Nem volt elég érdekes az Orbán Viktorral készített páros interjú, ezért nem jelent meg a Welt am Sonntag november 9-i kiadásában – tudta meg az Origo, azok után, hogy Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke vasárnap keményen bírálta a német újság eljárását. Azt az eljárást, amely Németországban egyébként bevett szokás.

„Nem volt semmilyen nyomás a Die Welt szerkesztőségében az Orbán-interjúval kapcsolatban” – ezt a német konzervatív napilapot kiadó vállalat, az Axel Springer válaszolta az Origo megkeresésére. Szerettük volna megtudni ugyanis, hogy mit gondolnak arról a közleményről, amelyet vasárnap adott ki a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető Havasi Bertalan, és amely egyebek között azt hangsúlyozza: „megengedhetetlen nyomásgyakorlás” történt a lap vasárnapi kiadása, a Welt am Sonntag részéről, amikor a magyar kormányfővel és bajor kollégájával, Horst Seehoferrel november 6-án készített páros interjú csak online jelent meg, az újság nyomtatott kiadásában nem.

Havasi Bertalan (jobbra) Orbán ViktorralForrás: MTI/Miniszterelnökség/Tassy Márk

Azért nem, számolt be Havasi, mert a német lap szerkesztősége további három kérdésre – helyesebben: „kérdésnek álcázott vádaskodásra” – szeretett volna választ kapni, ezeket a budapesti német nagykövetségen keresztül juttatta el a sajtóirodának. Ott viszont úgy döntöttek: „ez az eljárás egy olyan jellegű és mértékű nyomásgyakorlás, ami diplomáciailag, sajtóetikailag elfogadhatatlan, tehát teljesíthetetlen”, a többi között azért, mert egyik interjúalany sem járult hozzá a szöveg utólagos módosításához.

Nem volt elég érdekes

„A beszélgetés alatt nem tették fel azokat a kérdéseket, amelyek egy »érdekes« páros interjúhoz kellettek volna. Ezeket a szerkesztők utólag elküldték, de megválaszolatlanok maradtak” – írja az Axel Springer. Hozzátették: a lap értelemszerűen a berlini fal leomlásának – éppen vasárnapra eső – 25. évfordulójával foglalkozott nagy terjedelemben, így a „csonka” interjú „nem tartozott a legjobb anyagok közé”. „Mivel azonban olvasmányként érdekes, elérhetővé tették online, ott ugyanis nincsenek terjedelmi korlátok. (…) Az, hogy nyomtatásban nem jelent meg, a legjobb bizonyíték arra, hogy a szerkesztői csapat nem hagyja magát befolyásolni” – zárul a vállalat okfejtése.

Másra kellett a hely az újságbanForrás: ddp images/AFP/Clemens Bilan

Szokás utólag kérdezni

„A német sajtóban nem szokatlan, hogy egy interjú elkészítése után további kérdéseket küldünk az alanynak, mert előfordulhat, hogy a felvétel és a közzététel között lényeges fejlemények történnek, vagy egyszerűen csak elfelejtettünk megkérdezni valamit” – válaszolta az Origónak Christian Gottschalk, a Stuttgarter Zeitung szerkesztője. Kollégánk elmondta azt is, hogy – ellentétben például Nagy-Britanniával – Németországban bevett szokás az is, hogy az interjúalany előre egyezteti a témákat – ad absurdum: a kérdéseket – az újságíróval, és a magyar eljáráshoz hasonlóan utólagos módosítási joga is van. „A kész interjúban már semmi meglepetés nincs” – mondta Gottschalk.

Ezek alapján úgy tűnik tehát, hogy a Welt am Sonntag szerkesztői „sajtóetikailag és diplomáciailag elfogadhatatlan nyomásgyakorlás" helyett a német sajtó szokásjogával éltek, a budapesti német követség segítségét pedig feltehetően a szűk határidőre tekintettel kérték.

Visszavágunk, ha kell

A Die Welt egy héttel az eset után újabb magyar politikust kérdezett meg; ugyancsak online kiadásában „Úgy érezzük, igazságtalanul bánnak velünk” címmel Szijjártó Péterrel közölt interjút. Ebben a külgazdasági és külügyminiszter a többi között elmondta: az EU-nak egységesen kellene fellépnie, és Budapest teljes mértékben betartja az Oroszországgal kapcsolatos európai irányvonalat. Hozzátette ugyanakkor, hogy hazánk ismét szembeszáll az Európai Bizottsággal, ha az túlságosan kritikus Orbán Viktor miniszterelnökkel.