Európát is felforgathatja a szélsőbaloldali győzelem

Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője könnyen lehet a miniszterelnöki székben folytathatja

A pénzügyi válság 2009-es begyűrűzése óta a negyedik parlamenti választását tartja ma Görögország, és bárki is kerül ki belőle győztesen, ugyanazzal a feladattal kell megküzdenie, mint elődjének: a külső nyomásnak engedni úgy, hogy az ne idézzen elő társadalmi robbanást. A voksoláson a legtöbb mandátumot a szélsőbaloldali Sziriza szerezheti meg, de könnyen lehet, hogy nem tud majd kormányt alakítani. Az elhúzódó bizonytalanság nem jön jól az európai gazdaságoknak.

Görögországban az egyik fő feszültségforrást az jelenti, hogy bár némileg javultak a foglalkoztatási adatok, azok továbbra is a leglehangolóbbak az Európai Unión belül: a munkaképes korúak több mint negyede nem dolgozik, és a fiatalok felének nincs keresete – írta az euronews.com hírportál.

A görögországi pártok támogatottsága |Create infographics

Mélyszegényég

Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a lakosság több mint harmada, mintegy 3,9 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Egy nemrég közzétett felmérésből kiderült: a görögök 47 százaléka azt állítja, hogy a család jövedelme nem elég a szükségletek kielégítésére és a válaszadók 55 százaléka kölcsönökből vagy ingóságainak eladásából tartja fenn magát.

Nem sok mindennek örülhettek a görögök az elmúlt években Forrás: AFP/Aris Messinis

Kivándorlás

Sokan a kivándorlást látják az egyedüli megoldásnak. A mediterrán ország 2012-ben az ötödik legnagyobb népességfogyást szenvedte el az uniós tagállamok közül – csak Írország, Lettország, Észtország és Litvánia könyvelhetett el nagyobb veszteséget. Tavaly a nettó kivándorlás – a kivándorlók és a bevándorlók számának különbözete – elérte az 52 ezer főt.

Percről percre az Origón

Az urnaárást követően a görögországi előrehozott választás eredményeit percről percre követhetik az Origón.

A radikális baloldal futhat be

A vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon összesen 22 párt verseng a választók szavazataiért, a felmérések szerint azonban mindössze nyolc politikai platformnak van reális esélye arra, hogy átlépje a 300 fős parlamentbe jutáshoz szükséges, három százalékos küszöböt.

Az Alekszisz Ciprasz vezette baloldali tömörülés, a Radikális Baloldal Koalíciója avagy közismert görög rövidítéssel a Sziriza a görög választási verseny egyértelmű favoritja. A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a párt a voksok 34-37 százalékára, és körülbelül 6-8 százalékponttal előzi meg a második helyen álló Új Demokráciát.

Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője könnyen a miniszterelnöki székben folytathatja Forrás: AFP/Angelos Tzortzinis

A szinte teljes ismeretlenségből a karizmatikus, nagyszerű szónoki képességekkel megáldott Ciprasz emelte ki a görög adósság elengedéséért síkra szálló pártot, és támogatottságát a 2009-es 4,7 százalékról 2012-re már 26,9 százalékra növelte. Egyelőre úgy tűnik egyetlen más baloldali alakulat sem akar koalíciót kötni a Szirizával, így azt sem lehet kizárni, hogy márciusban újabb választás jöhet.

Nem lesz több megszorítás?

Az Antonisz Szamarasz kormányfő vezette konzervatív Új Demokrácia szinte őskövületnek számít a görög politikai palettán: 1981-ben az ND vezette Görögországot az Európai Közösség tagjai közé, és egyebek mellett emiatt is vehemensen harcol azért, hogy a dél-európai ország továbbra is az eurózóna tagja maradjon. A közgazdász végzettségű Szamarasz 2012-ben nyerte meg a választásokat, és azóta a szocialistákkal közösen vezeti az országot.

Antonisz Szamarasz miniszterelnöknek egyelőre úgy tűnik búcsúznia kell a bársonyszéktől Forrás: AFP/Aris Messinis

A görög miniszterelnök a nemzetközi hitelezőktől kapott, összesen 240 milliárd euró hitelért cserébe kemény megszorításokat vezetett be Görögországban, és Szamarasz továbbra is tartja magát a reformokhoz. Mindenesetre újraválasztása esetén az Új Demokrácia azt ígérte, nem terheli további megszorításokkal a lakosságot, és egy átmeneti program segítségével állítaná talpra a görög gazdaságot.

Erősödés balközépen

A 2014 tavaszán az 51 éves Sztavrosz Teodorakisz korábbi tévésztár által alapított, Európa-barát, balközép párt válhat az új parlament harmadik legerősebb politikai platformjává. A legutóbbi felmérések szerint a választók közel hat százaléka támogatja a To Potamit, amelynek az Európai Parlamenti választásokon a voksok 6,6 százalékát sikerült elnyernie. Nagy kérdés, hogy a voksolást követően kivel kíván majd koalíciót kötni az alakulat.

