Nyugati újságíró az Iszlám Állam területére nem megy. A legbátrabbak a kurdok által ellenőrzött frontvonalig jutnak. Ezért óriási jelentősége van annak, ha a terrorcsoport által ellenőrzött városokból ki tudnak csempészni olyan anyagokat, amik legalább közelítő képet adnak arról, mi folyik "odabent". Ezek az Iszlám Állam házi tudósítójává kényszerített John Cantlie beszámolóinál valamivel valóságosabb képet adnak.
Egy ilyen páratlan anyaghoz jutott hozzá a BBC. A felvételeken jól látszik, hova süllyedt Irak második legnagyobb, egykor szebb napokat megélt városa.
Helyiek beszélnek arról, mit éltek át az elmúlt egy évben, amióta az Iszlám Állam, az iraki hadsereget állva hagyva, lerohanta a várost.
A vallomásokból jól kirajzolódik az a szisztematikus átnevelő tevékenység, amellyel
az élet minden területére igyekeznek kiterjeszteni a radikális szervezet befolyását.
Ezekből a vallomásokból idézünk, természetesen – az eredeti forráshoz hasonlóan – álneveket használva.
"Az Iszlám Állam nagyon szigorúan nézi a nők öltözékét: tetőtől talpig el kell, hogy takarjuk mindenünket. Hallottunk olyanról, hogy férfiakat azért korbácsoltak meg, mert a feleségük nem hordott kesztyűt, másokat a vezetésről tiltottak el. Aki ellenáll, azt megverik, és megalázzák" – mesélte Hanaa.
Kiderült az is, hogy Moszulban teljesen elnéptelenedtek a vallási kisebbségek által lakott környékek. A házaikat elkobozták, és megjelölték őket, az ott talált könyveket elégették.
Nem csak a keresztényeknek vagy a jazidiknak kell rettegniük: az Iszlám Állam legalább ilyen kíméletlen a rivális iszlám felekezettel, a síitákkal is. Azoknak a szunnitáknak sem kegyelmez, akik másként – kevésbé szigorúan – értelmezik a Korán tanításait. Ezen a videón egy síita mecsetet robbantanak fel.
"Amióta az Iszlám Államé a város, a kalifátus törvényei vannak érvényben – foglalja össze a körülményeket Zaíd. –
A legenyhébb büntetés a korbácsolás, ez olyasmiért jár, hogy valaki elszív egy cigarettát. A lopást kézlevágással büntetik, a házasságtörésért pedig a férfiakat ledobják a tetőről, a nőket meg halálra kövezik.
Ezek általában a nyilvánosság előtt zajlanak, a közönséget gyakran kényszerítik, hogy végignézze. (…) Akiket kiengednek a börtönből, azok elképzelhetetlen körülményekről számolnak be, bár a legtöbben inkább hallgatnak."
Volt olyan, aki nem hallgatott, például Fúad: "Letartóztattak. Igazából a bátyámért jöttek, de mivel nem találták, engem vittek be.
A fickó a börtönben addig kínzott, amíg bele nem fáradt. Egy tápkábellel korbácsolt, és pszichikailag is megkínzott.
Amikor a bátyám feladta magát, kiderült, hogy hamis az ellene felhozott vád. Engem viszont addig tartottak bent, amíg úgy nem gondolták, hogy eleget kaptam."
"A mindennapok a felismerhetetlenségig megváltoztak – mondja Hisam. – Akik a hadseregben szolgáltak vagy napszámosok voltak, mind elvesztették a munkájukat. A gazdagok a megtakarításaikat élik fel, aki kap fizetést, épphogy kijön belőle, a munkanélküliek pedig Isten kegyelmére vannak bízva.
Én is elvesztettem a munkámat, és a tanulmányaimat sem folytathatom. Mindent megtiltottak, úgyhogy egész nap otthon ülök.
Még piknikezni sem engedik az embert, azzal az ürüggyel, hogy az idő- és pénzpocsékolás.
A fizetés egynegyedét elveszik, mondván, kell a város újjáépítésére. Nem lehet rá nemet mondani, mert kemény büntetés jár érte. Mindent ők ellenőriznek, az imámok helyére az ő embereik kerültek.
Sokan már azért nem járnak a mecsetbe, mert ott hűségesküt kell tenni nekik. A testvérem csak azért kapott 20 korbácsütést, mert nem zárta be a boltját ima alatt."
A felvételeken megszólalt egy apa is, elmesélte: a gyerekét nem vették ki az iskolából, azt gondolván, hogy azért még tanulnak valamit. Egyik nap azonban a gyerek úgy jött haza, hogy Iszlám Állam-zászlókat rajzolt, és a dalaikat énekelte. Azonnal kivették az iskolából.
"Arra jutottam, hogy a cél az erőszakot, a gyűlöletet és a szektatudatot elültetni bennük" – sommázza Mahmúd.
Az Iszlám Állam természetesen a "prevenciót" sem hanyagolja el: pontosan tudják, hogy az iraki hadsereg vissza akarja venni a várost, úgyhogy az egészet feltúrták alagutakkal, barikádokkal, aknákat és bombákat telepítettek, a tetőkön pedig mesterlövészek vannak.
A helyiek azonban abban reménykednek, hogy ha ennek ellenére sikerül visszafoglalni Moszult, legalább azok visszatérhetnek, akik Irakon belül kerestek menedéket.
Erre viszont sokkal nagyobb esély lenne akkor, mondják, ha valahogy a helyieket fegyvereznék fel, az eredetileg szunnita többségű terület felszabadításába ugyanis most már síita milíciák is bekapcsolódtak.
Vagyis ha az Iszlám Államot ki is űzik, a felekezeti feszültség ugyanúgy megmarad.