Két háború torzszülöttje

Több mint tíz év és politikai hibák tucatjai kellettek ahhoz, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ma világszerte egyet jelentsen a félelemmel és a brutalitással. A korábban az al-Kaida fióküzemeként működő csoport ma már a nagyhatalmaknak is fejtörést okoz, miközben gond nélkül hajt uralma alá szíriai és iraki területeket.

Hónapok óta uralják a híradásokat, James Foley amerikai haditudósító múlt heti lefejezésével pedig már az Egyesült Államok közvéleményére is hatással vannak. Barack Obama eltávolítandó ráknak nevezte őket, David Cameron brit kormányfő szerint barbár szélsőségesek, akik miatt a szigetország katonai képességeit is be lehetne vetni, Susilo Bambang Yudhoyono, a világ legnagyobb muszlim országának, Indonéziának az államfője pedig kijelentette: tevékenységükkel megalázzák az igazi iszlámhívőket. Kevés terrorszervezet kapott akkora közfigyelmet az elmúlt években, mint most az Iszlám Állam (IS).

Volt hol edződni

Noha csak idén kerültek a nemzetközi figyelem középpontjába, az Iszlám Állam története jóval korábbra nyúlik vissza, megerősödéséhez pedig az elmúlt évek iraki és a szíriai eseményei együttesen járultak hozzá. A szervezet „jogelődje”, az Iraki al-Kaida (AQI) már 2003-ban, az amerikai katonai invázió után megkezdte működését, ez annyira sikeres volt, hogy egy év alatt felkerültek a washingtoni külügy terrorlistájára. Az Abu Muszab az-Zarkávi vezette szervezet a nyugati koalíciós erők ellen hajtott végre akciókat – miközben a síitákat sem kímélték.

Tájkép az Iraki al-Kaida pusztítása után. Romokban a síiták szent mecsete Szamarrában Forrás: AFP/Dia Hamid

A merényletek száma Zarkávi 2006-os likvidálása után az amerikaiak 2011. decemberi kivonulásáig fokozatosan csökkent, nem utolsósorban azért, mert az ugyancsak 2006-ban megválasztott síita kormányfő, Núri al-Maliki – részben külső nyomásra – maga mellé engedte az Iraki al-Kaida hátországának számító szunnita közösség politikusait, akiket viszont a kivonulás után egyre inkább üldözni kezdett: koncepciós perek és kivégzések zajlottak, a szunniták pedig szinte másodrangú állampolgárokká váltak.

2011 tavasza óta a szomszédos Szíriában egyre durvább méreteket öltött a polgárháború, amely remek táptalajt nyújtott a radikális szunnitáknak: a bagdadi helyett az ugyancsak síita gyökerű damaszkuszi rezsim ellen fogtak fegyvert, miközben újraélesztették a kapcsolatot az iraki kormány által elidegenített közösségekkel. Az immár Szíriában harcoló Iraki al-Kaida ekkor nevet változtatott: Iraki és Levantei al-Kaida lett belőle, kifejezve azt, hogy Kelet-Szíriára és Irak északi részére egyként tekint. A polgárháborúban egyre erősödő csoportnak eközben konfliktusa akadt a központi (Pakisztánban székelő) al-Kaidával, mert amíg utóbbi a Nyugat ellen küzd, addig ők egy iszlám kalifátusban gondolkodtak. Az ideológiai különbség 2013 áprilisában szakadáshoz (az al-Kaida azóta az al-Nuszra frontot ismeri el szíriai szervezetének) és újabb névváltoztatáshoz vezetett, létrejött az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS), amelynek tevékenységére a világ idén januárban figyelt fel: gond nélkül bevonultak Ramadiba és Falludzsába.