A kommunista pártban is sokan bíznak Forrás: AFP/Manolis Pakias

Nagyot zuhantak

A Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) 2009-ben még 44 százalékos támogatottsággal nyerte meg a parlamenti választásokat, gyakorlatilag elsodorta a megszorítási politika keltette társadalmi ellenállás. 2010 óta szinte teljesen lemorzsolódott támogatói bázisa, képviselőinek egy része pedig csatlakozott a Szirizához. A PASZOK továbbra is kész koalícióra lépni a kormánypárttal, ám ugyanúgy hajlandó lenne a Szirizával is szövetséget kötni, bár egyelőre úgy tűnik, Ciprasz pártja nem kérne a szocialisták támogatásából.

Fogságban vannak

A szélsőjobboldali, idegengyűlölő és bevándorlás-ellenes Arany Hajnal 18 parlamenti képviselőjének majdnem a fele 2012 óta vizsgálati fogságban van, mintegy hetven tagját és több hívét pedig azzal vádolta meg egy görög bíróság, hogy bűnszervezethez tartoznak.

Görögországnak a következő években sem lesz könnyű dolga Forrás: AFP/Aris Messinis

A felmérések szerint jelenleg a szavazatoknak több mint hat százalékára számíthat, és mindegyik parlamenti párt elhatárolódik az Arany Hajnaltól. Maga a párt vezetősége is azt hangoztatja, hogy „sem a megszorítások szolgáival, sem a bolsevikokkal” nem közösködik.

Furcsa rendszer

A görög választási rendszer meglehetősen sajátságos, mivel az a párt amelyik a legtöbb szavazatot szerzi automatikusan 50 mandátumot kap a 300 fős törvényhozásban. 238-at osztanak el a körzetek két szintjén (56 minor kerület és 13 major kerület), további 12 hely pedig az országosan összesített eredmények alapján kerül kiosztásra.

Könnyebb életben reménykednek Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Újratárgyalás

A választások előtti legfőbb téma az euróövezethez való viszony volt, de mostanra mindegyik párt egyetért abban, hogy a kilépésre semmi szükség. Ciprasz korábbi álláspontját finomítva előrebocsátotta: fő célja a görög mentőprogram feltételeinek újratárgyalása, nem pedig az euróövezetből való kilépés.

Bizonyos elemzők mégis attól tartanak, hogy a görög választások visszaránthatják az euróövezetet a válságba. Bár a görög hazai össztermék az eurózóna gazdaságának csupán kevesebb mint 2 százalékát adja, egyes európai kormányok és befektetők szerint fennáll annak a veszélye, hogy ha Athén mégis távozna az eurózónából, az precedenst teremthetne a többi, megszorítási programot bevezető ország számára.

Alekszisz Ciprasz hívei körében Forrás: AFP/Orestis Panagiotou

Nagy csata lehet

Ha beigazolódnak az előrejelzések, és az adósságteher egy részének lerázását is célul kitűző Sziriza vezetésével alakul kormány, a 2010-eshez hasonló nagy csatára van kilátás az eurózónán belül – jegyezte meg a The Guardian. Ciprasz egyebek közt azt is ígérte, hogy kormánya véget fog vetni a korrupciónak és a hagyományos pártok klientúraépítésének. Hétfőtől vége a nemzet megszégyenítésének és a külföldi parancsoknak, de elismerte, hogy a feladat nehéz.

A görög gazdaság számára fontos, hogy minél előbb megalakuljon az új kormány és ne maradjon sokáig irányítás nélkül a törékeny pénzügyi helyzetben lévő ország – állapította meg athéni riportjában az AFP francia hírügynökség.

Törékeny fejlődés

„Ez nem Belgium, nem engedhetjük meg magunknak, hogy hónapokig kormány nélkül legyünk” – értékelte a helyzetet Vaszilisz Korkidisz, a Görög Kereskedelmi Szövetség elnöke. Korkidisz úgy látja, „nem is lehetne kedvezőtlenebb” a gazdasági hangulat a kereskedelemre nézve, a leárazások ellenére sem.

Választási plakátok Athénban Forrás: AFP/Angelos Tzortzinis

„Az, hogy megkezdődött a gazdasági stabilizáció, mindenekelőtt a kiváló 2013-as és 2014-es turisztikai szezonnak köszönhető” – állapította meg Jens Bastian közgazdász a Friedrich Ebert Alapítvány számára készült tavaly novemberi jelentésében. „A fellendülés első jelei nagyon törékenyek és nem eléggé terjedtek át a gazdaság minden ágazatára” – összegzi véleményét Bastian.

Elemzők szerint még ha a Sziriza nyeri is meg a választást, valószínűleg koalíciót lesz kénytelen kötni valamelyik másik párttal, s ezért rákényszerül majd, hogy felvizezze választási programját.