Pénzhiány miatt egymillió afgán fejadagját kell csökkenteni

Pénzhiány miatt akár egymillió afgán rászoruló napi fejadagját is csökkenti az ENSZ Világélelmezési Programja. Eközben csak Kínában évente csaknem nyolcezer milliárd forint értékű élelem vész kárba a pazarlás miatt.

Claude Jibidar, a WFP afganisztáni koordinátora elmondta, hogy nagyjából harmincmillió dollár (7,3 milliárd forint) hiányzik a segélyprogram költségvetéséből. A WFP a világszervezet tagállamainak hozzájárulásaiból finanszírozza működését.

„Csökkentenünk kellett az általunk támogatott emberek fejadagját, hogy nyerjünk egy kis időt, és ne kelljen teljesen leállni” – mondta a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában. A szakértő szerint napi 2100 kalóriáról 1500-ra kellett csökkenteni egymillió ember fejadagját.

Az ENSZ Világélelmezési Programja 3,7 millió embert, a lakosság tíz százalékát látja el élelemmel a dél-ázsiai országban.

A helyzet csak romlani fog

Sokan attól tartanak, hogy a segélyforrások további beszűkülése várható a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő alakulatainak idei kivonásával. Szakértők szerint az is apaszthatja ezeket a forrásokat, hogy a nemzetközi közösségnek más problémákkal is meg kell küzdenie: egyebek mellett a szíriai és az iraki háborúval, valamint az elsősorban Nyugat-Afrikát sújtó ebolajárvánnyal.

A harcok eközben is folytatódnak az országban. A belügyminisztérium arról számolt be, hogy az afgán biztonsági erők az utóbbi 24 órában legalább 26 tálib lázadóval végeztek Kandahár, Paktia és Kunár tartományban. Az AFP francia hírügynökség információi szerint a tálibok kedden megtámadtak egy rendőrőrsöt Logar tartományban, Kabultól délre. A rajtaütésben hat rendőrt öltek meg.

Kínában bezzeg pazarolnak

Évente csaknem 200 milliárd jüan, vagyis nyolcezer milliárd forint értékű élelem vész kárba Kínában – a hulladékká váló élelemmel becslések szerint több mint 200 millió embert lehetne jóllakatni.

Az állami gabonahivatal igazgatóhelyettese, Vu Ce-tan arról is beszámolt a Hszinhua hírügynökségnek, hogy ezenkívül nagyjából 35 millió tonna gabona a raktározás, a szállítás és a feldolgozás során keletkező veszteség. Korábbi jelentések szerint további 15 millió tonna vész kárba a háztartásokban.

A kínai szakemberek már évek óta igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét az élelmiszerellátás biztonságával összefüggő jelenségre. A jelentős művelésbe vont területekkel rendelkező kelet-ázsiai ország ugyanis szűkében van a földterületeknek és a víznek, s a mezőgazdaságot további próbák elé állítja a talaj és a víz egyre nagyobb szennyezettsége.

Megszabták a termőterület nagyságát

A világ lakosságának körülbelül 20 százaléka él Kínában, miközben az ország a termőföldek mindössze 9 százalékával rendelkezik. Ennek ellenére élelmiszerekből 90-95 százalékban önellátó.

A kormány döntése alapján a mezőgazdaságilag megművelt területek nagysága az országban nem csökkenhet 120 millió hektár alá. Az idei tavaszi parlamenti ülésszakon elhangzott, hogy gabonából a termelői kapacitást 50 millió tonnával akarják bővíteni. Kína tavaly 602 millió tonna gabonát termelt.