Recep Tayyip Erdogan elnökké választása után kijelentette, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt, ami az egyik legfontosabb jelzés volt a piacoknak. Ennél is többet lendíthet viszont Törökország gazdaságán, hogy Ankara egyelőre nem csatlakozott a nyugati orosz szankciókhoz, így komoly piaci pozíciókat szerezhet majd Oroszországban. Erdogan így könnyedén átvészelheti a gazdasági szerkezet átalakításával járó feszültségeket.

Új korszak vette kezdetét Törökországban Recep Tayyip Erdogan vasárnapi győzelmével, azonban az elnöki rendszer várható kialakítására a piacok elsőre meglehetősen negatívan reagáltak. Hétfőn a török líra mintegy 0,2 százalékkal gyengült a dollárral szemben, míg a tőzsde 2,4 százalékkal esett, ami július eleje óta a legnagyobb zuhanás volt. 

Az időleges piaci aggodalmak mögött az is szerepet játszhat, hogy nem lehet tudni, ki követi majd Erdogant a miniszterelnöki székben. A kormányzó Igazságosság és Fejlődés Pártjának a szervezeti szabályzata szerint legfeljebb 45 napon belül kell megválasztania az új vezetőt, akivel a párt a 2015. júniusi parlamenti választásokon indul, így a bizonytalanság vélhetően a következő hetekben sem fog enyhülni, amit legjobban a török deviza szenvedhet meg.  

Recep Tayyip Erdogan Törökország újonnan megválasztott elnökeForrás: MTI/AP/Emilio Morenatti

A líra nem lesz erősebb

"A líra vesszőfutása az elmúlt években folyamatosan volt ugyan, ám igazán láthatóvá csak 2013 második félévében vált, köszönhetően az amerikai központi jegybank szerepét betöltő Fed által belengetett, majd elindított pénzpumpa-csökkentésnek" – nyilatkozta az Origónak Cinkotai Norbert, a KBC Equitas elemzője. A líra dollárral szemben mutatott árfolyama tavaly májusban még 1,8 közelében ingadozott (1 dollárért 1,8 török lírát kaptunk), ám ez az arány idén január végére már 2,4-re kúszott fel, ez nagyjából olyan, mintha a jelenlegi 310-315 körüli euróárfolyam alig fél év leforgása alatt 400 forintig szárnyalna – mutatott rá a szakember.

Cinkotai szerint január óta valamelyest enyhült a helyzet és a líra valamennyi régiós devizánál jobban teljesített, igaz, ebben szerepe lehetett annak is, hogy főleg a török deviza szenvedte meg az akkori piaci feszültségeket, így ez természetes korrekcióként is értelmezhető. "Az utóbbi hetekben látott gyenge piaci hangulat viszont a feltörekvő piacok devizáit sújtotta a legjobban, ezek közül is főleg a török lírát" – tette hozzá. Az elemző úgy vélekedett, hogy nem várható nagy fordulat a deviza piacán, így a dollárral szemben akár 2,2 közelébe is gyengülhet, de a 2,25-ös szint sincs már messze. 

Komoly jelzés a piacoknak 

Nilüfer Sezgin, az Erste Securities Istanbul vezető közgazdásza már arról beszélt az Origónak, hogy az idén 3,4 százalékra fog lassulni Törökország növekedése köszönhetően a belső fogyasztás visszaesésének, míg az export az európai gazdaságok kilábalása révén továbbra is egyik legfőbb húzóerő lesz. Abban az esetben, ha a következő hónapokban Törökország legfőbb kereskedelmi partnerei továbbra is jól teljesítenek, akkor 2015-ben akár négy százalékos is lehet a GDP bővülése.

Sezgin a hazája előtt álló legnagyobb kihívásnak a hatalmasra duzzadt folyó fizetési mérleghiány kezelését nevezte, amely különösen akkor válhat aggasztóvá, ha a globális likviditási helyzet a következő időszakban drasztikus romlásnak indul. "Törökországnak egyelőre relatív növekedési hozadékot ad a kedvező demográfiai helyzet." Strukturális reformok nélkül semmi garancia sincs arra, hogy a bővülés fenntartható lesz egy kedvezőtlenebb népesedési helyzetben - tette hozzá Sezgin.

