PEGIDA: Homályos német iszlamofóbia

2015.01.15. 08:46

Egyre népszerűbbek, de a helyi társadalom egyelőre elsöprő többséggel áll ki ellenük. Az azonban vitathatatlan, hogy a PEGIDA mozgalom új dimenzióba helyezte az iszlámellenességet Németországban. Állításuk szerint ők nem általánosítanak – aki be tud illeszkedni, az jöhet –, de az utcai szerepléseikből nem ez derül ki. Egyelőre még mindig csak egy marginális mozgalomról van szó, de a Charlie Hebdo-ügy körüli polémia a malmukra hajthatja a vizet.

Tavaly október óta hétfőnként egyre többen mennek az utcára a kelet-németországi Drezdában, sőt az utóbbi időben már nem csak helyiek. Fő követelésük az európai „iszlamizáció” megállítása, amelyet az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen nevű mozgalom (PEGIDA) intézményesít. A csoport népszerűsége gyorsan növekszik, tízezres megmozdulásaikra viszont egyelőre többszörös „túlerőben” lévő ellentüntetésekkel válaszolnak Németország-szerte.

Egy színes Németországért – hirdetik az ellentüntetőkForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Bodo Marks

A probléma súlyát viszont jelzi, hogy a német kancellár újévi beszédében külön felszólította övéit: „Ne kövessék azokat, akik ezeket a demonstrációkat szervezik, mert hideg a szívük, tele előítélettel, gyakran gyűlölettel!”

Titkos társaság

De kikre gondolt? Bár a PEGIDA egy meglehetősen titokzatos mozgalom, annyi bizonyos, hogy két kulcsember mozgatja a szálakat. Az egyikük az alapító, Lutz Bachmann 41 éves grafikus, a másik pedig a szóvivő, az eredetileg gazdasági tanácsadóként dolgozó, 36 éves Kathrin Oertel.

Kathrin Oertel, a PEGIDA reklámarcaForrás: AFP/Robert Michael

Mindketten szászországiak, és mivel a PEGIDA egyelőre csak itt működik érdemben, a felső vezetés elég belterjes – „a szervezők évek óta ismerik egymást, jó barátok”, ahogy a Spiegel portréja fogalmaz. A hamburgi hetilap megjegyzi azt is, hogy amíg Bachmann inkább a háttérben húzódik meg, addig Oertel egyértelműen a PEGIDA reklámarca, dacára annak, hogy a tüntetéseken túlnyomó többségben férfiak vesznek részt. Bachmann-nak ugyanakkor alapos oka van arra, hogy kerülje a nyilvánosságot: tizenhatszor érték lopáson, és kokainnal is üzletelt, vagyis vaskos aktája van a nyomozóosztályon. Nem csoda, hogy igyekszik azt kommunikálni: előélete nem függ össze a PEGIDA-val.

Noha hivatalosan szóvivőként működik, Kathrin Oertel sem kevésbé homályos figura. Interjút ugyanis csak elvétve ad, a már idézett Spiegel-cikk például azt is leírja, amint a nő elhajtja a lap újságíróját. Megközelíthetetlenségéről mi is meggyőződtünk: két hétig próbáltunk tőle választ kapni a kérdéseinkre, de – miután nagy nehezen reagált megkeresésünkre a Facebookon – a „sajtóosztályukra” irányított, ahonnan szintén hiába vártuk a válaszokat, az egyetlen telefonszámukon pedig egy automatahang ajánl fel két tökéletesen irreleváns menüpontot.

A célok akár szépek is lehetnének

Mindezt valószínűleg azzal a céllal teszik, hogy az érdeklődő kizárólag a Facebook-oldalukon kommunikált anyagokból legyen kénytelen dolgozni. Ezekből a többi között kiderült, hogy a PEGIDA szakítani kíván a politikai korrektséggel, és az sem nagyon izgatja őket, ha a média „rosszfiúkként” utal rájuk.

