Nem akarnak ágyútöltelékké válni az ukrajnai magyarok

nk20141002
Donyeck, 2014. október 2. Sűrű, fekete füst gomolyog a repülőtér közelében a kelet-ukrajnai Donyeckben az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg összecsapásai során 2014. október 2-án.(MTI/EPA/Alekszandr Ermocsenko)
Vágólapra másolva!
Hogyan lehetne megúszni a besorozást? – jelenleg ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kárpátaljai férfiakat, akiket érinthet a kedden kezdődő mozgósítás.
Vágólapra másolva!

Az ukrán parlament csütörtökön hagyta jóvá az idei első, sorrendben pedig a negyedik részleges mozgósítást elrendelő törvényt, amelynek értelmében január 20-tól kilencven napon át kézbesíthetik a katonai behívókat 50 ezer tartalékosnak.

A megyei hadkiegészítő parancsnokság közlése szerint Kárpátaljáról háromezer 25 és 60 év közötti, katonaviselt férfi lehet érintett.

Így néz ki most a határ Ukrajna és a szakadár területek között Forrás: AFP/Menahem Kahana

Áprilistól vágóhíd

A besorozottak előbb pár hetes elméleti, majd gyakorlati kiképzésen vesznek részt, és a tervek szerint április elején vezénylik őket a hadműveleti övezetben kijelölt alakulataikhoz – ahogy a közemberek emlegetik: a vágóhídra.

A Magyarországgal szomszédos megyében élő mintegy 160 ezer fős magyarság számára azonban teljesen értelmetlennek tűnik, és idegennek hat az ország keleti végében zajló testvérháború. A mozgósítás hatálya alá eső magyar férfiak zöme éppen ezért szeretné elkerülni, hogy ágyútöltelék váljon belőle. Ennek egyik módját az egyszerűsített honosítás révén elérhető magyar állampolgárságban látják.

Füstfelhő Donyeck felett. A kárpátaljai magyarok nem akarnak harcolni Forrás: MTI/EPA/Alekszandr Ermocsenko

Megoldás: a magyar útlevél

Elvben működhet az, hogy valaki ukrán állampogárként eelhagyja az országot, majd magyar útlevelével visszatér. Így az ukrán hatóságok számára külföldön tartózkodik. Ha azonban a magyar dokumentummal visszatér, akkor arra kell ügyelni, hogy az ember ne lépje túl az országban való tartózkodás 90 napos határidejét – éppen ennyi ideig tart a mostani mozgósítás. Ez a módszer azonban sok kockázatot rejt, hiszen felismerheti a hatóság, megállíthatják a katonák vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai, akik felelnek a behívókért. Mindenestre ez a trükk a legutóbbi sorozáskor sokakat kihúzott a csávából, de erre berendezkedni aligha lehet. Akinek pedig nincs magyar útlevele az ne is reménykedjen, mert annak megszerzése legalább fél év.

A másik – sokkal hatékonyabb – lehetőség a valós vagy fiktív Magyarországra költözés, a külföldön élőknek ugyanis a sereg nem tud behívót kézbesíteni. Ehhez viszont állandó magyar lakcím szükségeltetik, és a határ magyar oldalán több olyan élelmes vállalkozó is akad, akik 250-270 ezer forintért készek lakcímkártyával szolgálni a rászorulóknak.

Egyik sem megoldás viszont azok számára, akik Ukrajnában állandó, bejelentett munkahellyel rendelkeznek, őket ugyanis ott is elérheti a behívó.

Keresik a kiskaput

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan bejegyzett ukrajnai társadalmi szervezetként semmilyen jogsértésre nem buzdíthatja a magyar férfiakat. Zubánics László UMDSZ-elnök az Origónak elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban a jogkövető magatartás a leghasznosabb, a kárpátaljai magyarságra már úgyis több ukrajnai politikai erő próbálta meg rásütni a szeparatista billogot az autonómiatörekvések miatt.

Ha viszont bárkinek tudomására jut valamilyen járható kiskapus megoldás, és azt megosztja a sorstársaival, azzal másoknak is jót tehet – tette hozzá.

A besorozásra váró hadköteleseknek egyébként mindkét magyar érdekvédelmi szervezet igyekszik a tőle telhető legjobb jogsegélyt nyújtani. Az UMDSZ egy, a vonatkozó jogszabályokat tartalmazó kisokost kíván a napokban közzétenni, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség pedig telefonos forródróton fogadja mindazok jelentkezését, akik bármilyen jogsértést vélnek felfedezni a mozgósítás végrehajtásában.