TOPSHOTS
Sympathizers of German right-wing populist movement PEGIDA (Patriotic Europeans Against the Islamisation of the Occident) hold a poster featuring German Chancellor Angela Merkel wearing a head scarf and a slogan reading 'Madame Merkel here are the people' during their twelfth march in Dresden, eastern Germany on January 12, 2015. Pegida was set to march in Dresden and other cities in Germany for their weekly demonstration since autumn 2014, hoping to gain numbers after the jihadist bloodshed in Paris, that killed 17 people, most at the Paris offices of satirical magazine Charlie Hebdo. AFP PHOTO / ROBERT MICHAEL
Vágólapra másolva!
Egyre népszerűbbek, de a helyi társadalom egyelőre elsöprő többséggel áll ki ellenük. Az azonban vitathatatlan, hogy a PEGIDA mozgalom új dimenzióba helyezte az iszlámellenességet Németországban. Állításuk szerint ők nem általánosítanak – aki be tud illeszkedni, az jöhet –, de az utcai szerepléseikből nem ez derül ki. Egyelőre még mindig csak egy marginális mozgalomról van szó, de a Charlie Hebdo-ügy körüli polémia a malmukra hajthatja a vizet.
Tavaly október óta hétfőnként egyre többen mennek az utcára a kelet-németországi Drezdában, sőt az utóbbi időben már nem csak helyiek. Fő követelésük az európai „iszlamizáció” megállítása, amelyet az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen nevű mozgalom (PEGIDA) intézményesít. A csoport népszerűsége gyorsan növekszik, tízezres megmozdulásaikra viszont egyelőre többszörös „túlerőben” lévő ellentüntetésekkel válaszolnak Németország-szerte.
Egy színes Németországért – hirdetik az ellentüntetők Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Bodo Marks
A probléma súlyát viszont jelzi, hogy a német kancellár újévi beszédében külön felszólította övéit: „Ne kövessék azokat, akik ezeket a demonstrációkat szervezik, mert hideg a szívük, tele előítélettel, gyakran gyűlölettel!”
Titkos társaság
De kikre gondolt? Bár a PEGIDA egy meglehetősen titokzatos mozgalom, annyi bizonyos, hogy két kulcsember mozgatja a szálakat. Az egyikük az alapító, Lutz Bachmann 41 éves grafikus, a másik pedig a szóvivő, az eredetileg gazdasági tanácsadóként dolgozó, 36 éves Kathrin Oertel.
Kathrin Oertel, a PEGIDA reklámarca Forrás: AFP/Robert Michael
Mindketten szászországiak, és mivel a PEGIDA egyelőre csak itt működik érdemben, a felső vezetés elég belterjes – „a szervezők évek óta ismerik egymást, jó barátok”, ahogy a Spiegel portréja fogalmaz. A hamburgi hetilap megjegyzi azt is, hogy amíg Bachmann inkább a háttérben húzódik meg, addig Oertel egyértelműen a PEGIDA reklámarca, dacára annak, hogy a tüntetéseken túlnyomó többségben férfiak vesznek részt. Bachmann-nak ugyanakkor alapos oka van arra, hogy kerülje a nyilvánosságot: tizenhatszor érték lopáson, és kokainnal is üzletelt, vagyis vaskos aktája van a nyomozóosztályon. Nem csoda, hogy igyekszik azt kommunikálni: előélete nem függ össze a PEGIDA-val.
Noha hivatalosan szóvivőként működik, Kathrin Oertel sem kevésbé homályos figura. Interjút ugyanis csak elvétve ad, a már idézett Spiegel-cikk például azt is leírja, amint a nő elhajtja a lap újságíróját. Megközelíthetetlenségéről mi is meggyőződtünk:
két hétig próbáltunk tőle választ kapni a kérdéseinkre, de – miután nagy nehezen reagált megkeresésünkre a Facebookon – a „sajtóosztályukra” irányított, ahonnan szintén hiába vártuk a válaszokat, az egyetlen telefonszámukon pedig egy automatahang ajánl fel két tökéletesen irreleváns menüpontot.
A célok akár szépek is lehetnének
Mindezt valószínűleg azzal a céllal teszik, hogy az érdeklődő kizárólag a Facebook-oldalukon kommunikált anyagokból legyen kénytelen dolgozni. Ezekből a többi között kiderült, hogy a PEGIDA szakítani kíván a politikai korrektséggel, és az sem nagyon izgatja őket, ha a média „rosszfiúkként” utal rájuk.
