Meddig tűri Brüsszel a magyar demokráciadeficitet?

2014.09.30. 13:47

A Le Monde szerint az Európai Bizottságnak előbb-utóbb foglalkoznia kell a magyar demokráciadeficittel. A Handelsblatt a devizahitelek forintra váltásának tervéről közölt kommentárt.

A Le Monde című francia balliberális napilap szerint az új Európai Bizottságnak „előbb vagy utóbb foglalkoznia kell Magyarország esetével”. A 2010 óta a „nacionalista konzervatív” Orbán Viktor által vezetett ország ugyanis a cikkszerző Joelle Stolz szerint olyan problémát vet fel, amellyel nem számoltak az Európai Unió megalkotói: tiszteletben tartja ugyan a maastrichti költségvetési kritériumokat, de egyre aggasztóbb demokráciadeficitet halmoz fel. 

„Az Európai Unió vajon eltűrheti-e hosszú ideig, hogy miközben az egyik tagállama az engedélyezett 3 százalékos költségvetési deficitküszöb alatt marad, könnyedén eltávolodik az európai család hatályban lévő normáitól, legyen szó a médiaszabadságról vagy egy lehetséges politikai alternatíva garantálásáról?” – tette fel a kérdést a lap.

Washington már figyel

A szerző szerint a magyar kérdés egyelőre még nem szerepel a brüsszeli prioritások között, Washington radarjára viszont már felkerült. Idézte Barack Obama amerikai elnököt, s úgy vélte: precedens nélküli a rendszerváltás óta, hogy az amerikai elnök az Orbán Viktor vezette Magyarországot Vlagyimir Putyin Oroszországával és az Alijev-klán Azerbajdzsánjával egy kategóriában említse.

A tudósító azt is megjegyezte, hogy a politikusi kommentárokat megelőzően nem túl hízelgő szerkesztőségi írások jelentek meg a nagy amerikai napilapokban, valamint a német konzervatív lapokban. Valamennyi írás meglepőnek tartotta Brüsszel passzivitását Orbánnal szemben - hangsúlyozta a lap, amely szerint az Egyesült Államokban, Lengyelországban vagy a balti államokban is Magyarországot a NATO gyenge láncszemének tekintik.

Mindig a külföldiek ellen

A Handelsblatt című német üzleti lap a devizahitelek forintra váltásának tervéről közölt kommentárt keddi számában.

Mindig a külföldiek ellen című írásában Hans-Peter Siebenhaar kiemelte, hogy a magyar kormány „a média után most a bankokat szorongatja”, és a forintosítás „drákói intézkedésével” 3 milliárd eurós költséget terhel a bankrendszerre.

A külföldi bankok „szankcionálása Orbán Viktor kormányfő részéről belpolitikailag népszerű”, hiszen sok devizaadós érzi úgy, hogy „a könnyelműen aláírt kölcsönszerződéssel a bank becsapta”, ugyanakkor a tervezett eljárás rontja az ország befektetői megítélését - vélekedett a Handelsblatt szerzője.

Legszívesebben mennének

Hozzátette, hogy egyes bankok „inkább ma, mint holnap” hagynák el Magyarországot, ha a kivonulás nem járna nagyobb veszteségekkel.

A forintosítást jogszabályba foglaló „szokatlan törvényalkotás” célja világos, a pénzügyi rendszer további államosítását szolgálja, és ezért a kormány „nem könnyezi meg az országot elhagyó bankokat” – írja a lap.