János államfő fogadta, majd tárgyalt vele (itt elolvashatja, hogy miről), a türkmén politikus találkozott Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is, csütörtök délelőtt pedig a Hősök terén koszorúz.

Berdimukhammedow második elnöki ciklusát tölti a közép-ázsiai ország élén. Legutóbb 2012-ben választották meg, akkor a szavazatok 97 százalékát kapta, pedig számos kihívója volt. Ezek azonban mind saját pártjának tagjai voltak, akik az ő támogatására szólították fel a szavazókat.

A választások tisztaságára számos országban ügyelő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a 2012-es türkmén választások előtt visszautasította, hogy választási megfigyelőket küldjön. Azt mondták, semmi értelme, mivel alig érvényesülnek a szabadságjogok, és a politikai szabad verseny ismeretlen fogalom az országban.

Áder Jánossal a VárbanForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az EBESZ szerint saját tapasztalataik körében példa nélküli a türkmén sajtószabadság hiánya. A türkméneket „teljesen elvágják a világ többi részétől, miközben a sajtót a hatalom szócsövének használják” – írta az országról a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi szervezet. Az RSF 2011-12-es sajtószabadság-indexében Türkmenisztán a harmadik legrosszabb helyen áll a világ országai közül, csak a kelet-afrikai Eritrea és Észak-Korea van mögötte. A türkmén internetfelhasználók nem érhetik el a Facebookot, a Twittert, a YouTube-ot, a Gmailt sem. Államuk, ha úgy gondolja, nem engedni vissza a szünidőről iskoláikba a külföldön tanuló diákokat, vagy éppen bírósági ítélet nélkül tartja fogva azokat, akiket egy 2002-es, még az előző elnök ellen elkövetett merénylet miatt fogtak el, ráadásul semmit nem tudni róluk - olvasható az Amnesty International 2012-es jelentésében.

A híveit alkalmanként Fásy-mulató jellegű zenés műsorokkal is szórakoztató Berdimukhammedow eredetileg Saparmurat Niyazov korábbi türkmén elnök – a türkméneket saját epikus költeményével nevelő, a hónapokat is saját maga és anyja után átnevező, rendes személyi kultuszt építő türkménbasi (a türkmének atyja) – fogorvosa volt. Innen lett először a türkmén egészségügyi minisztérium fogászati központjának igazgatója, majd 1997-ben egészségügyi miniszter, 2001-ben pedig miniszterelnök-helyettes. Egészségügyi miniszterként az ő feladata volt annak idején végrehajtani Niyazov utasítását, hogy a főváros kivételével mindenütt zárják be a kórházakat Türkmenisztánban. Ez az egészségügyi rendszer összeomlásához vezetett.

Csak a képeket cserélték le

Amikor Niyazov 2006-ban elhunyt, Berdimukhammedow meglepetésre lett ügyvezető államfő. Feltételezések szerint a jelentős befolyással rendelkező türkmén belbiztonsági szolgálat szemelte ki, mint politikailag gyenge, könnyen irányítható vezetőt. A türkmén emigránsok körében makacsul tartja magát az a pletyka is, hogy Berdimukhammedow valójában a türkménbasi mostohagyereke, de ezt semmi sem bizonyítja.

Pedig 2007-es megválasztása után (akkor a voksok több mint 90 százalékát kapta) sokan abban reménykedtek, hogy enyhíteni fog a sztálinista típusú Niyazov-féle diktatúrán. Berdimukhammedow még táplálta is ezt a reményt azzal, hogy visszaállította az elődje által előző évben eltörölt nyugdíjakat, és az ugyancsak általa lecsökkentett 10 éves iskolaköteles időszakot, de a remények hamar elszálltak. Berdimukhammedow csak Niyazov elnök országszerte kifüggesztett portréit cserélte le a sajátjaira, majd folytatta elődje politikáját és nagyzoló építkezéseit. Ami változott: már nem a türkmének atyjának, hanem csak szerényen az ország védelmezőjének (arkadag) hívatja magát.

Gurbanguly Berdimuhamedov a Sándor-palota Kék SzalonjábanForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Hatalomra kerülése után egyebek mellett a következő döntéseket hozta:

