Félmeztelenül tüntetnek, de nem szexmániások. Hanem feministák és ateisták. Akcióikkal megosztják a közbeszédet, és nem tagadják: a hírverés miatt csinálják. A mozgalom szülőhazájából, Ukrajnából gyakorlatilag elmenekültek, most nyugat-európai országokban tobzódnak a topless performance-ok. Ez is volt az ára annak, hogy a Femen mozgalom az elmúlt hat évben a világhírnévig vigye. A szervezet alapítója, Hanna Hucol ezekről is beszélt az Origo tudósítójának Kijevben, az előrehozott ukrán parlamenti választás előestéjén. Kampánycsend volt, úgyhogy politikáról csak érintőlegesen lesz szó. A vallásról viszont sokat vitáztunk.

Mi vitte rá, hogy 2008-ban megalapítsa a Fement?

Elég egyszerű oka volt: szerettem volna egy szervezetet, amelyik a fiatal lányok jogaiért harcol Ukrajnában, mert akkoriban itt nem volt ilyesmi. Tehát nem is voltak olyanok, akik annyira hangosan álltak volna ki a női jogok mellett, mint most mi. Az persze más kérdés, hogy helyes-e, amit teszünk, de így legalább beszélnek rólunk.

Úgy tudom, a korai időkben egy kis kijevi lakásban húzódtak meg, mára pedig már egy nemzetközi szervezet lett a Femenből. Mi vonzza az új tagokat?

Például az, hogy felszabadítjuk a női nemet, illetve az, ahogyan. Senki nem kényszeríti a tagokat, akik köztünk vannak, mind egy ideológiát vallanak.

Az alapító szerint teljes az egyetértés a Femenen belülForrás: Vörös Szabolcs - Origo

Kíváncsi vagyok, hogyan történt, amikor a védjegyükké vált topless tüntetések mellett döntöttek.

Az ötlet nem egyik pillanatról a másikra jött. A Femen egy életforma, lépésről lépésre alakult ki a tüntetésnek ez a formája. Úgy gondoltuk, hogy a botrányos szereplésekkel lehet a legnagyobb érdeklődést elérni, és felhívni a figyelmet az ukrán nők problémáira. A legradikálisabb utat kellett, hogy válasszuk, egyébként Janukovics exelnök miatt: az első topless tüntetésünk akkor volt, amikor 2010-ben újra elindult az elnökválasztáson. Abból, ahogy a hatóságok reagáltak, megértettük: ez a leghatékonyabb módszer. Rettenetesen zavarta őket, hogy meztelen női testeket láttak a minisztériumok előtt.

Nem vitás, hogy ennél nagyobb figyelmet nehéz elérni, de kétlem, hogy azok nagy része, aki önökre néz, rögtön a női jogokra asszociálna.

Inna Sevcsenkó, a Femen reklámarca egy milánói tüntetésen
Forrás: AFP/Marco Bertorello

 

Erről hosszasan vitatkozhatnánk. A női test szimbólum is, amely arra is alkalmas, hogy tüntessenek vele, mi ezt így gondoljuk helyesnek. Önnek, aki nem ukrán, lehet, hogy nehéz megértenie az itteni férfitársainak a mentalitását és azt, hogy nem vagyok szexmániás. Amikor levesszük a felsőnket, az a belső harcunk jelképe is, mert a helyi közvélekedés szerint ezt csak otthon lehet csinálni. Nem könnyű ám az itteni aktivistáknak ezt nyilvánosan, mondjuk egy idősebb politikus előtt megtenni.

A Femen másik attribútuma a vallásellenesség. Miért?

Semmilyen vallást nem tudunk tisztelni, mert genezisétől kezdve mindegyik elnyomja a nőket.

Azt hihetnénk, hogy a néhány, még létező matriarchális afrikai törzzsel szimpatizálnak.

Nem fontos, ki a domináns. A vallást mint önmagában való dolgot nem tudjuk elfogadni.

Megkeresztelték?

Meg. De nem kértem. 19 évesen lettem ateista. Azelőtt templomba jártam, és minden este imádkoztam.

Mi történt 19 évesen?

Okos lettem. Elkezdtem olvasni, és rájöttem, hogy a világ más, mint amilyennek hittem: nincs benne hely istennek. Még emlékszem is arra az estére: mintha megvilágosodtam volna.