A német katolikus egyház a kölni dóm elsötétítésével tiltakozott a PEGIDA ellen Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Oliver Berg
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy Németország mindenki számára nyitott, de „a szalafisták hitetlenek elleni heccéből nem kérnek”, mert nem akarják, hogy a német utcák az erőszak helyszínei legyenek. Pozitív példaként ajánlják Kemal Atatürk szekuláris Törökországát, amely muszlim országként is képes volt egy modern felfogású állammá válni.
Ugyanitt megtalálható a mozgalom 19 pontos krédója. E szerint a PEGIDA a többi között az alábbiakat támogatja:
a háborús menekültek, politikai, vallási üldözöttek befogadása, jogaik alkotmányba foglalása
a menekültek decentralizált elhelyezése
a menekültek arányos elosztása az EU-tagállamokban
a rendőrségre fordított pénz növelése
a menedékkérőkkel és menekültekkel szembeni zéró tolerancia-politika
a „nőgyűlölő, erőszakos politikai ideológiával” szembeni ellenállás (ez azonban nem vonatkozik a német társadalomba integrálódott muszlimokra)
szexuális önrendelkezés
a zsidó-keresztény kultúra által meghatározott európai kultúra védelme
a köznyelv politikai korrektség általi semlegesítése
vallási és politikai szélsőségességek, gyűlöletbeszéd
A kiskáté fő mondandója tehát a jó muszlim-rossz muszlim analógia, amely a múlt heti Charlie Hebdo-merénylet következményeként egyes politikai körökben minimum megfontolandó felvetés lett.
Növekvő aggodalom
Németországban hosszú ideje téma a muszlim bevándorlók ügye, lévén, hogy az országban 3 milliós török közösség él, igaz, jobbára integráltan. A nagyobb probléma a menedékkérőkkel van, akik nagyrészt Szíriából, Csecsenföldről vagy Afganisztánból érkeznek, drasztikusan növekvő ütemben: amíg a német hatóságokhoz 2013-ban „csak” 127 ezer menedékkérelem érkezett, addig tavaly már 180 ezer. A Bertelsmann Alapítvány friss felmérése szerint a németországi nem muszlim lakosságnak már az 57 százaléka tekint fenyegetésként az iszlám vallásra.
Történelmi okok
„A követelések legtöbbje teljesen rendben van, olyan ismert témákat feszegetnek, amelyeket a legtöbb nagy politikai párt is napirendre vesz, vagy már törvény is van róla.
A beszédeikben azonban ezek kevés vagy semmilyen szerepet nem játszanak: nagy különbség van a PEGIDA hivatalos és utcai változata között”
– válaszolta az Origo megkeresésére Ulrich Wolf, a drezdai Sächsische Zeitung újságírója. Kollégánk becslése szerint a PEGIDA-nak nagyjából ötezer követője van, jellemzően a 20–40-es korosztályból, de gyakran elég kétes hírnevű körökből: biztonsági őrök, night clubok és tetoválószalonok tulajdonosai, a helyi focicsapat ultrái vagy éppen biztosítási ügynökök.
PEGIDA-tüntetés Drezdában Forrás: AFP/Robert Michael
Annak az ellentmondásnak az okát, hogy a PEGIDA miért éppen a bevándorlók által kevésbé érintett Drezdában szökkenhetett szárba, Wolf a régió történelmében keresné: „Az 1945. februári megsemmisüléséig Drezda a nácik központja volt, a 20 ezer halottat követelő bombázás után pedig sokan áldozatként tekintettek magukra. Ezt csak felerősítette, hogy az NDK-s időkben különösen nagy volt az elnyomás Berlin részéről: nem véletlenül nevezték a várost a »tanácstalanság völgyének«. Ha csak a közbeszéd szintjén is, de az idegenek még mindig ürügyül szolgálhatnak“ – fogalmaz a német újságíró.
Megjegyezte azt is, hogy a PEGIDA-nak – noha nincsenek politikai ambíciói – jó kapcsolatai vannak szélsőjobboldali alakulatokkal, illetve a tartományi parlamentbe tavaly beválasztott Alternatíva (AfD) párttal is, vagyis közvetett befolyásuk már van a helyi törvényhozásra. És noha a német politika és mainstream értelmiség egy emberként áll ki ellenük, ha így folytatják, a patrióta konzervatív szavazóréteg „elszeretése“ előbb-utóbb valós veszélyt jelent majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
