Napi ötszáz ember indul útnak Pristinából Németországba menekültstátuszt kérni. Erre a német nagykövetség figyelmeztette Berlint. Azt írták, az a hír vonzza őket, hogy a szociális ellátásból jól meg lehet élni, amíg elbírálják menedékjogi kérelmüket. A diplomaták azt javasolják, a német állam gyorsítsa az elbírálási folyamatot, és nagy médiafelhajtás közepette toloncolja haza a próbálkozókat.

A pristinai német nagykövetség figyelmeztette Berlint, hogy még magasabbra emelkedhet a koszovói menekültek hulláma Németországban, és a helyzet kezeléséhez gyors és látványos hatósági intézkedésekre van szükség - írta a Bild am Sonntag német lap.

Az ország hatoda

A vasárnapi német lap a koszovói fővárosban működő diplomáciai képviselet egy jelentését idézve azt írta, hogy csak Pristinából naponta 500-an indulnak útnak. A jelenlegi folyamatok alapján havonta 25-30 ezren távozhatnak az országból, ez egy év alatt nagyjából 300 ezer embert jelent, ami az ország teljes lakosságának egyhatoda - figyelmeztették a Pristinában dolgozó diplomaták a berlini központot.

Pristinában az a hír járja, hogy Németországban a menedékjog iránti kérelem elbírálása igen hosszú ideig tart, és a menekültügyi szociális ellátás ezekre a hónapokra "jó megélhetést biztosít". A fővárosi kocsmákban így az az első számú téma, hogy ki mikor indul Németországba.

Nagy felhajtás kell

A lavina megállításához nagy médiafigyelmet kiváltó intézkedés szükséges - áll a jelentésben, amely szerint csak akkor terjed el az a vélemény, hogy nem éri meg az illegális bevándorlás Németországba, ha a pristinai repülőtérre megérkezik az első charterjárat jelentős számú kitoloncolt koszovóival, akiknek az ügyét néhány hét alatt lezárták a német hatóságok.

A nagykövetség szerint "érezhetően" fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárást, a koszovói állampolgárok menedékjogi kérelmét elsőbbséggel kell elbírálni. Eddig főleg hátrányos helyzetű csoportok, a roma és az ashkali (muzulmán vallású, albán anyanyelvű roma) kisebbség, illetve az úgynevezett koszovói-egyiptomi népcsoport tagjai hagyták el az országot, de újabban a középosztályból is egyre többen vándorolnak el.

Egytized

Németországban a belügyminisztérium szerint tavaly 8923 koszovói állampolgár nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, ami 101,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4423-hoz képest. Nagyobb számban az év vége felé jelentek meg koszovói menedékkérők, októberben 1200, novemberben több mint 1600, decemberben már közel kétezer kérelmet regisztráltak. Az év egészét tekintve az elfogadott kérelmek aránya 0,1 százalék volt, vagyis a német hatóságok szinte valamennyi koszovói állampolgár menedékjog iránti kérelmét elutasították.

A konzervatív CSU szerint Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után Koszovót, Albániát és Montenegrót is az úgynevezett biztonságos származási országok közé kell sorolni a Balkánról érkező gazdasági menekültek hullámának feltartóztatása érdekében.

Biztonságos származási országok

A törvényhozás tavaly minősítette biztonságos származási országnak Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható a menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.

A változtatásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem ösztönöznie kell támogatással és nyomásgyakorlással a társadalmi integráció előmozdítását.

Úgy tűnik, mintha a magyar rendőrségnek is szólt volna valaki a koszovói menekültek miatt, a hét eleje óta több akcióban is jelentős számú határsértőt tartóztattak fel országszerte több helyszínen.