Érdekes, mert a keresztény tanítás mintha egymás elfogadását – de semmiképp sem a nők elnyomását – feltételezné.

Nem értek egyet. A Bibliának számos olyan része van, amelyek szerint a férfi és a nő nem egyenlő. Ön katolikus?

Rosszabb: protestáns.

A nyugati kereszténység sokkal progresszívebb, mint az ortodox egyház. Az előbbi legalább próbálkozik, de itt semmi nem változik.

A kolleginái értesítik az olyan akciók előtt, mint amilyen például a párizsi vagy a kölni volt?

Persze.

És mit mond nekik? Hogy „ez az, csináljátok”?

Összehangolt akciókról van szó. Tudjuk, hogy ezek a helyek az odajárók számára szent helyek, de mi ateisták vagyunk, és egy katedrálisban is csak közönséges székeket és asztalt látunk. A botránykeltéssel szeretnénk felhívni magunkra a figyelmet. Ugyanúgy kész vagyok harcolni a nőkért, mint ön a saját istenéért. Számunkra a nő a szent. Ha elnyomják, mi is hasonlóan járunk el mások megszentelt helyeivel. Ez egy háború.

Nem alkusznakForrás: Vörös Szabolcs - Origo

Félre ne értsen, nem misszionárius vagyok, de a kölni dómban üldögélő nyugdíjas hívő mit tett azért, hogy a Femen akcióját kelljen néznie?

Személyesen lehet, hogy semmit, de azt az ideológiát képviseli, amely elnyomja a nők és a homoszexuálisok jogait, és betiltja az abortuszt. Hogy az egyes muszlim országokban tapasztaltakról már ne is beszéljünk.

Akkor ugorjunk! Kik pénzelik a Fement?

Magánszemélyek, akik osztják a nézeteinket, vagy egyszerűen csak viccesnek találják, amit csinálunk. Emellett webáruházunk is van, és már kiadtunk négy könyvet.

2010 körül a politikai pályával is kacérkodtak.

El kellett döntenünk, hogy nemzetközi aktivista csoportként vagy egy ukrajnai pártként akarunk tovább működni. Az előbbi nyert. De nem zárom ki, hogy néhány jelenlegi és volt tagunk politikai pályára lép. Végül is: nem lehetnek örökké aktivisták.

A mozgalom legismertebb arcai a Femen nyugat-európai rezidensei. Ez mennyiben segít az ukrán nők helyzetén?

Ők a hatósági agresszió miatt döntöttek a távozás mellett. Most, az itteni forradalom után, nem tudjuk, mi lesz. Kivárunk, és kisebb csapatokat építünk fel. Ukrajnában ma háború van, kiszámíthatatlan a helyzet. Előfordul, hogy egy fegyveres nacionalista jön szembe: olyankor letagadom, hogy Femen-tag vagyok.

Ha már nacionalizmus: azt minek nevezné, amikor a nyugati tüntetéseiken – tehát ukrán aktivisták – „Fuck Putin” feliratot festenek magukra?

Semmilyen nacionalista felhang nincs ebben. Mi Putyin diktatúrája ellen lázadunk. Meg Lukasenka és Janukovics rendszere ellen. Kapjuk is a bírálatokat, hogy háború idején mi miért mondjuk a spanyolországi abortusz szigorításával vagyunk elfoglalva. Szóval már csak ezért sem vagyunk nacionalisták.

Hanna Hucol a kijevi Rodina-Maty- (Anyaföld-) emlékműnélForrás: Vörös Szabolcs - Origo

Ha visszatekint az elmúlt hat évre: mi változott a Femen tevékenységével?

Ukrajnában végre beszélnek a női jogokról és a feminizmusról. A nők pedig aktívabbak lettek, és elkezdtek maguknak kérdéseket feltenni – például azt, hogy miért kell így élniük. A nagy gond az, hogy itt semmilyen tudományos háttere nincs ennek, az egyetemen – például Franciaországgal ellentétben – semmit nem oktatnak erről. Az elért fejlődés pedig egyelőre csak a nagyobb városokban látszik, vidéken még mindig ugyanolyan minden, mint száz éve.

Elmegy holnap szavazni?

Igen.