Testén öngyilkos merénylethez használt öv volt, kezében pedig egy Kalasnyikov, amikor a szír lázadók a saját házában lelőtték Hadzsi Bakrt. Azt nem tudták, kit likvidáltak, de gyanakodni kezdtek, amikor megtalálták a számítógépeket, a SIM-kártyákat és a dossziékat.
A gyilkosság több mint egy éve történt, de csak most derült ki, hogy az Iszlám Állam féltett titkait találták meg. A dokumentumok között volt Szíria és Irak elfoglalásának terve, illetve a dzsihadista szervezet hierarchiáját bemutató ábrák is.
Az eredetileg Samir Abd Mohamed al-Khlifavi névre hallgató Hadzsi Bakr igyekezett feltűnésmentesen élni a szíriai Aleppó tartományban található Tal Rifaatban. Az 1980-as években sokan elhagyták a várost, hogy az Öböl-térség államaiban – különösen Szaúd-Arábiába – keressenek munkát.
Mikor visszatértek Tal Rafaatba, magukkal hozták radikális nézeteiket és kapcsolataikat. 2013-ra Tal Rifaat lett az Iszlám Állam egyik legerősebb állása Aleppóban.
Hadzsi Bakr tervei között szerepelt egy kémhálózat létrehozása is. A toborzás a vallási létesítményekben folyt, ahol kiválasztották a harcra fogható és kémkedni is hajlandó embereket.
A kiszivárgott dokumentumok szerint a kémeknek az alábbi feladatokat kellett ellátniuk.
Azt is fel kellett jegyezniük, hogy a közösségekben kik követtek el bűntényt, kik a homoszexuálisok, ki vett részt titkos összeesküvésben. Az információkat az Iszlám Állam később bizonyítékként használhatta fel ellenük.
A kémeket nem egyszer arra kényszerítették, hogy befolyásos családokba házasodjanak, ezzel biztosítva az információ akadálytalan áramlását. A besúgók jellemzően az egykori iraki titkosszolgálat ügynökei vagy ellenzékiek voltak. De akadtak kalandorok is köztük, akiknek csak pénzre volt szükségük. Legtöbben a húszas éveikben voltak, de volt 16-17 éves is.
Az Iszlám Állam szervezeti felépítésekor Hadzsi Bakr a Szaddam rendszerében tanultakat alkalmazta, ezért még a felső vezetők sem lehetnek biztosak abban, ki figyeli őket.
A dokumentumok szerint mindegyik tartomány élén emír áll. Ők szervezik a kommunikációt az Iszlám Állam egységei között, ellenőrzik a beosztott parancsnokokat, és döntenek a gyilkosságokról és az orvlövészek támadásairól. Az emír alatt szolgálnak a helyettes emírek, akik egy-egy kerületért felelősek, és nekik jelentenek a titkos sejtek vezetői.
A szíriai polgárháborúban az Aszad-rezsim elveszítette az ellenőrzést Szíria nagy része felett. A hatalmi vákuumot helyi lázadó csoportok töltötték be. Hadzsi Bakrnak már 2011-re sikerült létrehoznia egy ütőképes földalatti csapatot, az Iszlám Állam vezetősége pedig elérkezettnek látta az időt, hogy lépjen.
Vallási központnak álcázott toborzóirodákat létesítettek Szíriában, összegyűjtötték a régióba érkező radikálisokat, és egy parancsnokság alatt egyesítették őket. 2012 végére már katonai táborok is létesültek. Az újoncok két hónapos kiképzést kaptak, és alapelvárás volt az Iszlám Állam vezetői iránti feltétlen lojalitás. A harcosok gyakorlatilag bárhol és bárki ellen bevethetőek voltak, és nem mutattak könyörületet.
A szíriai felkelők nem bíztak az IÁ katonáiban, de nem léptek fel ellenük, mert nem vállalták annak kockázatát, hogy egy második frontot nyissanak az Aszad-rezsim elleni harcukban. Az ISIS kémei rendszeresen jelentették, hol vannak a gyengébb közösségek, ahol az ő védelmezőjükként lehet fellépni.
A szíriai Rakka elfoglalása jól demonstrálja az Iszlám Állam terjeszkedési stratégiáját. Hadzsi Bakr útmutatásának megfelelően a város birtokba vétele után megalakították a városi tanácsot, majd tanácskozásra hívták a polgári és vallási vezetőket.
A háromszáz jelenlévő közül ketten emelték fel szavukat az emberrablások és gyilkosságok ellen. Őket öt nappal később felakasztva találták meg, lőtt sebbel a fejükön. Nem sokkal később a tizennégy legnagyobb helyi klán vezetője hűségesküt fogadott Abu Bakr al-Bagdádinak, az Iszlám Állam emírjének.
Az ISIS a közelmúltban elszenvedett katonai és területi veszteségei azt sugallhatják, hogy a terrorszervezet meggyengülhet. A szövetséges légi csapások nagy kárt okoznak az olajkutakban és -finomítókban is, aminek következtében jelentős bevételi forrástól esik el a radikális vallási csoport.
Az Iszlám Állam ugyanakkor teljes körű joghatóságot élvez az elfoglalt területek pénzintézményei és lakosai fölött, őket nem ritkán zsarolással, kemény adóztatásokkal, útdíjak szedésével sarcolják meg.
A muszlim felekezeten belüli ellentétekből politikailag profitálhat az ISIS, hiszen az iraki síita milíciák agresszív tevékenysége miatt a szunniták az Iszlám Állam felé fordulhatnak. A jemeni események pedig azt mutatják, hogy a szektariánus konfliktus könnyedén átterjedhet más államokra is.