A magyar politikai folyamatokról és Magyarország NATO-tagságáról is beszélt a Budapest Beacon tudósítójának, Benjamin Novaknak adott interjúban Charles Gati.

A magyar származású professzort a Johns Hopkins Egyetemen kérdezte a riporter, a többi között arról, mi vezetett a magyar-amerikai kapcsolatok erodálódásához. Gati szerint 2001-ben kezdtek először romlani a bilaterális kapcsolatok, egy nagyon aprónak látszó konfliktussal. Ez volt az első Orbán-kormány ideje, és Csurka István, aki tagja volt a magyar Országgyűlésnek, látványosan ünnepelte az Egyesült Államok elleni támadásokat, amit Washington nem vett jó néven.

Keleti értékek

A kérdésre, hogy miért egyre gyakoribbak a kérdőjelek Magyarország NATO-tagságát és euroatlanti elköteleződését illetően, Gati azt mondta, egy elmélet szerint minden állami berendezkedés általában 25 évente egyszer jelentősen megváltozik. „Azt bizonyosan érzékelem, hogy Budapest olyan értékeket képvisel, amelyek nem tartoznak a Nyugat-barát értékek közé. Ilyen a keleti szél politikája vagy az illiberális állammal kapcsolatos elképzelés. Az is jól látszik, hogy a magyar társadalom kissé kiábrándult a nyugati típusú demokráciából, és ezt a hangulatot Orbán Viktor mesterien fordította a saját javára” – mondja a külpolitikai szakértő.

Charles Gati arról is szólt, hogy szerinte a nyugati sajtóban található kritikák zöme – ellentétben a magyar retorikával - a magyar kormány, és nem a magyar társadalom ellen irányulnak. Szerinte „a magyarok elképesztő tiszteletnek örvendenek az Egyesült Államokban. Tehetséges embereknek tartják őket, csak a politikusok néha keresztbe tesznek a magyar érdekek érvényesítésének.”

Elszigetelődés vagy alkalmazkodás

Gati úgy véli, hogy a legrosszabb esetben akár teljes elszigetelődést is eredményezhet a jelenlegi magyar politika, ami együtt jár a Kelet felé fordulással. A professzor szerint a lassú idomulás is legalább ennyire életszerű forgatókönyv. Nem gondolja ugyanakkor, hogy a teljes gazdasági elszigetelődés irányába mennének a folyamatok, még akkor sem, ha a nyugati sajtóban nagyon könnyen azonosítják Orbánt Putyinnal. 

Brüsszel is léphet

A politológus szerint nem szerencsés, hogy a kormány mindent a kétharmaddal magyaráz. Gati úgy látja, hogy az egyre keményebb amerikai diplomáciai lépések kihatással lehetnek az Európai Unióra is. Nem tarja kizártnak, hogy a korrupciós vádakat Brüsszel is komolyan veszi majd, mert a kabinet "nem azért kapott kétharmados többséget, hogy lopjon".