Moszkvában folytatja a békítést Merkel és Hollande

2015.02.06. 11:33

A fegyveres harcok kiújulása, az oroszbarát szakadárok katonai sikerei késztették arra Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia elnököt, hogy új ukrajnai béketervvel álljanak elő. Csütörtökön Petro Porosenko ukrán államfővel tárgyaltak, pénteken pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkoznak. A tervről egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra, azt azonban tudni lehet, hogy bírják hozzá Barack Obama amerikai elnök támogatását.

A kijevi tárgyalásokról az ukrán elnöki hivatal adott ki közleményt. Eszerint Németország és Franciaország a válság békés megoldására szólította fel Moszkvát, és szorgalmazta a szeptemberi minszki megállapodás betartását.

Azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására, az orosz-ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólítottak fel. További részleteket az MTI jelentése szerint nem közölt az elnöki hivatal az ötórás egyeztetés tartalmáról.

Merkel és Hollande csütörtökön tárgyalt Porosenko elnökkel. Most Putyin jönForrás: AFP/Sergei Supinsky

Dnyeszteri példa

A béketervről hivatalosan semmit sem tudni, maga Hollande is csak annyit mondott, hogy az Ukrajna területi integritásán alapul”.

Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő szerint a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza, más, ugyancsak az ukrán elnökhöz közel álló források előzetesen azt állították a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus „befagyasztását” javasolja a Dnyeszter menti Köztársaságban kialakult helyzet mintájára.

Elutasították Putyin tervét

A Wall Street Journal úgy értesült, hogy Vlagyimir Putyin a héten maga is küldött egy béketervet Berlinbe és Párizsba, amelynek alapján a szakadárok nagyobb területet és autonómiát kaptak volna – ezt azonban a nyugati hatalmak elutasították.

Nyugati tisztségviselők abszurdnak és cinikusnak minősítették a javaslatot, amely szerintük állandósította volna a konfliktust Kelet-Ukrajnában, amelyet így az orosz elnök folyamatosan arra használhatott volna, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre.

Szakadárok a gyebalcevei frontvonal közelébenForrás: MTI/EPA/Vlagyimir Vlagyimirov

Megrémültek a sikerektől

Merkelt és Hollande-ot nyilvánvalóan a harcok kiújulása és a lázadók katonai sikerei késztették arra, hogy akcióba lépjenek. Az ukrán kormányerők súlyos veszteségeket szenvedtek el a stratégiai fontosságú Gyelbalcevénél, és január végén megint lőtték Mariupolt.

A 45 ezres lakosú Gyebalceve és környéke mélyen beékelődik az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területbe, rajta vezet át a két megyeszékhelyet, Donyecket és Luhanszkot összekötő két országút egyike, emellett fontos vasúti csomópont is.

Körbezárva

A szakadárok hadművelete Gyebalceve és a környékbeli városok visszafoglalására egy hete kezdődött, azóta is súlyos harcok folynak. Nemzetközi felszólításnak engedve a szakadárok legalább abba belegyeztek, hogy a polgári lakosság elhagyhassa a várost; kimenekítésük péntek reggel kezdődött meg.

Az ukrán hadsereg elszánt arra, hogy megvédje a várost, amelyet a BBC jelentése szerint teljesen körbevettek a szakadárok.

A szakadárok nélkül

Pénteken előbb a három ország diplomatái ülnek majd tárgyalóasztalhoz Moszkvában, a tervek szerint Merkel, Hollande és Putyin helyi idő szerint délután ötkor találkozik egymással. A német kancellár az ukrajnai konfliktus kirobbanás óta először jár Moszkvában, ami a BBC tudósítója szerint egyértelműen annak a jele, hogy a kancellár lát reményt a kompromisszumra.

A szakadárok képviselői a várakozások szerint nem vesznek részt a tárgyalásokon, azt azonban már előre közölték, hogy csak abban az esetben egyeznek bele a tűzszünetbe, ha elsőként az ukrán kormányerők hagyják abba a harcot.

Tüzérségi támadásban megsemmisült lakóház MariupolbanForrás: MTI/EPA/Szerhij Vaganov

Jelenlegi határokkal

Az elmúlt napokban a szakadárok azt is követelték, hogy a tűzszünet a jelenlegi frontvonalakat ismerje el; a minszki megállapodáshoz képest a felkelők 500 négyzetkilométerrel nagyobb terület felett rendelkezhetnének, ahogy az ukrán hadsereg általá készített gifen is jól követhető.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő azonban előre közölte: Kijev nem fogad el semmiféle megállapodás, ami nem garantálja az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

Fegyvert kérnek

Ukrajna változatlanul szorgalmazza azt is, hogy a nyugati hatalmak fegyverezzék fel az országot. Moszkva azonban figyelmeztetett: bármiféle Kijevnek nyújtott katonai segítséget Oroszországgal szembeni fenyegetésként értékelne, és az csak tovább eszkalálná a helyzetet.

Barack Obama eleinte ódzkodott is a fegyverszállítástól, a Wall Street Journal azonban amerikai illetékesektől úgy értesült, hogy a kormányzat már fontolgatja a kérés teljesítését, többek között Javelin tankelhárító rakéták küldését.

Donyeck ellen is mindennaposak a tüzérségi támadásokForrás: MTI/EPA/Olekszandr Jermocsenko

Valamit muszáj tenni

Obama ugyanis úgy véli, valamit tenni kell, mert a szankciók „nem jártak azzal az eredménnyel, amelyet vártunk a Putyin-kormányzattól” – fogalmazott Josh Earnest, a Fehér Ház sajtótitkára. Ugyanakkor aggasztja az elnököt, hogy a fegyverszállítás csak további vérontáshoz vezet, márpedig ezt Washington mindenképpen el akarja kerülni.

Az ENSZ becslései szerint tavaly április óta 5400 ember vesztette életét a harcokban – írta a BBC.