Magyarországot vádolták a CNN-en

Egy T-72-es harckocsi biztosít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző karának hadgyakorlatán 2012-ben.

Orosz kormánypárti politikus szerint Magyarország tankokat szállított Ukrajnának, a HM ismételten cáfol.

Ismét az ukrán hadsereg támogatásával, T-72-es tankok szállításával vádolták meg hazánkat. Ezúttal Vjacseszlav Nikonov politológus, Vlagyimir Putyin orosz elnök külső („nem fizetett”) tanácsadója, az orosz állami duma oktatási bizottságának vezetője – forrásmegjelölés nélkül – mondta bele a CNN kameráiba (a videón 5:22-től): nagyrészt Magyarországról érkeztek azok a T-72-esek, amelyeket az elmúlt hetekben érzékeltek a kelet-ukrajnai fronton.

„Az Egyesült Államok meggyőzte Magyarországot, hogy néhány tucat tankkal támogassa az ukrán hadsereget” – állította Nikonov, aki szerint a szakadároknak azért sincs szükségük efféle haditechnikára, mert nap nap után tucatjával zsákmányolnak ilyesmit az ukrán csapatoktól.

Magyar T-72-es egy 2012-es hadgyakorlaton Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem ez az első ilyen eset. A moszkvai külügy augusztusban – az addig ismeretlen Hídfő.net portál értesüléseire hivatkozva – azzal vádolta meg Budapestet, hogy egy cseh alapítású, de magyarországi székhelyű közvetítő cégen, az Excalibur Defense Kft.-n keresztül, az uniós fegyverexport szabályait megkerülve játszik át 58+22 darab, forgalomból kivont harckocsit Ukrajnának. A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium akkor határozottan cáfolta mindezt, azt állítva, hogy a tankokat éppen átszállították egy raktárból, a transzport pedig nem lépte át az országhatárt.

A honvédség tagad

A CNN-en elhangzott vádakra ezúttal a Honvédelmi Minisztérium reagált.

„Magyarország nem szállított T-72-es tankokat Ukrajnába"

– közölte a tárca az Origo megkeresésére. – A Magyar Honvédség augusztus 1-jén és 2-án a kalocsai raktárbázisról használatra már nem alkalmas T-72-es harcjárműveket, illetve egyéb hadieszközöket szállított vasúton a honvédség nyírteleki hadianyagraktárába.” (A vasúti szerelvény Nyíregyházát is érintette, a Hídfő.net bizonyító erejűnek szánt olvasói képei is ott készültek.) Mindez annak a „racionalizálási folyamatnak” a része, amelynek keretében a tárca hadianyagot és harceszközt csoportosít át a kalocsai és a káli raktárbázisairól Táborfalvára, Pusztavacsra és Nyírtelekre.

A HM ugyanakkor azt is közölte, hogy az Excalibur tulajdonába került összesen 80 páncélost – a Cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium májusban kiadott engedélye alapján, „kereskedelmi-üzleti célra” – folyamatosan szállítják egy végfelhasználóként megjelölt prágai székhelyű cég telephelyére.

Érzelmi jelenlét

Az ominózus műsorban egyébként Nikonov több érdekes állítást is megfogalmazott. Szerinte még úgy is nehéz lesz meggyőzni az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaság lakosságát arról, hogy maradjanak Ukrajna részei, hogy az ottaniaknak erősebb ukrán identitásuk van, mint a Krímben élőknek – hiszen nekik semmilyen nincs. Véleménye szerint

Kijevnek muszáj lenne tárgyalnia a két szakadár terület (Novorosszija) „kormányával”, Putyin elnök pedig semmi mást nem csinál, mint győzködi a feleket, hogy üljenek asztalhoz.

Az államfő tanácsosa egyúttal cáfolta, hogy orosz csapatok lennének Kelet-Ukrajnában (ellenkező esetben „elég megjósolható lenne a konfliktus végkimenetele”), az ottani fejleményeket „kizárólagos ukrán belügyi zűrzavarnak” nevezve. Szerinte a fegyveres konfliktus azért alakult ki, mert a kijevi „puccs” után a kelet-ukrajnai régiók nem voltak hajlandóak elismerni az újonnan alakult Jacenyuk-kormányt, amely erre katonai beavatkozással válaszolt. „Oroszország érzelmileg van jelen Kelet-Ukrajnában” – állította Nikonov.