Nehéz idők jönnek, de ez egyben lehetőség is, ezt mondta többek között évértékelő beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök. Nagyobb önállóságra biztatta az oroszokat, megvédte a Krím megszállását, a nyugati szankciókat pedig az orosz gazdaság elleni támadásként állította be, amelyeknek szerinte nincs közük az ukrajnai eseményekhez.

Nehéz időkre figyelmeztette és nagyobb önállóságra biztatta évértékelő beszédében Oroszországot Vlagyimir Putyin orosz elnök. Azzal vádolta a nyugati országokat, hogy új vasfüggönnyel akarják körbevenni Oroszországot.

Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, "nyitott marad a világ felé az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása érdekében". Ugyanakkor azt állította, hogy az ukrajnai események miatt életbe léptetett külföldi szankcióknak nincs közük az általa "ukrán tavasznak" nevezett kijevi eseményekhez. Azt mondta: "Ha az nem lett volna, valamit kitaláltak volna arra, hogy akadályozzák a növekvő orosz gazdaság lehetőségeit."

Forrás: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Nem, fogjuk hagyni

Azzal vádolta az külföldi ellenségeket, hogy „a jugoszláv forgatókönyvet” követik Oroszország esetében, ami a szakadárok általi széthullást jelenti, de „nem fogjuk hagyni, hogy ez megtörténjen”. Oroszország nem fog beszállni egy drága fegyverkezési versenybe, de biztosítani fogja a saját biztonságát, akár „nem hagyományos módszerekkel” is.

Putyin semmiféle megbánást nem tanúsított a Krím félsziget megszállásáért – amit a nemzetközi közösség jogtalannak tart –, sőt a terület Oroszországhoz csatolását történelmi eseménynek nevezte. Arról is beszélt, hogy a terület hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára, mint a jeruzsálemi Templom-hegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek.

Adókedvezmény

Beszélt a gazdaságról is. „Teljes amnesztiát” hirdetett az Oroszországba visszatérő tőkének (2014-ben több mint 100 milliárd dollárral csökkent a külföldi tőke szerepvállalása), azt mondta, hogy a hatóságoknak nem lennének kérdéseik a tőkéjüket Oroszországba hozókhoz.

Forrás: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

„Bárkinek, aki csak akar, joga van visszatérni Oroszországba. Tovább kell lapoznunk gazdaságunk offshore-oldalán. Hiszek benne, hogy a ciprusi események után üzleti életünk rá fog jönni, hogy külföldi érdekeltségeit nem értékelik, és a legjobb garancia számukra a nemzeti joghatóság.” Ciprus orosz offshore-központtá vált az 1990-es években, de a ciprusi bankoknak nyújtott tavalyi mentőcsomag idején komoly veszteségeket szenvedtek el az orosz befektetők. Az orosz vállalkozásoknak azt ígérte, négy évre befagyasztják az adóterhek mértékét.

Az orosz gazdaságot keményen érintették, nemcsak az Ukrajna és a Krím miatti szankciók, de az alacsony olajár is. Anton Siluanov orosz pénzügyminiszter évi 140 milliárd dollárra becsülte a gazdasági károkat.

Felkészültünk, és győzünk

A romló gazdasági helyzet miatt Putyin például felfüggesztette a Déli Áramlat gázvezeték építését is. Most arról beszélt, hogy kemény, összehangolt lépésekre van szükség, hogy megakadályozzák a spekulánsok nyerészkedését az orosz valuta árfolyam-ingadozásán (a rubel értéke az elmúlt évben 40 százalékkal esett a dollárral szemben). Bejelentette, hogy a fontos beruházások finanszírozása érdekében az orosz Nemzeti Jóléti Alapból fognak kedvező kamatozású kölcsönöket folyósítani a nagyobb orosz bankoknak.

Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy „nehéz idők állnak előttünk, sok múlik mindegyikünkön”, a nyugati szankciókra úgy kell tekinteni, mint egyfajta élénkítő intézkedésekre, „Hatalmas belső piacunk van, és gazdag erőforrásokkal rendelkezünk… alkalmas, intelligens emberekkel”, akiknek meg kell adni az esélyt, hogy előrébb jussanak. Azt mondta, a rájuk váró nehézségek lehetőségek is egyben: „Bármi felmerülő kihívásra felkészültünk, és győzünk.”