Kiakadt a román külügyminiszter Orbánék nyilatkozatain

székelyek menete, székelyek, székelyföld, autonómia, Helybéliek egy 250 méter hosszú székely zászlót feszítenek ki a Réty és Maksa közötti úton, a Székelyek nagy menetelésén 2013. október 27-én
A székelyek menete 2013-ban. Zászlójuk péntektől a csíkszeredai megyeházán lobog.
Vágólapra másolva!
Titus Corlatean román külügyminiszter a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait – közölte pénteken a Mediafax hírügynökség. Nagy Anna külügyi szóvivő szerint az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést.
Vágólapra másolva!

A román diplomácia vezetője egy csütörtöki székelyföldi rendezvényen, a külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egyetemen beszélt a székely autonómiaigényről.

"A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" – jelentette ki a román diplomácia vezetője. Corlatean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett Székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről.

Nincsenek kollektív jogok?

"A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat" – érvelt a román külügyminiszter. Corlatean utalt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentésére is, miszerint az elmúlt években nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek, de román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. A román külügyminiszter azt mondta: a tisztelet elsősorban az 1996-ban aláírt magyar–román alapszerződés tiszteletben tartását jelenti.

A székelyföldi román civil szervezetek rendezvényén a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi autonómiatervezetéről is kérdezték a külügyminisztert. Bár a jogszabály szövegét az RMDSZ még nem hozta nyilvánosságra, a fórum résztvevői tudni vélték, hogy abban olyan rendelkezés szerepel, miszerint azok, akiknek nem felel meg autonómia, a statútum elfogadásától számított fél éven belül kérhetik átköltöztetésüket.

"Nem láttam egy végleges, írott formáját az etnikai alapú területi autonómiáról szóló (RMDSZ-) tervezetnek, és nagy érdeklődéssel várom, hogy pontosabban megismerhessem ezeket az elképzeléseket. De hogy román etnikumú román állampolgárokat arra kötelezzenek, hogy elköltözzenek, az teljességgel elfogadhatatlan. Ilyesmiről beszélni sem érdemes, ez olyan szélsőséges elképzelés, amelynek nincs mit keresnie egy demokratikus társadalomban" – hangsúlyozta Titus Corlatean.

"Az úgynevezett Székelyföld etnikai alapú területi autonómiája – az egykori sztálinista kísérlet, a Magyar Autonóm Tartomány aktualizált formája" című marosfői fórum résztvevői felhívást intéztek a román államfőhöz, kormányhoz és parlamenthez, amelyben határozott állásfoglalást sürgetnek a székelyföldi autonómiatörekvések ügyében.

Direkt értik félre a románok?

Az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé - mondta Nagy Anna külügyi szóvivő. Kiemelte: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Martonyi János korábbi külügyminiszter például tavaly márciusi bukaresti látogatása alkalmával is kifejtette ezt az álláspontot - emlékeztetett.

Hangsúlyozta: az autonómia kérdésében "a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival". Ugyanakkor történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására - közölte a szóvivő. Hozzátette: a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de "a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt".

Ezért is akadhatott ki Corlatean

Orbán Romániával Erdély autonómiája miatt is többször került vitába. Az egyik csörte tíz éve volt, az is egy érzékenyebb pillanatban. Románia uniós csatlakozása előtt Orbán arról beszélt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, hogy "ha Románia megtagadja egy közösség autonómia igényét, akkor nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba”.

Idén májusban Orbán a kárpátaljai autonómia ügyében szólalt föl, de Corlatean akkor sem hagyta az ügyet szó nélkül és kijelentette: "Románia nem ért egyet azzal az állásponttal, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök képvisel az autonómia ügyében."

Tavaly februárban pedig visszaszólt a magyar kormánynak Victor Ponta román miniszterelnök, miután Németh Zsolt külügyi államtitkár a romániai kisebbségi jogok megsértését sérelmezte.

Tőkés László az idei tusványosi táborban azt mondta: "Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni. Most van itt az ideje az autonómiának"

Bukarest alkotmányellenes lépéseket lát

Romániát semmilyen nemzetközi jogi szabályozás nem kötelezi arra, hogy Székelyföldnek önrendelkezést biztosítson – állította korábban a román kormány. A Krónika című napilapnap a román közigazgatási és fejlesztési minisztérium még július végén kifejtette, hogy Bukarest szerint alkotmányellenesek a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatok, és Romániát semmiféle nemzetközi jogi szabályozás nem kötelezi arra, hogy a kisebbségek számára önrendelkezést vagy kollektív jogokat biztosítson.