  • Tavaly elnöki rendeletben írta elő a különböző minisztériumoknak, hogy hárommillió facsemete ültetésével változtassák az országot „virágzó kertté, tovább gazdagítva a gyönyörű természetet, a nagyszerűség és boldogság időszakában”. 465 ezer közszférában dolgozót parancsoltak ki fát ültetni.
  • 2010-ben Türkmenisztán függetlenségének 20. évfordulója alkalmából bejelentette, hogy 240 új középületet emelnek, hogy javítsák az ország kinézetét, és erre 24 milliárd dollárt szánnak.
  • Ugyancsak tavaly, zöld felsőben és hófehér mackónadrágban, zöld biciklire pattanva népszerűsítette a kerékpározást, és elnöki rendeletet adott ki, amelyben a szeptembert a tömeges kerékpározás hónapjának nyilvánította. A beharangozó akcióra külföldről rendeltek kerékpárokat a részt vevő közalkalmazottak számára, darabját 44 ezer forintnak megfelelő összegért (körülbelül ennyi a türkmén havi átlagfizetés is).
  • Két éve a Lepab tartományi helyi közigazgatást egy Cadillac Escalade SUV-val (óriási amerikai luxusautóval) lepte meg, jutalomként az átlag feletti gabonatermésért.
  • 2007-ben luxusnyaralóhellyé alakította át a csendes Kaszpi-tengeri üdülővárost, Awazát. 1,4 milliárd dollárt költöttek a projektre, nyolc luxusszállodát, parkokat, széles aszfaltutakat építettek a ledózerolt dácsák helyére. A pénzes turisták aztán nemigen érkeztek.

Az elnök fönt van a Facebookon is, bár nem túl aktív, és nem is különösebben izgalmas tartalmakat oszt meg. Utoljára május elején tett ki egy linket - a kínai állami televízió egyik hírét - a falára. Ez Kínai látogatásáról és a kínai türkmén stratégiai partnerségről szólt. Van egy róla szóló topic is 741 like-kal.

70 milliárd köbméter földgáz

Türkmenisztán Irán, Oroszország és Katar után a világ negyedik legnagyobb földgázvagyonnal rendelkező országa. Az évente itt kitermelt 70 milliárd köbméter földgáz nagy része exportra megy, de ennek kétharmada az orosz Gazpromon keresztül. Türkmenisztán folyamatosan igyekszik függetleníteni magát az orosz közvetítésről. Építettek Kína és Irán felé is gázvezetékeket, és szándékukban állt gázt táplálni az Európai Unió által is támogatott - egyelőre nem tudni mikor megépülő - Nabucco-gázvezetékbe.

Türkmenisztánnal valószínűleg a magyar kormány is a gáz miatt szeretne jóban lenni. Nem ez az első alkalom, hogy közeledik feléjük, már jóval a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt is voltak energetikai témájú tárgyalások. 1994-ben még maga a türkménbasi, Saparmurat Niyazov is járt Magyarországon, a kapcsolatok aztán a 2000-es évek második felében élénkültek fel.

Mi a közös Kóka Jánosban és Szijjártó Péterben?

2007-ben Kóka János akkori gazdasági és közlekedési miniszter utazott Türkmenisztánba, hogy a Nabucco-projektről és a gázüzletről tárgyaljon, és akkor ő is találkozott Berdimuhammedowval. Egy évre rá Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is tárgyalt vele a Nabuccóról és a magyar energiafüggőség lazításáról.

A közeledést nem mindenki nézte jó szemmel. Egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott 2008-as amerikai követségi táviratban egy készülődő nagy türkmén-magyar gázüzlet miatti amerikai aggodalmakról esik szó. Az USA attól tartott, hogy ez alááshatja a Nabucco-gázvezeték tervét.

Schmitt Pál korábbi államfő 2010-ben előbb Kazahsztánban, 2011-ben pedig hivatalos látogatáson a türkmén fővárosban, Asgabatban is tárgyalt az elnökkel. Az volt az első alkalom, hogy magyar államfő látogatott oda.

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Áder János sem először találkozik Berdimuhammedowval, két éve az ENSZ fenntartható növekedéssel és környezetvédelemmel foglalkozó Rio de Janeiró-i világkonferenciáján már tárgyaltak energetikai kérdésekről. 

Kedden Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter fogadta Hojamuhammedov Baymyrat türkmén gáz- és olajügyért felelős miniszterelnök-helyettest. Utóbbi arról beszélt, hogy a következő 20 évben megháromszoroznák a türkmén gázkitermelést, és gázvezetékeket építenének Európa, Pakisztán és India felé, előbbi pedig, hogy ez Közép-Európa ellátását is segítheti. Szerdán Szijjártó Péter írt alá megállapodást gazdasági együttműködésről a türkmén miniszterelnök-helyettessel.

Mostani látogatása – mint ahogy az Index és a 444.hu is felhívta a figyelmet -, időben egybeesik az Energy Trading Central & South Eastern Europe 2014 című Budapesten rendezett energiaipari konferenciával. A Hotel Intercontinentalban rendezett 400 fős eseményen az orosz Gazpromtól kezdve a francia GDF Suezig sok európai gázkereskedő cég és ezzel foglakozó állami hivatalnok van jelen.