Felcsútról nem látszanak az ország problémái

2015.01.23. 13:23

Tucatnyi riportalany szólal meg abban az írásban, amelyet a Bloomberg Businessweek közölt Magyarországról és annak miniszterelnökéről. Az amerikai lap szokatlanul hosszú cikke részletesen foglalkozik az elmúlt huszonöt évvel, és kitér arra is, hogy a 2010 óta tapasztalt kormányzati lépések nem előzmény nélküliek. Konklúzió azonban nincs, hacsak annyi nem, hogy a Pancho Arénából nem látszanak az ország gondjai.

A legmeghatározóbb magyar és az egyik legmegosztóbb európai politikusként jellemzi Orbán Viktor miniszterelnököt a magyar politikai helyzetről közölt cikkében a Bloomberg Businessweek. Az amerikai üzleti hetilap terjedelmes elemzését a felcsúti stadionban november 29-én lejátszott Puskás Akadémia-Diósgyőr meccsen tapasztalt helyzetkép foglalja keretbe: a szerző, Stephan Faris részletesen leírja, milyen idegesen reagál a miniszterelnök egy-egy kihagyott helyzetre, és hogyan ujjong a hazai csapat győztes gólja után. Később megállapítja: a Pancho Aréna VIP-páholyából nézve Orbán Viktor számára Magyarország problémái nagyon távolinak tűnnek.

A hely, ahonnan nem látszanak a problémákForrás: MTI/Beliczay László

Orbánból anti-Orbán

A cikk elsősorban azt mutatja be, hogy honnan indult és hova jutott 25 év alatt a kormányfő. „Nagyon veszélyes volt ez akkoriban” – emlékszik vissza a Fidesz-alapító Fodor Gábor a miniszterelnök 1989-ben, a Hősök terén elmondott beszédére, majd arra jut, hogy „Orbán mára egy anti-Orbánná vált”. E folyamat köztes állomásai az írás szerint 1994-hez és 2002-höz, a Fidesz két nagy választási zakójához köthetők. „A 2002-es vereség után rájött, hogy a makrogazdasági teljesítmény nem annyira fontos, mint az a népszerűség, amire egy-egy ígérettel szert tehet” – vélekedik egy másik nyilatkozó, Mellár Tamás közgazdász, akkori KSH-elnök.

Mellár Tamás szerint az ígéretek fontosabbak, mint a gazdasági mutatókForrás: MTI/Beliczay László

Elfordultunk a demokráciától

Nem meglepő, hogy az elemzés nagy része az utóbbi öt évvel foglalkozik. „Orbán ezalatt átírta a választási törvényt, korlátozta a sajtószabadságot, pártkatonákat tett elvileg független intézmények – jegybank, ügyészség – élére és korlátozta az alkotmánybíróság jogköreit, amikor a testület által aggályosnak vélt intézkedéseit beleírta az alaptörvénybe” – írja a Bloomberg, amely külön kitér a tusnádfürdői, az illiberális állam víziójáról tartott Orbán-beszédre, valamint John McCain neofasiszta diktátorozó véleményére.

John McCain itt még mosolyogva áll Orbán Viktor mellettForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

„Magyarország az az EU-tagállam, amely a leginkább elfordul a demokráciától” – nyilatkozza egy Budapestre akkreditált anonim nyugati diplomata, az írás viszont megjegyzi, hogy Brüsszel eddig „csendben maradt”, és a 2014-2020-as időszakra megszavazta a Magyarországnak folyósítandó forrásokat.

Baljós előzmények, változó közhangulat

A cikk arra is emlékeztet, hogy a legtöbb vitatott intézkedés a 2008-as pénzügyi válságra, és „a magyar gazdaság gyors liberalizációjára” adott válasz volt, ráadásul a közhangulat is drasztikusan megváltozott Magyarországon: egy 2009-es felmérés szerint a demokrácia elfogadottsága 71-ről 56 százalékra csökkent, a piacgazdaságé pedig még ennél is jobban, 80-ról 46 százalékra süllyedt. „Amikor a magyarok rájöttek arra, hogy a szabad piac nem szabadsággal, hanem felelősséggel jár, ellene fordultak. Orbán volt az első, aki ezt észrevette” – vélekedik a cikkben Gyurcsány Ferenc, majd Kovács Zoltán kormányszóvivő partizmusnak minősíti például a külföldi cégekre kivetett különadót.

Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor volt az első, aki észrevette a magyar közhangulat változásátForrás: Origo

És ha már az adók: szó van a leginkább az RTL Klubot sújtó reklámadóról is, amely után a csatorna híradója egy csapásra kormányellenes műsorrá vált. Dirk Gerkens, a csatorna ügyvezetője szerint azonban ez nem igaz, ők „független műsort állítanak elő, amely ugyanakkor nem foglalkozik a »semmittevő« ellenzékiekkel”.

Múló varázslat

A szerző kitér a Jobbik felemelkedésére is, felidézve, hogy az 1994-ben mért 14 százalék után 2011-be már 24 százalék tekintett anitpátiával a zsidóságra, a radikális párt pedig második erővé vált Magyarországon, miközben a Fidesz támogatottsága óriásit zuhant az elmúlt időszak véleményes intézkedései – például az internetadó – miatt. Utóbbival kapcsolatban Schiffer András nyilatkozott a lapnak: „Ezek a posztrmodern populista politikusok olyanok, mint egy színpadi show: a közönségnek tetszik, amit lát, de ha a függöny mögé pillant, a varázslat elmúlik.”