Még nincs megoldva az energiabiztonság

2015.04.15. 16:13

A stabilitás, a szövetségesek biztonsága, illetve az energiafüggőség minimalizálása az USA legfőbb érdeke az európai térségben. Tervek már születtek az energiabiztonság hatékonyságának növelésére, megfelelő kapacitás és infrastruktúra hiányában azonban a gyakorlati lépésekre még vélhetően évekig kell várni. 

Energia és geopolitika

Az energiabiztonság az a kényes terület, amely olyan eszközöket nyújthat az egyes államok számára, melyek segítségével jelentősen tudják szűkíteni egy másik ország politikai mozgásterét. Ezért az ukrán válság kirobbanása óta, az USA újra kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy Európa képes legyen kiegyensúlyozott energiapolitikát folytatni.

A Külügyi és Külgazdasági intézetben tegnap lezajlott konferencián, ennek kapcsán az is elhangzott, hogy az USA földgázzal látná el Európát a más beszállítóktól való függőség csökkentése érdekében. Jelenleg a kontinens teljes gázellátásának a 88 százaléka három forrásból érkezik: 44 százalék Oroszországból, 33 százalék Norvégiából és 11 százalék Algériából. Európa és az Egyesült Államok is egyetért abban, hogy utóbbinak felelősséget kell vállalnia szövetségeseiért.

Közeledő álláspontok

Brüsszel és Washington nem mindig mozgott együtt az európai régió szempontjából fontos kérdésekben, most azonban viszonylag egységes álláspontot képvisel: mindketten a kis energiafolyosókban és az LNG (cseppfolyósított gáz) -tározókban látják a megoldást.

Az Egyesült Államok olyan új technológiát fejlesztett ki 2011-ben, melynek segítségével eddig feltáratlan földgáz tartalékok váltak olcsón kitermelhetővé. Ennek köszönhetően, az Egyesült Államok gáz importőrből gáz exportőrré vált a közelmúltban, és a legnagyobb gáztermelő lett a világon. Mindezek miatt komoly árkülönbség alakult ki az európai és amerikai gázolaj között, ami viszont az európai gázpiac versenyképességére hat negatívan. Ezt Orbán Anita, egykori energiabiztonságért felelős utazó nagykövet mondta el a konferencián.

Optimista kilátások, távoli megoldások

A legújabb terveknek megfelelően, az Egyesült Államok az olcsó földgázt cseppfolyósított halmazállapotban szállítaná a horvát Krk szigetekre, ott visszagázosítanák, majd onnan kerülne szétosztásra Európa szerte. Orbán azonban felhívja a figyelmet, hogy jelenleg mindez mindkét fél részéről akadályokba ütközik.

Mivel az Egyesült Államok alapvetően importálásra rendezkedett be, ezért még nem rendelkezik elegendő cseppfolyósító berendezéssel, míg Európa ugyancsak híján van a visszagázosító termináloknak. Ezen felül, a megfelelő szállítási útvonalak kiépítése is várat még magára.

Belső akadályok

Az Egyesült Államokban törvény szabályozza a szénhidrogén exportot. Ennek értelmében, az USA-val szabadkereskedelmi partnerségben lévő országokkal – mint Kanada, vagy Mexikó - automatikusan engedélyezett a földgáz kereskedelem. „Ezek az államok, azonban nem tartoznak a nagy fogyasztók közé, ezért mindenképpen szükséges az olyan, nagyobb felvevő piacot biztosító országok felé nyitni, mint Japán és természetesen az EU” – magyarázza az egykori nagykövet.

A cseppfolyósított földgázzal kereskedő amerikai vállalatok természetesen érdekeltek egy Európával való kereskedelmi egyezmény létrehozásában, illetve a piacbővítésben. A környezetvédők és bizonyos politikai körök azonban nem támogatják az amerikai LNG kitermelését, mert annak komoly környezetkárosító hatása lenne. Demokrata szenátorok már írtak tiltakozó levelet a kormánynak, hogy ne engedélyezzék a földgáz fokozott kitermelését és exportját.

Úgy látszik, az elhúzódó ukrán konfliktus kellett ahhoz, hogy a kontinens, illetve annak energiabiztonsága újra az amerikai fókuszpontba kerüljön. A jelek szerint ugyanakkor messze van még, hogy az Egyesült Államok újra a világ csendőrének szerepébe bújva képes legyen felkarolni európai szövetségeseit. És Oroszországot még meg sem kérdezték.