Románia megtámadására már van forgatókönyve a NATO-nak

2014.09.07. 21:43

Románia és Bulgária esetleges megtámadására is elfogadott egy vészforgatókönyvet a NATO a walesi csúcstalálkozón. Romániában vezénylési központ is lesz, és készenléti raktárakat is létrehoznak. A találkozón öt nyilvános és tizenöt titkos dokumentumot fogadtak el a tagállamok.

A NATO elfogadta a román és a bolgár vészforgatókönyvet, illetve akciótervet arra az esetre, ha a két tagállam valamelyikét támadás érné a szervezet walesi csúcstalálkozóján. A balti államok, Lengyelország és Törökország már korábban is rendelkeztek ilyen tervekkel - közölte vasárnap Traian Basescu román államfő.

Basescu szerint Románia minden kitűzött célját - elsősorban a NATO keleti szárnyának megerősítését - elérte a NATO-csúcson, ahol öt nyilvános és tizenöt titkos dokumentumot fogadtak el a tagállamok vezetői. A csúcstalálkozó nemcsak a NATO-n belüli szolidaritást erősítette meg, hanem egyértelművé tette, hogy a biztonság pénzbe kerül – mondta az elnök.

"A NATO nem osztogat pénzt valamilyen brüsszeli, központi költségvetésből: a tagállamok, amelyek részt vesznek Románia védelmének erősítésében, maguk fizetik katonáik költségeit, mint ahogy mi is magunk fedeztük Afganisztánba vezényelt csapataink kiadásait."

Romániában vezénylési központot hoz létre a NATO, ahol békeidőben az a 100-200 tiszt dolgozik majd, akik az országban egymást váltó külföldi katonák hadgyakorlatait hangolják össze. A közeljövőben jelentős mennyiségű lőszert és tartalékokat, továbbá katonai felszerelést halmoznak fel készenléti raktárakban, hogy amennyiben valóban szükség lenne a NATO most létrehozandó gyorsreagálású erőinek beavatkozására, akkor a helyszínen találják a szükséges eszközöket.

Románia számos kaszárnyája és katonai raktára áll üresen, miután a 300 ezer fős sorkatonaság helyett jelenleg 80 ezres hivatásos hadsereggel rendelkeznek. Ezeket a létesítményeket rövid idő alatt használhatóvá tudják tenni.

Cáfolta Porosenkót

Basescu cáfolta Petro Porosenko ukrán elnök a BBC-nek adott pénteki interjújában tett kijelentését, miszerint a 1,2 millió katonával és az egyik legkorszerűbb hadsereggel rendelkező Oroszország nemcsak Kijevet, hanem Tallinnt, Rigát, Vilniust és Bukarestet is elfoglalhatja, ha a Nyugat nem vállal szolidaritást Ukrajnával.

"Megértem Porosenkót: azzal szembesült, hogy az ukrán hadsereg nem képes legyőzni a szeparatistákat, tűzszünet elfogadására kényszerült, amely szerintem egy olyan fegyvernyugvássá fajul, amely, az általa emlegetett autonómia révén, gyakorlatilag egy meglehetősen nagy terület feletti ellenőrzés elvesztését jelenti. De ellent kell mondanom neki: a 28 tagállam azért egyesíti erőit, hogy ilyesmi a NATO keleti szárnyán ne legyen lehetséges" - mondta.

A pénteken véget ért walesi csúcstalálkozón az ukrán válságra adott válaszként a NATO emelte készenléti szintjét, és megerősítette az Oroszországtól tartó keleti tagállamainak védelmét. Lengyelországi központtal létrehoztak egy új gyorsreagálású erőt, amelyet bárhol a világon kettő-öt nap alatt be lehet vetni. A három-öt ezer fős szárazföldi erő műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.