Németh Zsolt aggódik a magyar–lengyel kapcsolat miatt

2015.02.24. 12:55

Aggodalomra adnak okot az Orbán Viktor varsói útját követő lengyel kommentárok, de még nem látni, hogy tartós elhidegülésről van-e szó – ezt mondta az Origónak adott interjújában Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az ukrán háború kapcsán több olyan téma volt, amelyben Budapestnek nem sikerült egyértelműen elmagyaráznia az álláspontját, és Orbán Viktor szavaival ellentétben például úgy gondolja, az államnak volt abban szerepe, hogy elzártuk a gázcsapokat Ukrajna felé. A Fidesz-alapító politikus beszélt arról is, hogy Szijjártó Péter éppen korrigálja a klasszikus diplomácia háttérbe szorításáról vallott nézeteit, valamint hogy nem csalódott, amiért nem ő lett Martonyi János utódja – így ugyanis többet tud olvasni. Interjú sorok közötti kritikákkal.

Hogyan értékeli Magyarország nemzetközi megítélését Angela Merkel és Vlagyimir Putyin látogatása után? 

A két látogatás, kiegészülve az elmúlt néhány héten lezajlott – ukrán, szerb, szlovák és lengyel – találkozókkal, egyértelműen azt demonstrálta, hogy Magyarország nincs elszigetelve külpolitikailag. Intenzív diplomáciai tevékenységet folytatunk, folyamatos és magas szintű kapcsolatot ápolunk a különféle partnereinkkel. 

Mégsem mondhatjuk, hogy mondjuk az ukrán elnökkel való találkozó akárcsak közelítőleg akkora figyelmet kapott volna, mint a Merkel- vagy a Putyin-vizit. Átnéztem elég sok képet, ami a Majdan-tüntetések áldozataira emlékező vasárnapi Dicsőség menetén készült, és egy magyar politikust sem találtam rajtuk. Ellentétben a lengyelekkel, akik államfői szinten képviseltették magukat. [Végül kiderült, miniszterhelyettesi szinten voltunk jelen – a szerk.] 

Az adott viszonylatok önsúlyából fakadóan a Porosenkóval folytatott megbeszélés nem is kaphatott akkora figyelmet, mint a másik kettő. Még akkor sem, ha az Ukrajnával ápolt diplomáciai kapcsolatok helyi értéke jelentősen megnőtt, hiszen egy de facto hadviselő félről van szó. Az viszont, hogy a kijevi látogatást jól időzítették – még a Putyin-látogatás előtt történt –, illetve az, hogy Orbán Viktor világossá tette, hogy nemcsak szomszédsági alapon, hanem a transzatlanti biztonsági rendszer keretében is elkötelezettek vagyunk egy szuverén és sikeres Ukrajna mellett, még sokat kamatozhat a kétoldalú kapcsolatokban, és fenntarthatjuk vele a kétségkívül feszült, de stabil kárpátaljai helyzetet.

Megnőtt az ukrán kapcsolat jelentőségeFotó: Bielik István - Origo

De hogy ne kerüljem meg a felvetés másik felét: a lengyel kapcsolatok, különösen a miniszterelnöki látogatást kísérő kommentárokkal, némi aggodalomra adnak okot. Meggyőződésem viszont, hogy minderre egyre inkább rányomja a bélyegét, hogy Lengyelország egy választási kampány kellős közepén van, Komorowski elnök újraválasztásának igenis komoly tétje van. Ebben a helyzetben nehéz eldönteni, hogy Orbán Viktor és a Fidesz irányában tartós elhidegülésről, tényleges kiábrándulásról vagy pedig egy durcás szerető átmeneti féltékenységéről van-e szó.

Mire lennének féltékenyek?

A magyar–lengyel viszonynak komoly érzelmi vetületei vannak, ezért a Vlagyimir Putyinnal ápolt kapcsolat belülről érinti a lengyel politikát: lehetetlen bármilyen Moszkvával megkötött megállapodást racionális gazdasági indokokra hivatkozva elfogadtatni.

