Büntetőintézkedéseket sürget hazánk ellen a Die Welt

2014.10.23. 14:52

Magyarország elleni büntetőintézkedések bevezetésének a lehetőségéről írt a Die Welt. A Spiegel szerint Berlin és Brüsszel következhet az amerikai büntetés után, a lengyelek a rendszerjellegű korrupció miatt ingatják a fejüket, de kritizálja a magyar államot a Financial Times és a Le Monde is. 

A Die Welt című német konzervatív lap a magyar állampolgárok elleni amerikai beutazási tilalomról közölt kommentárt csütörtökön. A szerző, Andrea Siebel főszerkesztő-helyettes szerint Magyarország nyugatellenes, antidemokratikus, antiliberális irányba tart, ami Brüsszelt talán annyira megrázta, hogy inkább elfordult.

Úgy látja, az európai eszme híveinek a jövőbe vetett bizalommal átitatott filozófiájába nem illeszkedik az, hogy uniós tagállamok méltatlanul viselkednek, és ezért büntetőintézkedéseket kell hozni ellenük, vagy akár a tagság megvonása is szükségessé válhat. Hozzátette: Orbán nem rejti véka alá antimodern, EU-ellenes politikai vonalvezetését, és Putyinhoz és Erdoganhoz hasonlóan támogatottsága dicsőségében fürdik, amelyet „tragikus módon” választások révén szerzett és „tévesen örökkévalónak tekint”.

Megelégelte

Orbán érzékeli és kihasználja az EU szerkezeti gyengeségeit, és egy illiberális állam felépítéséről beszél, az Egyesült Államok viszont ezt megelégelte és megtagadta néhány magyartól a beutazást – fejtette ki a szerző.

Az amerikai lépés „szégyenbe hozza Brüsszelt”, ugyanakkor „esélyt is” jelen számára – tette hozzá, megjegyezve, hogy ha a nagyobb és súlyosabb Oroszország elleni szankciók is kifejtenek hatást, akkor „miért ne lehetne Magyarország ellen is” büntetőintézkedéseket bevezetni. Magyarországnak „szüksége van az EU-ra, de ez fordítva is igaz?” – vetette fel a Die Welt szerzője.

A Spiegel Online Orbán túl messzire megy címmel közölte Keno Verseck írását. A kormányfő a demokráciából a tekintélyelvű berendezkedés felé vezeti országát, amit az Egyesült Államok megelégelt, és beutazási tilalmakról határozott. Verseck szerint ezután "Berlin és Brüsszel következhet".

 A beutazási tilalommal és az Európai Parlamentben a demokrácia, a jogállamiság és a emberi jogok magyarországi helyzetéről folytatott vitával kapcsolatban azt írta, hogy "a nemzetközi politika ismét Orbánra tekint", aminek kiváltó oka a kormányfő "nyíltan antidemokratikus tevékenysége". A beutazási tilalomról pedig azt, hogy a kelet-európai országok körét tekintve "példátlan" washingtoni lépés "válasz a növekedő állami korrupcióra". 

Precedens nélküli döntésnek nevezte a magyar állampolgárok ellen elrendelt amerikai beutazási tilalmat a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel lap. A szerző, Michal Kokot szerint a szankciók mögött több húzódik meg, mint korrupció: Washington így figyelmezteti a magyar kormányfőt, hogy ne építse tovább "az autoriter jellegű állammodellt". Kokot úgy véli, Magyarországon "rendszerjellegűvé vált a korrupció". 

A lap másik cikkében Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter utóbb visszavont kijelentésével foglalkozik, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2008-ban felajánlotta Donald Tusk akkori lengyel miniszterelnöknek Ukrajna feldarabolását. A szerző szerint Putyin Magyarországnak is felajánlhatta Kárpátalja elcsatolását 2008-ban. Elképzelhető, hogy a magyar választók megbocsátanák Orbán Viktor kormányfőnek a Moszkvával való szövetséget, ha vissza tudná szerezni a Trianonban elveszített területek egy részét - írják.

Az Európai Unió átlaga alatt 

Magyarország a világ első internethasználati adójának bevezetésére készül - írta a Financial Times. A londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne szerint a terv a "mind dominánsabb" Fidesz és Orbán Viktor unortodox gazdaságpolitikájának legújabb példája. A Financial Times megszólaltatja Neelie Kroest, az Európai Bizottság digitális területért felelős távozó alelnökét, aki szerint az intézkedés károsítaná a magyar digitális gazdaságot. Kroes szerint Magyarország amúgy is az Európai Unió átlaga alatt teljesít az internethasználat, a szélessávú szolgáltatások hozzáférhetősége és a digitális szabályozás tekintetében. 

Ellenőrzés alatt a szerzői mozi Magyarországon címmel közölt tudósítást a Le Monde. A francia lap szerint "nehéz idők járnak jelenleg a művészfilmekre Magyarországon". Példaként említette Pálfi György Toldi című filmtervét, amelyet egy év huzavona után végül nem támogatott a Magyar Nemzeti Filmalap, mert a rendező állítólag nem fogadta el, hogy az akciójelenetekhez ráerőltessenek egy másodrendezőt. 

Korrigálnak

A tudósító, Joelle Stolz megemlítette, hogy a kormány és a filmes szakma egy jelentős része között már eddig feszült volt a viszony. A rendszer létrehozta a Magyar Filmakadémiát a Magyar Filmművészek Szövetségének ellenében, amelynek elnöke, Tarr Béla már Szarajevóban él és dolgozik.

Fliegauf Bence Csak a szél című filmjének 2012-es berlini bemutatóján a magyar hatóságok szétosztottak egy szöveget az újságíróknak, amelyben a magyarországi cigányüldözésekről szóló mű fiktív jellegére hívták fel a figyelmet. Legutóbb pedig szintén Berlinben Hajdú Eszter a romagyilkosságok elkövetőinek peréről készült Ítélet Magyarországon című dokumentumfilmjének vetítése adott alkalmat "a hivatalos Magyarország képviselőjének egy hosszú önmagyarázkodó beszédre". "Megannyi példa arra, hogy az Orbán-rezsim milyen módon tartja feladatának korrigálni a magyar filmeseknek hazájukról kialakult képét" - írta a Le Monde.