Trianon óta az elcsatolt területek közül elsőként Kárpátalján avattak szobrot Mária Terézia magyar királynő tiszteletére.

A Bohdan Tomasevszki kárpátaljai szobrász alkotta életnagyságú szobrot az ungvári görög katolikus székesegyház és a hozzá tartozó egykori püspöki palotával szemben kialakított parkban állították fel. Az alkotáshoz tartozik még egy emlékfal is, amelyen a térség felvirágoztatásáért legtöbbet tett személyek – I. István és Károly Róbert királyaink, Drugeth Fülöp szepesi ispán, Bercsényi Miklós gróf, valamint Bacsinszky András görög katolikus püspök – domborműves portréi kaptak helyet.

A magyar királynő szobra és ha hozzá tartozó park, amely a tervek szerint a későbbiekben a Mária Terézia park nevet viseli majd, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye lelki támogatása mellett több kárpátaljai magánszemély – köztük Alen Panov volt nyíregyházi magyar főkonzul – kezdeményezésére és finanszírozásával jöhetett létre. Felavatásánál jelen volt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, illetve meghívott vendégként Bacskai József ungvári magyar főkonzul is.

A magyar királynő szobraForrás: Origo

Az emlékhelyet Milan Sasik görög katolikus püspök áldotta meg a kárpátaljai református és római katolikus egyházak képviselőinek társaságában.

Mária Terézia kultusza különösen élénk a kárpátaljai ruszinság körében. A magyar királynő oktatási reformja nyomán vehette kezdetét ugyanis Kárpátalján a ruszin nyelvű közoktatás, de az úrbéri pátens elrendelése és a vidék iparosításának megkezdése is jelentős fejlődést eredményezett az addig mélyszegénységben élő helyi jobbágyság életében.