Ukrajnának fegyverekre van szüksége a Nyugattól, nem az orosz kaviárra és briliánsokra kivetendő embargóra - fejtette ki véleményét a hét végén Volodimir Feszenko ukrán politológus Petro Porosenko ukrán elnök brüsszeli tárgyalásait értékelve.

A Penta politikai kutatóközpont vezetője a Gordon ukrán internetes kiadványnak adott interjújában úgy vélte, Porosenko elérheti az Európai Uniónál, hogy újabb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, azonban az igazán hatékony segítség most az lenne, ha a Nyugat fegyvereket szállítana Ukrajnának. Feszenko szerint nem az a kérdés okozza a fő problémát, hogy Oroszország hivatalosan háborút visel-e Ukrajnával szemben vagy sem, hanem az, hogy Ukrajnának nincs elegendő eszköze a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus megoldására, valamint gondok vannak a fegyveres erők tevékenységének koordinálásában a felső hadvezetés szintjén.

Folyamatos lesz a konfliktus

Szerinte amennyiben az "ellenséges erők" elfoglalják az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost és tovább nyomulnak a Krím félsziget felé, vagyis a válság súlyosbodik, az arra késztet majd egyes országokat, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. A politológus úgy véli, Oroszországnak arra nincs elegendő hadereje, hogy egész Ukrajnára kiterjedő háborút folytasson. Szerinte Oroszország alapvető célja, hogy folyamatosan fenntartsa a fegyveres konfliktust Ukrajnában.

Merkel a sajátjairól gondoskodik

Oleh Hricajenko, a Nemzetközi és Összehasonlító Tanulmányok nevű kutatóközpont helyettes vezetője egy vasárnap megjelent lapinterjúban úgy vélte, hogy Ukrajnának alapvetően önerőből kell magát megvédenie. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont átlépte azt a határt, ami után Európának és az Egyesült Államoknak már fontosabb a biztonság, a háború elkerülése, mint gazdasági veszteségei.
"A Nyugat alaposan kiszámítja lépéseit. Angela Merkel német kancellár nem fog jobban gondoskodni az ukránokról, mint saját országa állampolgárairól" - jegyezte meg a szakértő.

Ukrajnának harcolnia kell

Fontosnak nevezte, hogy Ukrajna határozott lépéseket tegyen saját területe védelmében. "Nehéz egy olyan országot támogatni, amelyik nem harcol magáért. A Nyugat csak annyi pénzt ad, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ukrajnai helyzet tovább ne romoljon. A többi a mi dolgunk. Nekünk, magunknak kell kievickélnünk a válságból" - mutatott rá az elemző.

A hidegháború következménye

Vadim Karaszjev ismert ukrán politológus, a Globális Stratégia kutatóintézet igazgatója a Krajina című ukrán újságnak adott nyilatkozatában azon véleményét fejtette ki, hogy "Putyin elnök Ukrajna elleni háborúja" a hidegháború következménye. "Putyin az elmúlt 15 év alatt, amióta hatalmon van, arra a következtésre jutott, hogy Oroszország valójában nem vesztette el a hidegháborút. Ezért nem kell a +kisebb partner+ szerepét vállalnia, ahogy ezt eddig tette. A nemzetközi élet kulcsfontosságú tényezője akar lenni a Nyugat és Kína mellett" - vélekedett a politológus.

Ez itt az orosz világ

Szerinte Putyin "piros vonalat akar húzni" a térképen, amelyet a Nyugat nem léphet át. "Ez itt az orosz világ, amely ott van, ahol oroszul beszélnek, azaz hozzátartozik Ukrajna déli és keleti része is" - fogalmazott. Szavai szerint ugyanakkor a Nyugat máshol húzta meg ezt a "piros vonalat", arra az álláspontra helyezkedve, hogy Moszkva semmilyen formában nem avatkozhat be Ukrajna belügyeibe.

Most bomlik a Szovjetunió

Karaszjev hangsúlyozta, hogy most dől el, hol lesz az "orosz birodalom" határa. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt húsz évben "szimbolikus" volt a határ Oroszország és Ukrajna között. Így többé-kevésbé nyugalom volt Ukrajnában azért, mert a Nyugat és Oroszország nem követelte olyan vehemensen mint most, hogy Kijev döntsön, melyik oldalhoz csatlakozik. "Majd megmozdult a világ, megkezdődött a gazdaság és a politikai földrajz átalakítása" - folytatta eszmefuttatását a szakértő. Véleménye szerint még most is folyamatban van a Szovjetunió szétbomlása. "Ukrajna pedig csak most, a háborún keresztül kezd igazi nemzetállammá válni" - fűzte hozzá Karaszjev.