A nagyhatalmak ütközőzónájában lévő Moldovában vasárnap sorsdöntő parlamenti választást tartanak. A magyar közvélemény számára elsőre talán lényegtelennek tűnik, hogy mi zajlik a tőlünk több mint 1000 kilométerre keletre lévő országban, azonban az ottani történések a hazai politikára is befolyással lehetnek.
Az 1991-ben függetlenné vált Moldova Európa egyik legszegényebb államának számít. Ennek következtében több százezren hagyták el az országot, ezért mostanra a nemzeti jövedelem 20 százalékát a külföldön dolgozók hazautalásai adják. Geopolitikai szempontból a krími és a kelet-ukrajnai orosz expanziót követően vált forró övezetté térség a konkrét harci cselekmények közlesége miatt.
Moldova többek azzal vált híressé a kelet-európai térségben, hogy 2001-ben teljesen demokratikus körülmények között választották meg a kommunista pártot. A kommunisták 2005-ben ismételni tudtak, és csak 2009-ben estek ki a hatalomból, egy több halálos áldozatot követelő tüntetéssorozatot követően.
Azóta az Európai Uniós csatlakozást első számú prioritássá tevő három párti koalíció vezeti az országot. A november 30-i moldovai választás alapvetően egy geopolitikai orientációs döntés lesz. A tét, hogy a kelet-európai ország az orosz utat választja-e, vagy marad az uniós integrációt támogató erők dominanciája – mondta el az Origónak Rácz András, a Finn Külügyi Intézet munkatársa. Moldova az unió keleti partnerségi programjának legjobban teljesítő tagja.
Moszkva számára a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy gyengítse az EU-párti erőket. Azonban Oroszország semmilyen pozitív alternatívát nem nyújt Moldovának, mivel az Eurázsiai Unióba való belépés egyáltalán jelentene megoldást az ország problémáira.
Oroszország mozgástere nem tekinthető túlságosan nagynak a kis kelet-európai ország esetében, de az energiapolitikától kezdve a mezőgazdasági importtilalomig, és az Oroszországban dolgozó moldovai vendégmunkások helyzetének nehezítéséig széles skálán lehet élni a nyomásgyakorlás eszközeivel.
A kampány meglehetősen nyugodt volt egészen az utolsó hétig. November 26-án a választási bizottság eltiltotta a szavazáson való részvételtől a Patria/Rogyina nevezetű alakulatot. Az indok az volt, hogy a párt a moldovai törvényekkel szemben vélhetően Oroszországból fogadott el 436 ezer eurónyi illegális forrást.
A Rogyina szó jelentése az orosz nyelvben a szovjet hazafogalomnak megfelelő kifejezés. A eltiltás alapja azonban természetesen nem a párt nevének jelentése, hanem az Oroszországhoz fűződő túl szoros kapcsolatai. Ennek alapján a moldovai hatóságok joggal gondolták azt, hogy itt egy fedőszervezetről van szó, amelyet Moszkva a befolyása kiterjesztésére szeretett volna használni.
Azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a párt betiltása milyen hatást gyakorolhat a választási eredményre. A Renato Usatii üzletember vezette párt az eltiltáskor a szavazatok közel 10 százalékára számíthatott. Usatii azóta Moldovát is elhagyta.
A választás előtti héten a hatóságok lelepleztek összesen tizenöt, moldovai és orosz személyt. Ők korábban egy betiltott, Moszkva által támogatott olyan szervezet tagjai voltak, amely az Európa-barát erők választási győzelme esetére erőszakos megmozdulást tervezett.
A legfrissebb felmérések szerint az uniópárti erők vezetnek a közvélemény-kutatásokban, azonban a legerősebb párt, a kommunista. Ez az alakulat azonban nem hasonlítható például a magyarországi Thürmer Gyula-féle alakulathoz, inkább egy szociáldemokrata pártról van szó.
Ráadásul ez a kommunista párt egyáltalán nem tekinthető Moszkva hívének, így hatalomra kerülésük esetén sem várható radikális irányváltás. Rácz arra is felhívta a figyelmet, hogy várhatóan koalíciós kormány alakul majd, amelyben akár a kommunisták is helyet kaphatnak majd.
Rácz András szerint a választásnak semmilyen érdemi hatása nem lesz a trasznyisztriai konfliktusra. A Csongrád-megyényi terület függetlenségét erős orosz segítséggel 1990. szeptember 2-án nyilvánították ki. A Moldovával folytatott rövid háború után, az 1992. július 21-én aláírt békekötés értelmében a moldovai hatóságoknak nincs semmilyen beleszólása a terület politikájába. Hivatalosan Moldovához tartozik, de a világ egyetlen országa sem ismeri el önállóságát.
A befagyott krízisben nem lesz robbanás, mivel ez nem egy etnikai, hanem politikai konfliktus, és eleve sokkal békésebbek a viszonyok, mint a Kaukázus esetében – a moldovai polgárháború 1992-es lezárása óta sosem merült fel, hogy a kialakult helyzetet bármelyik fél katonai erővel akarná rendezni.