Alig hihető: Radovan Karadzic nem tudott Srebrenicáról

HORIZONTAL PORTRAIT BUST PERSON-POLITICS SERB DEFENDANT TRIAL INTERNATIONAL PENAL TRIBUNAL ON THE FRINGE OF CONFLICTS (FILES) A file photo on November 3, 2009 shows former Bosnian Serb leader Radovan Karadzic in the courtroom of the ICTY War Crimes tribun
Radovan Karadzic
Vágólapra másolva!
Radovan Karadzic nem tudott a Srebrenicában zajló mészárlásról, ezért nem lehet őt népirtás miatt felelősségre vonni - hangoztatta csütörtökön a hágai Nemzetközi Törvényszéken a legsúlyosabb háborús bűntényekkel vádolt volt boszniai szerb elnök ügyvédje.
Vágólapra másolva!

"A legcsekélyebb bizonyítéka sincs annak, hogy Karadzic eltervezte vagy elrendelte volna a foglyok kivégzését, vagy egyáltalán tudott volna róla" - szögezte le Peter Robinson.

Az ügyvéd szerint a Srebrenicában zajló vérengzés titokban zajlott. A hágai per során nem nyert bizonyítást, hogy Karadzicnak szándékában állt volna kiirtani Bosznia teljes lakosságát, ami viszont feltétlenül szükséges ahhoz, hogy elítéljék népirtás címén. Robinson rámutatott arra, hogy a védelem 26 tanúja támasztotta alá azt, hogy Karadzic nem tudott a srebrenicai népirtásról, viszont a bíróság előtt megjelent tanúk egyike sem állította az ellenkezőjét.

Radovan Karadzic Forrás: AFP/POOL/Michael Kooren

A szerb nép felett ítélkeznek

A hágai törvényszéken hétfőn kezdte meg, és kedden fejezi be záró védőbeszédét Radovan Karadzic. Hétfőn Karadzic azt hangoztatta, hogy a bíróság nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, és az NT őt nem ítélheti el, még ha volt elnökként erkölcsi felelősség is terheli bármilyen bűncselekményért, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság (RS) polgárai vagy katonái elkövettek a háború idején.

11 pontos vádirat

A Karadzic elleni 11 pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek. A bűncselekmények az 1992-95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek. A legsúlyosabb vádpont kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak le. Ez volt a legsúlyosabb bűntény Európa területén a második világháború óta.

195 tanú

Az ügyészség a per során 195 tanút vonultatott fel, szeptember 29-én fejezte be záró vádbeszédét, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért rá. Azzal vádolta Karadzicot, hogy a háború idején az RS elnökeként ő volt az etnikai tisztogatások "mozgató ereje". Az ügyészségi bűnlajstrom arra a megállapításra épül, hogy Karadzic kulcsfontosságú embere volt annak a "bűnszövetségnek", amely célul tűzte ki a muzulmán és a horvát lakosság elűzését a szerbek lakta boszniai területekről.

A boszniai háború után Karadzic éveken át bujkált, 2008 júliusában Belgrádban fogták el, és adták ki Hágának. A rákövetkező évben kezdődött meg a hágai pere. Az ítélethozatal legkorábban jövő októberben várható.