Hszi Csin-ping kínai elnök indiai látogatásával egy időben mintegy ezer kínai katona hatolt be az India részét képező, de vitatott hovatartozású Arunácsal Prades szövetségi állam területére egy meg nem nevezett indiai parlamenti képviselő és egy tévéadó csütörtöki közlése szerint.

Kínai államfő nyolc éve nem járt Indiában, Hszi Csin-ping most szerdától kezdődően háromnapos látogatást tesz a szomszédos országban. Mindkét ország szándéka, hogy fejlesszék gazdasági együttműködésüket, Kína ráadásul partnert keres Indiában Ázsia megújítására.
Sajtóértesülések szerint a most szentesítendő gazdasági tervek értéke százmilliárd dollár nagyságrendű lesz. Megfigyelők szerint Peking emiatt nem engedheti meg magának, hogy feszült legyen a kétoldalú viszony, és Hszi Csin-ping feltehetőleg "azon van", hogy a kapcsolatokat zavaró konfliktusveszélyes problémára, határvitájukra végleges megoldást találjanak.

Behatolás

Ezzel szemben áll a kínai katonák behatolásáról szóló jelentés. Azt ezt közlő politikus, Arunácsal Prades egyik újdelhi parlamenti képviselője szerint a kínai katonák szerdán hatoltak be az állam területére, s emiatt az indiai kormány "erősítést küldött" saját hadserege alakulatainak a térségbe. Az NDTV tévé úgy értesült, hogy a két hadsereg képviselői szerdán találkoztak. Más, meg nem nevezett tisztségviselők szerint a kínai katonák - úgy tűnik - utat építenek indiai területen.

Rövid, de véres háború volt

Az újdelhi külügyminisztérium annyit közölt csütörtökön, hogy a Hszi Csin-pinget szerdán fogadó Narendra Modi miniszterelnök beszélt vendégével kínai katonák "behatolásáról", és más témák mellett szó lesz erről csütörtökön folytatott tárgyalásaikon is. India és Kína 1962-ben rövid ideig tartó, de véres háborút vívott Arunácsal Pradesért, és annak hovatartozásában azóta sem egyeztek meg.

A dalai láma is megszólalt

A kínai elnök indiai látogatása alkalmából a dalai láma kijelentette egy csütörtöki mumbai sajtóértekezletén, hogy Hszi Csin-ping "nyitottabb, realistább" politikus, mint elődje, Hu Csin-tao volt. Ebből következően "több dolgot is eltanulhat Indiától". "Nagyon fontos, hogy bizalomra építve megújuljanak a kínai-indiai kapcsolatok" - mondta Tibet indiai száműzetésben élő vallási vezetője.

Miatta van minden?

A két ország között az is feszültség forrása, hogy India befogadta a dalai lámát, akit Peking veszélyes szakadár vezetőnek tart. Kína nyomást gyakorol a világ minden országára, hogy ne fogadja látogatáson a vallási vezetőt. A dalai láma már többször hangoztatta, hogy csak nagyobb autonómiát akar Tibet számára, amelyet Kína az 1950-es évek elején szállt meg és csatolt magához.