Nem tart a kommunista pártok újbóli előretörésétől Európában Joshua Muravchik, aki az Origónak arról is beszélt, hogy 1956 ébresztette rá a világot, hogy a kommunizmus nem a jövő felé vezet.

Több mint 97 évvel a szentpétervári kommunista puccs után is éles viták kereszttüzében áll a szocialista múlt megítélése. A vitához hozzájárulhat Joshua Muravchik 2002-ben megjelent, majd most magyarra lefordított könyvbe. A Földre szállt mennyország – A szocializmus története című mű a személyiségek oldaláról próbálja megközelíteni a kommunizmus történetét, de az izraeli kibucok is helyet kaptak a könyvben. 

A kommunizmus hagyta a legerőteljesebb nyomott a XX. századon.Forrás: Origo

Hatalmas nyomot hagytak

A szocializmus a 20. század egyik domináns ideológiája volt, rengeteg szereplő, ország és mozgalom vett benne részt – mondta el az Origónak Joshua Muravchik, a könyv szerzője. A John Hopkins Egyetem külpolitikai szakértője úgy látja, hogy a különféle nacionalista ideológiák mellett mindent egybevetve a kommunista-szocialista eszmék hagyták a legnagyobb nyomott az elmúlt századon. „Meg akartam érteni és mutatni, mi vezetett el ahhoz, hogy egy ilyen népszerű eszme felemelkedjen, majd eltűnjön.”

A kommunista ideológia azért lehetett ilyen sikeres a 20. század elején, mert egyfajta vallásnak számított, amely az egyre inkább előretörő tudományosság miatt is értékelődött fel. A szakember szerint, ha valaki éppen keresztény, zsidó, vagy muszlim, akkor a vallási előírások szerint nagyon sok kötelezettségnek kell megfelelnie, míg a kommunizmus esetében nincsenek ilyen szigorú előírások.

Ma már csak emlék.Forrás: Origo

Értelmetlenné váltak

A kommunisták sikerének másik fő oka, hogy Lenin képes volt Európa legnagyobb országában 1917-ben puccsal megszerezni a hatalmat, és mindez új lendületet adott a mozgalomnak. A marxizmus a 19. század kihívásaira volt egyfajta válasz, de mostanra a világ teljesen megváltozott. A proletariátus mint társadalmi réteg teljesen megszűnt, így a kommunista válaszok is értelmetlenné váltak.  

A kommunizmus legfőbb bűne a mögötte hagyott közel 100 millió halott, de ez országonként nagyon eltérő. Míg Sztálin és Mao tízmilliók haláláért felelős, addig például Magyarországon jóval kisebb számokról beszélhetünk. 1956 valóban fordulópont a kommunizmus történetében, bár korábban is voltak felkelések, de ezt követően milliók gondolkodása változott meg a szocialista eszmékről a magyar forradalom vérbe fojtása után.

Lenin egykori dolgozószobájaForrás: Origo

Amerikában nem voltak sikeresek

Muravchik arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban a szocialisták még a gazdasági világválság idején sem tudtak áttörni, annak ellenére, hogy az ország szellemi életében komoly pozíciókkal rendelkeztek. Az amerikai társadalomban nagyon erős a tradíciók és az individualizmus szerepe, valamint az európai országokban valódi osztályok alakultak, amelyek sokkal fogékonyabbak voltak a marxista nyelvezetre. Emlékeztetett arra, hogy Franklin Delano Roosevelt, bár nem volt nevezhető szocialistának, mégis sok szociáldemokrata elemet beemelt a politikájába.

Nem lehet megjósolni, hogy a világban lévő kommunista rendszerek meg fognak-e bukni, annyi bizonyos, hogy a legérdekesebb kísérlet Kínában zajlik. A kommunista párt megőrizte a politikai monopóliumát, miközben a gazdaságban kapitalista lépések történnek. Úgy látja, hogy idővel ez a két dolog egymással akár szembe is kerülhet, amely elvezethet a változásokhoz.

A kommunizmus szimbólumai ma már részben csak üzleti terméknek számítanak.Forrás: Origo

Újfasiszta pártok jönnek?

Muravchik nem tart attól, hogy a mostani nehéz európai gazdasági helyzetben a kommunista pártok akár egy választást meg tudjanak nyerni. A baloldali erők helyett a szélsőjobboldali erők térnyerése látható Nyugat-Európában, ami inkább a növekvő bevándorlóknak szól, mint a gazdasági helyzetnek. Az asszimilálódni nem tudó muszlim tömegek és a gazdasági helyzet fokozatos romlása együttesen váltja ki az akár neofasiszta erők felemelkedését.