Kormányválságok, látványos bukások és győzelmek jellemezték a Magyarországgal szomszédos államok belpolitikáját 2014-ben. Robert Fico és Victor Ponta veresége mindenkit meglepett a térségben, míg az Ukrajnában történtekre az egész világ odafigyelt. Egyedül Ausztria tekinthető a béke szigetének.

Nemcsak Magyarországon, hanem a velünk határos államokban is meglehetősen fordulatos eseményeket hozott a mögöttünk hagyott év. Szlovéniában és Ukrajnában megbukott a korábbi kormány, és teljesen új pártok kerültek hatalomra. Szlovákiában és Romániában az aktuális miniszterelnökök nem tudták elfoglalni az elnöki posztot, míg Szerbiában előrehozott választásokon erősítette meg a hatalmát a kormányzó Szerb Haladó Párt.

Bevennék Bécset

Nyugat felől indulva először Ausztriáról érdemes pár szót ejteni. Az osztrák belpolitika nem tartogat túl sok izgalmat 2006 óta. Ennek oka, hogy azóta vezeti szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció az országot. A két nagy párt támogatottsága választásról választásra csökken, de eddig egyáltalán nem került veszélybe a parlamenti többségük.

Sokaknak nem tetszik a Szabadságpárt politikája AusztriábanForrás: AFP/Dieter Nagl

A nagykoalíció legfőbb kihívója az Osztrák Szabadságpárt, amely a tavalyi európai parlamenti választáson közel 20 százalékos eredményt ért el. A Heinz-Christian Strache által irányított párt már a 2015-ös bécsi helyhatósági választásokra készül, amelyen megpróbálják leváltani a több évtizede hatalmon lévő szociáldemokrata városvezetést.

Nagyot bukott Fico

Szlovákiában Magyarországhoz hasonlóan tavaly három országos választást is tartottak. Márciusban elnök-, majd májusban európai parlamenti, végül novemberben önkormányzati választást rendeztek. A 2012-es előrehozott megmérettetésen abszolút többséget szerző Robert Fico 2014 elején megpróbálta elfoglalni az elnöki palotát, azonban Andrej Kiska független jelölt a második körben nagyon simán megverte a kormányfőt.

Robert Fico súlyos vereséget szenvedett a szlovákiai elnökválasztásonForrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Elemzők ezt követően azt jósolták, hogy Fico nem fog tudni felállni ebből a pofonból, de köszönhetően a rendkívül megosztott ellenzéknek, mind az európai parlamenti, mind a helyhatósági választáson a kormánypártok szerezték meg a legtöbb mandátumot a parlamenti erők közül. A Smer továbbra is magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és az egyre kedvezőbb gazdasági adatok révén jó eséllyel várhatja a 2016-os parlamenti voksolást.

Előnyben az MKP

A felvidéki magyar pártok versenyében 2014-ben a Magyar Közösség Pártja háromszor is megelőzte a Most-Hidat, így jó esélyekkel várhatják a másfél év múlva esedékes parlamenti megmérettetést. Tavaly is felmerült a szélesebb együttműködés lehetősége a két párt között, de már most biztos, hogy a következő voksoláson is egymás ellen indulnak.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke többször örülhetett az idei évbenForrás: Origo

Teljes a káosz

Ukrajnában az év első hónapjaiban polgárháborús helyzet alakult ki, amit egy konkrét háború követett Oroszországgal. A Viktor Janukovics vezette kormány megbukott, májusban elnök-, míg októberben parlamenti választást tartottak. Kijev idén elveszítette a Krím-félszigetet, és permanens háború alakult ki az ország oroszok lakta keleti részein. Az ország szélsebesen halad az államcsőd felé, ennek elkerülése már óriási eredmény lenne 2015-ben.