Így vonulnak be az ISIS-gerillák a meghódított városokba Forrás: ISIS propaganda film

Az év eleji sokk után öt hónapnyi csend következett, június 10-én pedig az újabb fordulat, Irak második legnagyobb városa, Moszul elfoglalása. Az amerikaiak által felszerelt iraki hadsereg – nem utolsósorban az üldözött szunnita lakosság bizalmatlansága miatt – csődöt mondott, Maliki ugyanis előzőleg önkényes személyi döntéseivel óriási károkat okozott a parancsnoki láncban. Nem véletlen, hogy a közben Iszlám Államra átkeresztelt dzsihádista csoport ellen csak a jóval szervezettebb iraki kurd fegyveresek, az amerikai légi akciókkal is támogatott pesmergák és a szír hadsereg képes felvenni a harcot – utóbbit azonban a hétvégén súlyos veszteség érte. (Az Iszlám Állam elmúlt egy évtizedéről a BBC készített nemrég remek összeállítást.) Az amerikai „főkatona”, Martin Dempsey szerint ugyanakkor még mindig csak helyi konfliktusról van szó, viszont ha az Egyesült Államok vagy Európa veszélyben lenne, Szíria bombázását sem tartaná kizártnak.

Kurd harcos a lövészárokban Forrás: AFP/Ahmad Al-Rubaye

A láthatatlan kalifa

Az Iszlám Állam pontos paramétereiről nem sokat tudni. Saját állításuk szerint 10 ezer harcosuk van – jelentős számban európai országokból elszármazott muszlimok –, pénzügyi tartalékukat pedig Moszul bevétele óta mintegy 2 milliárd dollárra teszik. Titokzatosságukhoz nagyban hozzájárul, hogy vezetőjük, Abu Bakra al-Bagdadi mindössze egyszer szerepelt a nyilvánosság előtt: júliusban egy moszuli mecsetben prédikált. Bagdadi állítólag a saját harcosaival is inkognitóban kommunikál (innen a „láthatatlan sejk” elnevezés), hollétét, életkorát, sőt, a valódi nevét is homály fedi. Egyes források szerint 1971-ben született Szamarrában, radikalizálódásának időpontja azonban ugyancsak bizonytalan: az egyik verzió szerint a helyi szunnita klérus tagja 2003-ban, az amerikai katonai invázió után nyúlt a fegyver után, más források szerint viszont már Szaddám Huszein uralma alatt tagja volt fegyveres mozgalmaknak. Az mindenesetre biztos, hogy 2010 körül már az Iraki al-Kaida vezetői között tartották számon, az anyaszervezettel való 2013-as szakítás pedig már az ő irányítása alatt történt.

Bagdadi, állítása szerint, Mohamed próféta leszármazottja, kinyilatkoztatásai tehát az irányítása alatt állók számára megkérdőjelezhetetlenek.

A kalifa itt még nyugati álruhában Forrás: AFP/Ho -

Ez is világossá válik abból a dokumentumfilmből, melyet a Vice News forgatott a „kalifa” birodalmában. Kiderül az is, hogy a gyermekeket 15 éves korukban saríaiskolába, egy évvel később pedig katonai kiképzésre küldik. Azok, akik ezen átesnek, már mehetnek a terepre. Szakértők szerint az Iszlám Állam népszerűsége annak is köszönhető, hogy Bagdadinak kiváló a taktikai érzéke, gyakorlatiasságával pedig sokkal hatékonyabban tud híveket toborozni, mint az al-Kaida „teológus” vezetője, Ajman al-Zavahiri.

Közösségi izgatás

A középkori módszerek mellett az Iszlám Állam a 21. századi technikát sem veti meg: a közösségi médiafelületekre kitett videóikban – mint legutóbb Foley esetében – szinte kérkednek a brutalitásukkal, s ugyanezen a csatornákon fogalmazzák meg a Nyugatnak szánt fenyegetéseiket. Az internet népének kreativitása azonban végtelen: az Indepedent számolt be a hétvégén arról, hogy a Twitteren – AskIslamicState („kérdezd az Iszlám Államot) hashtaggel – a felhasználók gúnyos kérdéseket intéznek az Iszlám Államhoz.

#AskIslamicState What shade of lipstick does your leader use? pic.twitter.com/uUZqJoAP2C

— Lord Skip VC (@LordSkipVC) 2014. augusztus 22.