Oroszország kapcsán Varsóban nem lehet felhozni gazdasági érveketFotó: Bielik István - Origo

De azt gondolom, hogy a választások után fog kiderülni, mi történik valójában, ezért fontos, hogy a magyar külpolitika e tekintetben megőrizze a józanságát. A Varsóban hallott hangok már a miniszterelnöki látogatás előtt is érzékelhetők voltak, Orbán Viktor mégis hitet tett a kapcsolatok fontossága mellett, amelyeknek új lendületet adhatna, ha a visegrádi országok egységesen és hangsúlyosan lépnének fel az ukrán ügyben.

Meg nem értett gesztusok

Ennek érdekében nem lett volna szerencsés, ha a Putyinnal tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök a béke mellett Ukrajna területi egységének fontosságát is hangsúlyozza? Lehet, hogy kiállunk a területi egység mellett, de ennek a kommunikációja mintha nem lenne annyira világos.

Szerintem sokat sikerült javítani ezen a helyzeten, noha voltak olyan gesztusok, amelyeket nem sikerült elmagyarázni a nemzetközi közvéleménynek, és amelyek komoly árnyékot vetettek Magyarország Ukrajna iránti elkötelezettségére. Ilyen volt például a reverz gázszállítás leállítása.

Vannak kommunikációs hiányosságokFotó: Bielik István - Origo

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor egy múlt heti háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy az egyébként állami tulajdonban lévő vezetékeken Ukrajna felé áramló gázt magáncégek kezelik, vagyis mossuk kezeinket. Helyénvaló magyarázat?

Az államnak a szeptemberi leállításban és a januári újraindításban is volt szerepe. A magyar–ukrán kapcsolatokban indokolt folyamatosan feltenni azt a kérdést, hogy miként tudjuk egyértelműen demonstrálni: elkötelezetten támogatjuk a Kijev által folytatott nemzeti újjászületést és szabadságharcot. A Putyin-sajtótájékoztató nem a legmegfelelőbb alkalom lett volna erre, noha a kormányfő nem számított arra sem, hogy az orosz elnök ezt – a traktorosok és bányászok felemlegetésével – egy Ukrajna elleni szúrásra fogja kihasználni. Ugyanakkor, ha a sajtótájékoztatón nem is, azóta többször világossá tette, hogy ezt a megközelítést elutasítja.

Vannak még Amerika-barátok a Fideszben

Önnek már-már eposzi jelzőjévé vált az atlantista. Maradt még bárki a Fideszben, aki hasonlóan gondolkodik, és még hallathatja a hangját?

Nem alkalmazom magamra az atlantista jelzőt, én a magyar nemzeti érdekeket szem előtt tartó külpolitikát támogatom. Igyekszem következetes álláspontot képviselni az Amerikával fenntartott kapcsolatban. Ma is meggyőződésem, hogy Magyarország függetlenségét segíti az Egyesült Államokkal fenntartott rendezett viszony. Nagyon sokan gondolkodnak így a Fideszen belül.

Mégsem látszik, hogy látványos törekvés lenne a kapcsolatok normalizálására. Többször elhangzott például, hogy az új nagykövet ebben sokat segíthet, a miniszterelnök mégsem fogadta idáig nyilvánosan, pedig több mint egy hónapja itt van.

Sor fog erre kerülni. Úgy gondolom, hogy elindult és jó irányba halad a „megromlott házasság” helyreállítása. Ennek jele volt a washingtoni magyar és a budapesti amerikai nagykövet puha landolása, illetve az, hogy az amerikai külügy nem emelt kifogást a Putyin-látogatás és a megkötött szerződések ellen. A középtávú kapcsolatokban döntő jelentősége van az orosz–ukrán háború kimenetelének és az ebben mutatott magyar szerepvállalásnak.

Akkor egyszerűbben kérdezem: egy 10-es skálán hányasra osztályozná az amerikai–magyar viszonyt?

Ehhez vissza kell kérdeznem: milyennek ítéli az amerikai–szlovák kapcsolatot?

