Kémkedés miatt elítélték a CIA egyik volt tisztjét, mert információkat adott át a sajtónak. A férfi a CIA Iránnal foglalkozó részlegén dolgozott. Az újságíró, akivel a volt CIA-st kapcsolatba hozták, arról írt, hogy az amerikai hírszerzés tévedésből segíthetett Iránnak nukleáris fegyvereket létrehozni.

Bűnösnek találták kémkedésben Jeffrey A. Sterlinget, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt ügynökét, aki a The New York Times munkatársát beavatta egy olyan titkos művelet részleteibe, aminek célja az iráni nukleáris program akadályozása volt. Az esküdtek háromnapi tanácskozás után, ha nem is egyhangúlag, de mind a kilenc ellene felhozott vádpontban bűnösnek találták a 47 éves Sterlinget. Ebből hat vádpont nemzetbiztonságra vonatkozó információ felhatalmazás nélküli nyilvánosságra hozásával kapcsolatos. A bíró a büntetési tétel április 24-i kihirdetésekor több évi szabadságvesztést szabhat ki a volt hírszerzőre.

Közvetett bizonyítékok alapján

Az esküdtszék ítéletét győzelemként könyvelheti el az Obama-kormány, ami példátlan kampányt folytatott azon hivatalnokok ellen, akik biztonsági ügyekben felsőbb engedély nélkül értesüléseket szivárogtattak ki a sajtónak. Az ügyészek annak ellenére sikerrel jártak, hogy James Risen kétszeres Pulitzer-díjas újságírót többéves eljárás ellenére sem tudták rávenni forrásának feladására. A vád így kénytelen volt közvetett bizonyítékokra támaszkodni.

Az Obama-adminisztráció keményen fellép a sajtónak szivárogtató tisztviselők ellenForrás: AFP/David Mcnew

 

Hogyan kell atombombát gyártani?

Sterling a CIA Iránnal foglalkozó osztályán dolgozott, és az Egyesült Államokba menekült iráni hírszerzőket irányított. Risen 2006-ban megjelent State of War (Hadiállapot) című könyvében egyebek között azt írta, hogy a CIA hozta tévedésből a teheráni kémelhárítás tudomására az Iránban beszervezett ügynökök névsorát. A szerző azt is állította, hogy az amerikai kémszervezet - akaratlanul ugyan - maga adott leírást az irániaknak arról, hogyan kell atombombát gyártani.

Hibás információk

Az eljárás alapvetően a második témakörre összpontosított. A könyv szerint az amerikai hírszerzés egy neki dolgozó, Merlin fedőnevű orosz atommérnök segítségével hibás információkkal igyekezett ellátni Iránt a nukleáris fegyver összetevőiről, ám nem kizárt, hogy a megtévesztési kísérlet a visszájára sült el, és az akadályozás helyett éppen hogy megkönnyítette az irániak dolgát. Sterling védelme az állította, hogy a volt ügynöktől származó értesülések egy kongresszusi alkalmazotton keresztül jutottak el az újságíróhoz, így a vádlott nem bűnös.