Hónapokig bizonytalanságban maradhat Európa

A görög parlament nem lesz a békesség háza a következő években sem

Magyarország sorsát is alapvetően befolyásolhatja a januári görögországi, a májusi nagy-britanniai, valamint a lengyelországi elnök- és parlamenti választás. Az előbbi két voksolás kimenetele meglehetősen bizonytalan, ennek akár nagyon súlyos gazdasági hatásai is lehetnek. 

Sorsdöntő, és egyben roppant izgalmas választásokat hagytunk magunk mögött 2014-ben. Magyar szempontból a legfontosabb ezek közül természetesen a három hazai országos voksolás volt, de nem szabad elfelejtkezni azokról sem, amelyek a világ és hazánk sorsát is nagyban befolyásolták. Ezek közül az európai parlamenti, az ukrajnai, az indiai, valamint a félidős amerikai választások a világban zajló folyamatokra is befolyással voltak.

A görög parlament nem lesz a békesség háza a következő években sem Forrás: AFP/Aris Messinis

Befuthat a szélsőbaloldal

2015-ben, egyelőre úgy tűnik, nem kell a tavalyihoz hasonló izgalmakra számítani, de így is lesznek olyan választások, amik Magyarország és Európa sorsában akár komoly fordulatot is hozhatnak. Ezek közül az egyik legfontosabb a január 25-i görögországi előrehozott parlamenti választás lesz, amelyet követően az eurózónából való távozás is fölmerülhet.

A mediterrán országban azért kellett új voksolást kiírni, mert a parlamentnek három alkalommal sem sikerült új elnököt választania, amihez egyébként kétharmados támogatásra lett volna szükség. Az előrehozott választás legnagyobb esélyese a szélsőbaloldalinak számító Sziriza. Az alakulat elsősorban az elmúlt évek gazdasági megszorításai miatt elvett juttatások visszaadását ígéri a görögöknek.

Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője nagyon sok ígéretet tesz Forrás: AFP/Aris Messinis

Újabb választás is jöhet

A görög választási rendszer egyik érdekes sajátossága, hogy a legtöbb szavazatot kapó erő automatikusan 50 pluszmandátumot kap, így segítve a stabil kormányalakítást. A legutolsó felmérések szerint a Sziriza csupán 2-4 százalékkal vezet a jelenleg is kormányzó Új Demokráciával szemben. Ennek alapján még a többletmandátumokkal számítva sem tud majd egyedül kormányt alakítani a szélsőbaloldali erő.

A stabil kormányzás esélyét nagyban gyöngíti, hogy Görögországban három százalék a bejutási küszöb a parlamentbe. A legutolsó mérések szerint az is elképzelhető, hogy a két nagyon kívül még hat másik párt is bejuthat a törvényhozásba, így teljesen szétaprózódhatnak a mandátumok. Szakértők szerint a legvalószínűbb, hogy a január 25-i voksolást követően februárban vagy márciusban újra szavazhatnak a görögök, ami csak az európai szintű gazdasági bizonytalanságot növelheti.

Nagy valószínűséggel egyetlen párt sem szerez többséget a január 25-i választást követően Forrás: AFP/Aris Messinis

Döntetlen lehet Nagy-Britanniában

A görögországihoz hasonló jelentőséggel bírhat a május 7-i nagy-britanniai parlamenti választás is, mivel David Cameron miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a konzervatívok győzelme esetén népszavazást tartanak 2017 előtt az EU-ból való kilépésről.

A jelenlegi felmérések szerint Görögországhoz hasonlóan Albionban is döntetlenközeli helyzet születhet. A jóslást az nehezíti meg, hogy az Egyesült Királyságban csak egyéni körzetek vannak, így már kis arányú győzelemmel is meg lehet szerezni a mandátumok többségét. A jelenlegi helyzetet csak tovább bonyolítja a Brit Függetlenségi Párt előretörése, ők az utóbbi időszakban két időközi választást is megnyertek.

David Cameronnak nagyon jó teljesítményt kell nyújtania a kampányban, hogy megőrizhesse a székét Forrás: AFP/Stefan Rousseau

Nagykoalíció is lehet

A konzervatívok helyzetét megkönnyíti, hogy a brit gazdaság az utóbbi időszakban impozáns növekedési számokat produkál, a munkanélküliség is csökken, azonban sokan nem felejtik az utóbbi évek megszorításait.

Elemzők azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a választást követően konzervatív–munkáspárti nagykoalíció alakul, de képbe kerülhetnek a most is koalíciós társ liberálisok vagy az egyre erősebb zöldek. Annyi biztos, hogy a függetlenségiek nem fognak részt venni az új kormány munkájában.

Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője sincsen könnyű helyzetben Forrás: AFP/Paul Ellis

Nem lesz változás Lengyelországban?

Magyarország szempontjából az idei lengyelországi elnök- és parlamenti választások lehetnek sorsdöntőek. A mostani felmérések alapján, ha nehezen is, de hatalmon fog maradni a 2007 óta kormányzó Civil Platform. Az alakulat élén tavaly volt változás, mivel Donald Tusk az Európa Tanács vezetője lett. Helyét a pártelnöki és miniszterelnöki székben Ewa Kopacz foglalta el.

Jaroslaw Kaczynskinak nem sok esélye van arra, hogy miniszterelnök legyen Forrás: AFP/Wojtek Radwanski

Az ellenzék esélyeit nagyban rontja az is, hogy a Jog és Igazságosság vezetőjének a megítélése finoman szólva sem jó. Jaroslaw Kaczynskit, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét csupán a megkérdezettek 10 százaléka látná szívesen a miniszterelnöki székben, ráadásul potenciális koalíciós partnere sincsen az öt százalék felett álló pártok között.