Az elemző az Origónak arról is nyilatkozott, hogy Erdogan már korábban világossá tette: a végrehajtó hatalom által az elnökre ruházott mindenfajta jogkörrel élni fog, de teljes elnöki rendszer nem jön létre. Az újonnan megválasztott államfő elmondta, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt, ami az egyik legfontosabb jelzés volt a piacok számára - tette hozzá. Sezgin rámutatott arra is, hogy a befektetők a politikai változások mellett inkább egy új makroökonómiai politikát szeretnének látni.   

Isztambuli látképForrás: RIA Novosti/Anton Denisov

Fenntarthatatlan a török modell?

"Erdogan most kénytelen szembesülni az elmúlt évek szédületes növekedésének árnyoldalaival, amelyet az építőipar és a belső fogyasztás táplált a gyáripar rovására" - erről már Sevket Pamuk, az Isztanbuli Bogazici Egyetem közgazdászprofesszora beszélt. Szerinte ez a modell hosszútávon fenntarthatatlan, így a bővülés is csökkenhet a következő időszakban. Az egyik legfőbb gond, hogy az utóbbi években a költségvetési egyensúly a felfutó import miatt elszállt, így a folyó fizetési mérleg hiánya a hat százalékot is elérheti az év végére.  

"Ahhoz, hogy a következő évtizedben is megmaradjon a 3,5-4 százalékos bővülés növelni kellene az exportot, és a külföldi befektetéseket" - mondta Mert Yildiz, a Burgan Bank vezető közgazdásza. Korábban a hitelezés visszafogásával próbálták a belső fogyasztást visszafogni, ami részben sikeres volt, mivel a 2011-es 9,4 százalékos folyó fizetési mérleg hiányt mostanra sikerült több mint két százalékponttal csökkenteni.

A kormányzat is felismerte, hogy bizonyos mértékű korrekciók nélkül a török modell fenntarthatatlan lesz a következő években. Ali Babacan miniszterelnök-helyettes egy hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanszektorban látható robbanás a verseny hiányához vezetett, valamint sokan nem tudtak lépést tartani az ingatlanárak folyamatos drágulásával. Rámutatott arra is, hogy 2005-ben a termelőágazatok még a GDP 20,8 százalékát adták, 2013-an pedig csak a 15,3 százalékát, ami egy roppant veszélyes tendenciának nevezett. 

Borúlátóak a hitelminősítők

A Morgan Stanley legutóbbi elemzésében Törökországot azon öt legtörékenyebb gazdaság közé sorolta, aamelyet legjobban fenyeget a gyors külföldi tőkekivonás. Ezen források nélkül a deficit finanszírozása megoldhatatlan lenne, ami a most még 37 százalékos GDP-arányos államadósság elszállásához vezetne. A Moody’s sem festett kedvező kilátásokat a török gazdaságról, mivel szerintük a kormányzat által várt négy százalékos bővülés 2,5-3,5 százalékra zuhanhat a magas kamatok és infláció miatt.

A nemzetközi hitelminősítő a kedvezőtlenebb jóslatot többek között arra alapozta, hogy a központi bankok a következő hónapokban világszerte minden bizonnyal kamatemelésekre kényszerülnek, ami érzékenyen érintheti a feltörekvő országokat. Török kormánytisztviselők azonban nem látnak olyan tényezőket, amely miatt csökkenteniük kellene a négy százalékos célt, de az export visszaesése még okozhat problémákat.

Egy török fiú ugrik a BoszporuszbaForrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Óriásit segíthet az embargó

Míg az Európai Unióban komoly fejtörést okozott, hogy Oroszország augusztus 7-én bejelentette, hogy a korábban ellene hozott nyugati korlátozó intézkedésekre válaszul teljes embargót vezet be bzonyos élelmiszerekre, addig ez hír Törökországban lényegesen kedvezőbb megítélés alá esett. Hivatalos vélemények szerint az embargó révén Ankara komoly piaci pozíciókat tud majd szerezni Oroszországban, ami egyben időleges segítséget nyújthat Erdogannak a gazdasági lassulás árnyékában.

Ankara abban bízik, hogy a tavalyi 1,68 milliárd dollár értékű zöldség- és gyümölcsexportja még az idén a duplájára nőhet. Hasonlóan kedvező hírek érkeztek a török baromfi- és halpiacról is, ahol jelentős orosz vásárlási igény jelentkezett az elmúlt napokban. Törökország egyelőre nem jelezte, hogy csatlakozni kívánna a nyugati orosz szankciókhoz, így az egyik legnagyobb haszonélvezője lehet a kialakult szituációnak, amivel könnyedén át is vészelheti a gazdasági szerkezet átalakításával járó feszültségeket.