A német katolikus egyház a kölni dóm elsötétítésével tiltakozott a PEGIDA ellenForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Oliver Berg

Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy Németország mindenki számára nyitott, de „a szalafisták hitetlenek elleni heccéből nem kérnek”, mert nem akarják, hogy a német utcák az erőszak helyszínei legyenek. Pozitív példaként ajánlják Kemal Atatürk szekuláris Törökországát, amely muszlim országként is képes volt egy modern felfogású állammá válni.

Ugyanitt megtalálható a mozgalom 19 pontos krédója. E szerint a PEGIDA a többi között az alábbiakat támogatja:

  • a háborús menekültek, politikai, vallási üldözöttek befogadása, jogaik alkotmányba foglalása
  • a menekültek decentralizált elhelyezése
  • a menekültek arányos elosztása az EU-tagállamokban
  • a rendőrségre fordított pénz növelése
  • a menedékkérőkkel és menekültekkel szembeni zéró tolerancia-politika
  • a „nőgyűlölő, erőszakos politikai ideológiával” szembeni ellenállás (ez azonban nem vonatkozik a német társadalomba integrálódott muszlimokra)
  • szexuális önrendelkezés
  • a zsidó-keresztény kultúra által meghatározott európai kultúra védelme

Ezeket pedig ellenzik:

A kiskáté fő mondandója tehát a jó muszlim-rossz muszlim analógia, amely a múlt heti Charlie Hebdo-merénylet következményeként egyes politikai körökben minimum megfontolandó felvetés lett.

Növekvő aggodalom
Németországban hosszú ideje téma a muszlim bevándorlók ügye, lévén, hogy az országban 3 milliós török közösség él, igaz, jobbára integráltan. A nagyobb probléma a menedékkérőkkel van, akik nagyrészt Szíriából, Csecsenföldről vagy Afganisztánból érkeznek, drasztikusan növekvő ütemben: amíg a német hatóságokhoz 2013-ban „csak” 127 ezer menedékkérelem érkezett, addig tavaly már 180 ezer. A Bertelsmann Alapítvány friss felmérése szerint a németországi nem muszlim lakosságnak már az 57 százaléka tekint fenyegetésként az iszlám vallásra.

Történelmi okok

„A követelések legtöbbje teljesen rendben van, olyan ismert témákat feszegetnek, amelyeket a legtöbb nagy politikai párt is napirendre vesz, vagy már törvény is van róla. A beszédeikben azonban ezek kevés vagy semmilyen szerepet nem játszanak: nagy különbség van a PEGIDA hivatalos és utcai változata között” – válaszolta az Origo megkeresésére Ulrich Wolf, a drezdai Sächsische Zeitung újságírója. Kollégánk becslése szerint a PEGIDA-nak nagyjából ötezer követője van, jellemzően a 20–40-es korosztályból, de gyakran elég kétes hírnevű körökből: biztonsági őrök, night clubok és tetoválószalonok tulajdonosai, a helyi focicsapat ultrái vagy éppen biztosítási ügynökök.

PEGIDA-tüntetés DrezdábanForrás: AFP/Robert Michael

Annak az ellentmondásnak az okát, hogy a PEGIDA miért éppen a bevándorlók által kevésbé érintett Drezdában szökkenhetett szárba, Wolf a régió történelmében keresné: „Az 1945. februári megsemmisüléséig Drezda a nácik központja volt, a 20 ezer halottat követelő bombázás után pedig sokan áldozatként tekintettek magukra. Ezt csak felerősítette, hogy az NDK-s időkben különösen nagy volt az elnyomás Berlin részéről: nem véletlenül nevezték a várost a »tanácstalanság völgyének«. Ha csak a közbeszéd szintjén is, de az idegenek még mindig ürügyül szolgálhatnak“ – fogalmaz a német újságíró.

Megjegyezte azt is, hogy a PEGIDA-nak – noha nincsenek politikai ambíciói – jó kapcsolatai vannak szélsőjobboldali alakulatokkal, illetve a tartományi parlamentbe tavaly beválasztott Alternatíva (AfD) párttal is, vagyis közvetett befolyásuk már van a helyi törvényhozásra. És noha a német politika és mainstream értelmiség egy emberként áll ki ellenük, ha így folytatják, a patrióta konzervatív szavazóréteg „elszeretése“ előbb-utóbb valós veszélyt jelent majd.