Az Európai Bizottság elnökévé választották a luxemburgi Jean-Claude Junckert. Jelölését nagy viták kísérték, az unió történetében először még szavazást is ki kellett írni a személyéről az Európai Tanács júniusi ülésén. Már csak a parlament jóváhagyása kellett ahhoz, hogy idén ősztől öt éven át vezethesse az EU legfőbb végrehajtó szervezetét.

Az 59 éves Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt a 751 tagú EP-ben titkos szavazással, 422 szavazattal, 250 ellenében választották meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjévé. A szabályok értelmében az EP-képviselők egyszerű többsége, 376 voks is elég lett volna.

A politikust az idei EP-választáson legtöbb mandátumot szerző Európai Néppárt tavasszal választotta meg listavezetőjének, a lisszaboni szerződés által bevezetett új csúcsjelölti rendszer értelmében ez egyet jelentett a bizottsági elnöki posztra való jelöléssel.

Jean-Claude Juncker a keddi EP-ülésenForrás: AFP/Frederick Florin

A jelölési módszert ugyanakkor több uniós tagállam kormányfője is kritizálta, mondván, hogy a jelölés a tagállami kormányfőket tömörítő Európai Tanács feladata. A június végén megrendezett uniós csúcstalálkozón azonban csak David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő szavazott Juncker jelölése ellen, így hivatalossá vált Juncker jelölése (Orbán Viktor aggályairól ebben a cikkben olvashat bővebben). A kinevezéshez azonban szükség volt arra is, hogy az Európai Parlament egyszerű többséggel, azaz 371 szavazattal támogassa Juncker kinevezését.

A volt luxemburgi miniszterelnök korábban töltött már be fontos uniós tisztséget: kormányfői megbízatásának megszűntéig éveken át vezette az eurózóna pénzügyminisztereinek testületét, az úgynevezett eurócsoportot. Bizottsági elnöki programjáról itt olvashat bővebben.