Újabb szankciók Oroszország ellen

Az energetikai, hadiipari és pénzügyi szektort érintő összehangolt szankciókat vezet be Oroszországgal szemben az USA és az EU. Erős hatásra számítanak.

Újabb, az orosz energetikai, hadiipari és pénzügyi szektort érintő amerikai szankciók bevezetését jelentette be kedden Washingtonban Barack Obama amerikai elnök. Az elnök szerint a lépéseket az indokolja, hogy Oroszország továbbra sem működik együtt az ukrajnai válság rendezésében, mi több, tovább támogatja a szakadárokat, tüzérséggel löveti az ukrán kormányerők állásait és csapatokat vont össze a két ország határán.

Az USA egyebek között leállítja egyes termékek oroszországi exportját, és felfüggeszti az Oroszországba irányuló amerikai kivitel hitelezését. A büntetőintézkedések erős hatást gyakorolnak majd az orosz gazdaságra, mert azokat összehangolták az európai szankciókkal – mondta az amerikai elnök.

Három hónap múlva felülvizsgálják

Diplomáciai források szerint kedden Brüsszelben Európai Unió tagállamainak nagykövetei is előzetes megállapodásra jutottak az újabb, Oroszország elleni uniós gazdasági szankciókról. Ezek az orosz pénzügyi szektort, az energiaszektort és a hadiipart érintik. A büntetőintézkedések csütörtökön vagy pénteken léphetnek hatályba, és három hónap múlva vizsgálják majd felül őket. A konkrét intézkedéseket és az újabb, szankciók által érintett személyek kilétét szerdán hozzák nyilvánosságra.

A lépést üdvözölte Angela Merkel német kancellár, aki szerint szükség esetén további lépéseket is tehet az EU. "Az állam- és kormányfők mindig is hangsúlyozták, hogy a szankciók bevezetése nem öncél, és csak akkor tesznek büntetőintézkedéseket, ha ez elkerülhetetlen. Ugyanakkor azt is hangsúlyoztuk, hogy a Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése és Kelet-Ukrajna állandó destabilizálása elfogadhatatlan" – idézték Merkelt a német kancellária közleményében. Merkel szerint az új helyzetben "az orosz vezetésnek kell eldöntenie, hogy az együttműködés és a feszültség csökkentésének útját választja-e".

Nem jutnak el a roncsokhoz

Az Oroszországgal szembeni keményebb szankciókat a Malaysia Airlines repülőgépének lelövése után kezdték többen szorgalmazni. Az MH17-es járatot Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat, a gépen 298 ember vesztette életét.

A roncsokhoz több napja hiába próbál eljutni egy nemzetközi csoport, a katasztrófában érintett áldozatok országainak képviselői és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Egy esetben a szakadárok a levegőbe lövöldözve űzték el az EBESZ megfigyelőit a helyszínről. Az utóbbi napokban a becsapódás helyszínének környékén folyó heves harcok miatt nem juthattak el a szakértők a gép roncsaihoz, ahol másfél héttel a tragédia után még több tucat áldozat holtteste hever.

A kijevi vezetés és a szakadárok egymást vádolták a katasztrófa kivizsgálásának akadályozásával, illetve annak okozásával.

A maláj légitársaság Boeing-777-es utasszállító repülőgépe július 17-én zuhant le oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területen Donyeck megyében, a Toreztől nem messze fekvő Hrabove település közelében. A fedélzetén tartózkodó 298 személyből senki sem élte túl a katasztrófát. Az Egyesült Államok és Ukrajna szerint a gépet szakadárok lőtték le orosz légvédelmi rendszerrel.