A külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális juttatások szabályozásának komoly szigorítására jelentett be terveket pénteken a brit miniszterelnök, David Cameron. A politikus nem kérdőjelezte meg az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, de egyértelművé tette: ennek érvényesítését a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni. Arra is utalt, Nagy-Britannia kiléphet az unióból, ha ezt nem sikerül elérnie.
Cameron egy közép-angliai járműgyárban vázolta a szigorítási terveket. Először adatokkal sokkolt: a közép- és kelet-európai EU-tagállamok 2004-es csatlakozása előtti 30 évben nettó egymillió, a 2004-es keleti bővítés utáni első hét évben viszont 1,5 millió volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő bevándorlók száma.
Szerinte hiba volt lemondani az bevándorlás átmeneti korlátozásáról, Nagy-Britannia egyedülállóan vonzó úti cél lett a nyolc közép- és kelet-európai ország polgárai számára, csak ezekből egymillióan érkeztek a tíz évvel ezelőtti bővítés után. Szerinte a bevándorlók száma sokkal magasabb, mint amennyivel a brit önkormányzatok, kórházak, iskolák meg tudnának birkózni. Azt mondta az egymillió ember bevándorlása olyan hatalmas méretű migráció, amilyen békeidőben korábban soha nem fordult elő Európában.
A jövőbeni EU-bővítések során ezért ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Ez ezt jelenti, hogy a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hét évi átmeneti időszaknál hosszabb lesz a korlátozás. Burkoltan utalt arra is, hogy ha nem az ő terveinek megfelelően alakulnak a dolgok, megvétózhatják a további EU-bővítéseket.
A tervek között egyebek mellett ezek szerepelnek:
Nem beszélt az EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának számszerű korlátozásáról. Korábbi sajtóértesülések szerint felmerült például bevándorlási kvótarendszer bevezetése.
Cameron elismerte, a munkaerő szabad áramlásából Nagy-Britannia is hasznot húz, hiszen 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-országokban, és London sem akarja "szétzúzni" a szabad munkaerőmozgás alapelvét. Ez a szabadságjog mindazonáltal soha nem volt feltételek nélkül gyakorolható az Európai Unióban, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt az alapjogot fenntarthatóbb módon kell érvényesíteni.
Amikor beszédének erre a pontjára ért, megszólalt az üzem tűzriasztója, és emiatt rövid időre félbe kellett szakítani a rendezvényt. Cameron megjegyezte: mondandója a jelek szerint "megszólaltatta a vészcsengőt az Európai Bizottságban".
Közel kétórás beszéde végén a brit kormányfő azzal fenyegetett, Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból, ha nem sikerül elérnie Brüsszelnél a szabad munkaerőmozgás szabályainak általuk követelt reformját. "Ha megfogalmazott aggályaink süket fülekre lelnek, és ha nem tudjuk megfelelőbb alapokra helyezni az EU-hoz fűződő viszonyunkat, arra az esetre semmilyen lehetőséget nem zárok ki."