Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az AP amerikai hírügynökség „Putyin magyarországi útja bizonyítja, hogy vannak még barátai Európában” címmel írt előzetest, amelyet átvett jó néhány amerikai sajtótermék.
A cikk emlékeztet arra, hogy sok magyar Putyin alteregóját látja Orbán Viktorban, aki éppen szovjetellenes diákvezérként vált ismertté az 1980-as években, majd populistává lett, aki „a Kremlhez dörgölőzik”.
A budapesti látogatás, legalábbis szimbolikusan, Putyinnak fontos – idézte a szerző Sz. Bíró Zoltán szakértőt, hiszen bizonyíthatja általa, hogy vannak még kormányok, amelyek készek vendégül látni őt.
Orbánnak földhözragadtabb céljai vannak: jó áron akarja megszerezni a Magyarország számára létfontosságú orosz gázt, és biztosítani akarja, hogy Moszkva tartsa magát a megállapodáshoz, és valóban nyújtson 10 milliárd eurós kölcsönt a paksi erőmű bővítéséhez.
A Bloomberg is a gázszállítást említi Orbán legfontosabb céljaként. Emlékeztet arra, hogy a tízéves megállapodás az idén jár le, és meghosszabbítása a két politikus budapesti tárgyalásainak legfontosabb célja.
A cikk visszaidézte, hogy Orbán eddig is Magyarország Oroszországtól való energiafüggőségével magyarázta, hogy miért ellenezte az Ukrajna miatt Moszkva ellen hozott szankciókat. A magyar kormányfő alig több mint egy év múltán másodszor találkozik hivatalosan az orosz elnökkel, miközben az EU vezetői egyre ritkábban ülnek Putyinnal tárgyalóasztalhoz az ukrajnai válság kirobbanása óta, és akkor is inkább G20-as csúcsokon vagy béketárgyalásokon.
Orbán, aki 2008-ban még óva intette Magyarországot attól, hogy a „Gazprom legvidámabb barakkja” legyen, 2010-es hatalomra kerülése óta egészen más hangot üt meg – írta a szerző, aki idézte Andreas Goldthaut, a Harvard Egyetem Belfer Központjának kutatóját.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Magyarország a jelenlegi szerződés kereteit sem használja ki, Orbán valószínűleg elfogad egy újabb egyezményt. Ez ugyanis egyrészt árengedménnyel járhat, a Gazprom tárolási központjaként növeli az ország stratégiai jelentőségét, és „ezáltal garantálja, hogy minden alternatív vezeték, amelyik orosz gázt szállít Európába, kénytelen legyen kapcsolódni Magyarországhoz”.
A Washington Post „Oroszországból szeretettel: energiaszerződés Magyarország számára” című cikkében emlékeztet arra, hogy a magyarok igyekeznek a megállapodást puszta üzletnek beállítani.
„De Moszkva hatalmi játszmájában, amelynek célja Európa befolyásolása, aligha lehet elválasztani az üzletet a politikától” – írja a szerző, aki emlékeztet arra, hogy Moszkva Európa stratégiailag fontos szegleteiben keres szövetségeseket –Görögországot vagy Ciprust csábítja pénzzel.
„Ez azonban sehol sincs Magyarországhoz képest…, amelynek az oroszok többmilliárdos befektetéseket ígérnek, hogy visszanyerjék a lojalitását és a fölötte gyakorolt befolyást” – írja a szerző, és idéz egy név nélkül nyilatkozó, Magyarország ügyeiben járatos nyugati diplomatát, aki szerint „az oroszok meg akarják törni Európa egységét, és a gyengébb államokat célozzák meg. Magyarországnak és Bulgáriának energiahordozók kellenek. Görögországnak pénz. Ez mind része az orosz tervnek.”
A Reuters jelentése is a gázszállítást emeli ki, és tényszerűen beszámol a hátteréről. A BBC a hétfői budapesti Putyin-ellenes tüntetéssel kezdte a beszámolóját.
