Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A katonák többsége támogatja Obama többször is megerősített ígéretét, hogy nem engedi újabb iraki „szárazföldi háborúba rángatni” az amerikai hadsereget. A Military Times felméréséből azonban az is kiderült, hogy nem bíznak az elnöki főparancsnoki képességeiben, nem hiszik, hogy alkalmas lenne egy nagyszabású háborúban vezetni a nemzetet.
A lap 2200 aktív állományban lévő katonát kérdezett meg. 70,1 százalékuk nemmel válaszolt arra a kérdésre, véleménye szerint kellene-e jelentős számú harcoló csapatokat küldeni Irakba a helyi biztonsági erők megsegítésére.
„Az ő országuk, az ő dolguk” – vélekedett például a szárazföldi erők egyik tisztje, aki három alkalommal szolgált Irakban.
A felmérést a lap nyáron, internetes megkérdezéssel végezte, és augusztusban zárta le, amikor az amerikai légierő már lőtte az Iszlám Állam iraki állásait.
A kérdőívek és interjúk elemzéséből az is kiderült, hogy a katonák újabb kérdéseket fel tesznek fel azzal kapcsolatban, miért vonult ki az Egyesült Államok 2011-ben Irakból, mi és miért romlott el azóta.
Sokan felvetik azt is, miért gondolja bárki is, hogy a hosszú távú következmények ezúttal mások lennének?
„Az egésznek úgysem lenne végül semmi értelme – mindegy, milyen jól végeznénk mi a dolgunkat, az iraki kormány képtelen tartani magát” –vélekedett Christopher Fox tengerészgyalogos hadnagy.
Sokan egyetértenek haditengerészet egyik név nélkül nyilatkozó szanitécével, aki több misszióban is szolgált Irakban és Afganisztánban. Ő arra emlékeztetett, hogy a szolgálat súlyos mentális, fizikai és személyes hatásokkal járt. „Egyszerűen kiégtünk” –summázta a következményeket.
A pesszimizmust tovább erősíti, hogy értelmetlennek találják a hozott áldozatot. Az aktív állományban lévő válaszadóknak csupán a 30 százaléka véli úgy, hogy a nyolc évig tartó iraki háború „nagyon”, illetve „meglehetősen” sikeres volt. 2011-ben, a kivonuláskor még a 64 százalékuk vélekedett így.
„Úgy érzem, mintha seggbe rúgták volna, mert az iraki szélsőségesek újra teret nyernek, így az egész olyan, mintha semmit sem érne mindaz, amit tettem” – mondta a 39 éves Darrell Priestley tengerészgyalogos őrmester, aki 2009-ben szolgált Irakban.
Egyre többen bírálják is Barack Obamát, amiért úgy döntött, hogy 2011-ben az összes amerikai katonát kivonták Irakból. A katonai vezetők közül sokan már akkor is úgy vélekedtek, hogy 10-20 ezres erőt az országban kellett volna hagyni, annak ellenére, hogy az iraki parlament akkoriban nem volt hajlandó jogi védelmet biztosítani az amerikai hadsereg tagjainak.
Az elnök támogatottsága jelentősen csökkent a hadseregben – pedig soha nem volt különösebben nagy. 2009-ben a megkérdezettek 35 százaléka helyeselte azt a módot, ahogyan az elnök főparancsnoki munkáját végezte. Idén az arányuk 15 százalék alá csökkent.
A bizalomhiány határozza meg azt is, hogyan tekintenek az egész iraki problémára, és így sokkal nehezebb is mobilizálni a hadsereget.