Nem osztályoz?

Félrevezető lenne. De az előrelépésnek komoly tere van még.

Van még mit javítani a magyar–amerikai viszonyonFotó: Bielik István - Origo

Korrigálják a külügyi doktrínát

Mit gondol a keleti nyitásról?

Magyarország megkésett helyzetben van. A rendszerváltás után lekötötte az energiáinkat az euroatlanti integráció, a keleti vonal elsatnyult, a Nyugat viszont szerves kapcsolatot épített ki Kínával, Indiával vagy Japánnal. A második Orbán-kormány alatt mi is elkezdtük ezt, komoly eredményeink voltak már akkor is, most pedig végre integrálták a gazdaságdiplomáciát és a külügyeket.

Csakhogy ez ügyben mintha átestek volna a ló túloldalára, például az olyan szijjártói kijelentésekkel, hogy „a klasszikus diplomácia nem cél, hanem eszköz”.

Az átesés és ennek a korrekciója egyszerre történt meg az elmúlt időszakban, a miniszter pedig a legutóbbi külügyi bizottsági meghallgatásán már egyenrangúnak minősítette a klasszikus diplomáciai képességek szükségességét. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a kormánynak nagyon rövid idő alatt komoly biztonságpolitikai kihívásokkal kellett szembenéznie.

Kritizálta Szijjártó Pétert az idézett mondat miatt?

Nem személyeket, hanem külpolitikai elveket és irányokat szoktam kritizálni.

Tényleg hiba volt bezárni a tallinni követséget

Szijjártó Péter miniszteri meghallgatásán ugyanakkor ön alig burkolt bírálatot fogalmazott meg a tallinni magyar nagykövetség bezárása miatt. Úgy tudni, hogy ennek visszafordítására összefogott észt kollégájával, mégsem történt előrelépés.

Így van, el is jött Budapestre, találkozott miniszterelnökségi és külügyi illetékesekkel. De nem lettünk okosabbak.

Továbbra is érthetetlen a tallinni ügyFotó: Bielik István - Origo

Bezártuk a képviseletünket egy, az orosz fenyegetésre igencsak érzékenyen reagáló EU- és NATO-szövetségesünknél. Nem gondolja, hogy ez is része az ukrán ügyben mutatott félreérthető kommunikációnak?

Az orosz–ukrán konfliktus minden leágazására, egyidejűleg tekintettel kell lenni. Ebben nem szabad, hogy lankadjon a magyar diplomácia. A balti államok vagy a lengyelek Oroszországgal szembeni érzékenységére pedig különös figyelmet kell fordítani. Ha pedig netán nézetkülönbség adódik – mint most –, akkor az említett országok felé érzett szimpátia és szolidaritás meghatározó súllyal kell, hogy a latba essen. Ennek jeleként értelmezem, hogy elkötelezettek vagyunk a NATO vonatkozó törekvései – például a balti légtérvédelem – iránt, de e téren lesznek még feladatok. Magyarország ebben élen jár, még ha nem is beszél róla.

De ettől még nem tartja szerencsésnek a tallinni követség bezárását.

Nem.

Miniszterség helyett olvasás

Ön 1990-től a Fidesz vezető külügyesei közé tartozik, többször felmerült a neve a miniszteri posztra, például Martonyi János távozásakor. Csalódott, amikor kiderült, hogy mást neveznek ki?

Ez a miniszterelnök döntése volt, és ezt senkinek sem lehet feladata nyilvánosan minősíteni. Látom a jelenlegi helyzetem lehetőségeit is: a napi külügyi munka felőrli az embert, így most több időm van arra, hogy olvassak és reflektáljak a világ eseményeire. Jól érzem magam a bőrömben.

Több idő marad olvasniFotó: Bielik István - Origo

Miért nem vállalta a washingtoni nagyköveti posztot?

A közszolgálati és a politikusi munka élesen elválik egymástól, én az elmúlt 27 évben politikai ügyekkel foglalkoztam. Ez nem fér össze a köztisztviselői szerepfelfogással.