Petro Porosenko (balra) ukrán elnöknek nem lesz könnyű éve 2015-benForrás: MTI/EPA/Pool/GETTY IMAGES/Stefan Postles

Minden Ponta kezére játszott

Romániában 2014 rögtön a több mint kétharmados parlamenti többséggel bíró Szociálliberális Unió szétesésével kezdődött. A liberálisok azért hagyták el a koalíciót, mert így szerették volna növelni az esélyeiket az EP- és az elnökválasztásra. Helyükre az RMDSZ ugrott be. A liberálisok számítása nem vált be, mivel a Victor Ponta vezette szociáldemokraták nagyon simán megnyerték az EP-választást, majd ezt követően a kormányfő bejelentette, hogy indulni kíván a novemberi elnökválasztáson.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ellenzékből ellenzékbe ment 2014-benForrás: MTI/Soós Lajos

A jobboldali-liberális ellenzék egészen az év végéig nem talált fogást a baloldali kormányon, annak ellenére sem, hogy egyesítették az erejüket. Még az elnökválasztás első fordulóját követően is úgy tűnt, hogy Ponta könnyedén megszerzi az államfői posztot. A fordulatot a külföldön élő románok szavazása kapcsán felmerült problémák hozták meg, mivel az első körben ezrek nem tudták leadni a voksukat.

A nagy fordulat

Az országos felháborodás és a kormány hibás lépései együttesen vezettek el ahhoz, hogy november 16-án Klaus Iohannist választották meg elnöknek. A német származású nagyszebeni polgármester több mint 10 százalékpontos hátrányt dolgozott le, és több mint egymillió szavazatot vert a miniszterelnökre. Iohannis a sikerét az erdélyi megyéknek, a magyaroknak és a nagyvárosi szavazóknak köszönhette.

Klaus Iohannis nagy meglepetésre legyőzte Victor PontátForrás: AFP/Daniel Mihailescu

Az RMDSZ a jobboldali fordulatot, valamint saját szavazóinak a viselkedését felismerve az év végén kilépett a Ponta-kormányból, amelynek így is megmaradt a többsége. A közvélemény választási szándéka is jelentősen megváltozott decemberre, mivel a szociáldemokraták a felmérések szerint a második helyre szorultak a jobboldali ellenzék mögött. Így reális lehetőség nyílt arra, hogy 2016-ban kormányváltás legyen keleti szomszédunknál.

Jól szerepeltek a magyarok

Szerbiában a márciusi előrehozott parlamenti választáson erősítette meg a mandátumát a Szerb Haladó Párt. Az Aleksandar Vucic vezette alakulat a mandátumok több mint 50 százalékát szerezte meg, így hozzákezdhetett a fájdalmas gazdasági intézkedések meghozatalához. A Vajdasági Magyar Szövetség nagyon jól szerepelt a választásokon, mivel eggyel növelni tudta a mandátumai számát, és több mint 75 ezer szavazatot kapott.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tavaly nagy sikert ért elForrás: MTI/Molnár Edvárd

Horvátországban 2014 is a válságról szólt, mivel délnyugati szomszédunk 2008 nyara óta gyakorlatilag semekkora növekedést nem tud felmutatni. Hasonlóan nagyon kedvezőtlen a munkanélküliségi ráta is, amely évek óta 20 százalék közelében van. Éppen ezért nem is meglepő, hogy az EP-választást az ellenzéki jobbközép koalíció nyerte, míg a kormányzó szociáldemokraták legfőbb kihívója egy, a semmiből felemelkedő zöld párt lett.

Emelkedés, majd bukás

Végül Szlovéniában sem telt unalmasan az év, ahol szintén három országos választást tartottak tavaly. Májusban az EP-választást még az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt nyerte, de a júliusi előrehozott voksoláson már az újonnan alapított, Miro Cerar vezette alakulat diadalmaskodott. Az októberi önkormányzati választáson pedig a független jelöltek győztek.

Miro Cerar szlovén miniszterelnök a semmiből robbant be a politikai életbeForrás: AFP/Thierry Charlier

A komoly gazdasági válságba került délnyugati szomszédunknál az általános elégedetlenség jele, hogy a politikai erőtér gyakorlatilag állandó mozgásban van. A jogi végzettségű Miro Cerar szeptemberben alakította meg kormányát, amelyben helyet kapott a Szlovén Nyugdíjasok Pártja és a szociáldemokraták. A Cerar vezette alakulat azóta gyakorlatilag szabadesésben van, július óta a szavazói kétharmadát elveszítette.