Oroszország fegyverrel is megvédené északi-sarki érdekeit

dimitrij rogozin, oroszország, orosz kormányfő helyettes
2306864 Russia, Irkutsk. 10/23/2013 Vice-Prime Minister Dmitry Rogozin standing beside the universal destroyer Su-30SM while visiting the Irkutsk Aviation Plant, a subsidiary of the Irkut Corporation. Sergey Mamontov/RIA Novosti
Vágólapra másolva!
Az Északi-sark lehet az oroszok Mekkája - legalábbis ezt mondja Dmitrij Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes, aki szerepet vállalt az arktiszi kutatások koordinálásában. A térséget borító jég olvadásából adódó kereskedelmi lehetőségek, és az ott található, még kiaknázatlan nyersanyagok státusza komoly diplomáciai és katonai feszültségekhez vezethetnek a nemzetközi színtéren.
Vágólapra másolva!

Oroszország vasárnap avatta fel az Északi Sark-2015 ne­vű moz­gó ark­ti­szi ál­lo­mást, ahol mintegy 20 orosz kutató kezdte meg munkáját. Az eseményen részt vett Dmitrij Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes is.

Korábban, nem egészen két hete először hajtottak végre sikeres landolást orosz ejtőernyősök a Jeges tenger jégtáblára telepített kutató egység közelében – jelentette az orosz védelmi minisztérium. Céljuk, hogy újabb bázist hozzanak létre az Északi-sark 2015 közelében.

Semleges erődemonstráció

A globális felmelegedés ütemének növekedésével és az arktiszi jég olvadásával egyre könnyebben válik hajózhatóvá a terület, ami az Ázsia és Európa közti kereskedelem szempontjából kiemelkedően fontos lehet Oroszország és versenytársai számára.

Dmitrij Rogozin egy Szu-30-as vadászbombázó mellett, Irkutszkban. Forrás: RIA Novosti/Sergey Mamontov

Vlagyimir Putyin orosz ál­lam­fő ta­valy de­cem­berben ír­ta alá az ország 2015-2020-as időszakra vonatkozó új ka­to­nai dokt­rí­ná­ját. Ebben elő­ször fo­gal­maz­ták meg az észa­ki-sark­vi­dé­ki orosz ér­de­kek vé­del­mé­ről szóló irány­el­ve­ket. Egy közös arktiszi parancsnokságot állítanak fel, ami koordinálja és ellenőrzi az Északi Flotta, a sarkvidéki hadviselésre kiképzett dandárok, a légtérrendészeti és légvédelmi alakulatok, valamint az adminisztratív feladatokat ellátó állomány munkáját.

Oroszország mégis visszautasítja a feltételezést, hogy militarizálni akarná a nyersanyagokban gazdag Északi-sarkvidéket. Moszkva szerint az Északi-sark körüli orosz tevékenység nem veszélyezteti a szomszédos országokat, például Norvégiát – közölte az Euronews. Az orosz külügyminisztérium reméli, hogy a növekvő orosz-amerikai feszültség ellenére sikerül megtartani az Arktisz depolitizált státuszát.

Az orosz Mekka

A nemzetközi jog lehetőséget biztosít az arktiszi nemzeteknek – Oroszország, USA, Dánia, Grönland, Norvégia és Kanada –, hogy 200 tengeri mérföldes sugarú körben fejlesztéseket hajtsanak végre egy adott kontinentális talapzat területén. A jog szerint a kontinentális talapzat az állam szárazföldi területéhez kapcsolódó, állan­dóan vízzel borított tengerfenék, ahol a földrajzi összefüggés címén a parti állam speciális gazdasági jogokat élvez.

Az orosz vállalatok egyre intenzívebb fejlesztésekbe kezdtek. Különösen kőolaj és földgáz után kutatnak. A Pecsora-öbölben mű­kö­dik a Gazprom álla­mi ener­ge­ti­kai cég fú­ró­tor­nya, a Prirazlomnaja, amely­nél a Greenpeace nem­zet­kö­zi kör­nye­zet­vé­dő szer­ve­zet ak­ti­vis­tái 2013-ban til­ta­koz­tak az ark­ti­szi kő­olaj­ter­me­lés el­len. A 2015-2020-as időszakban Oroszország 222 milliárd rubelt (4,3 milliárd dollár) szán az Arktisz vidékén található források felkutatására és feltárására. A még feltáratlan természeti kincsekről Dimitrij Rogozin azt mondta, hogy „az Északi-sarkvidék az oroszok Mekkája”.

Diplomáciai feszültség

Oslo számon kérte az orosz nagykövetet, amiért Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a norvég fennhatóság alá tartozó Svalbard-szigetekre (Spitzbergák) látogatott. Ugyanis az Európai Uniós szankciókhoz csatlakozó Norvégia is beutazási tilalommal sújtotta a politikust. Az orosz külügyminisztérium indulatosan reagált, felfoghatatlannak, és a nemzetközi jog szempontjából abszurdnak tartva azt – írta a BBC. Az oroszok szerint a jelenlegi szankcióknak semmi közük az 1920-ban megkötött, az aláírók szabad mozgását biztosító Spitzberga-egyezményhez.

A Spitzbergák igaz­ga­tá­sát kü­lön nem­zet­kö­zi szer­ző­dés sza­bá­lyoz­za. A te­rü­let Norvégia fenn­ha­tó­sá­ga alá tar­to­zik, de a szer­ző­dést alá­író or­szá­gok – köz­tük Oroszország – egyen­lő jo­go­kat él­vez­nek a ter­mé­sze­ti kin­csek ki­ak­ná­zá­sá­ban, a be­uta­zás­ban és a le­te­le­pe­dés­ben. Él ott egy kisebb, jellemzően szénbányászattal foglalkozó orosz közösség is.

Oroszország 1937 óta tart fenn az Északi-sarkon kutatóállomásokat. Az utolsót 2013-ban kellett kiüríteni, mert a hatalmas úszó jégtábla, ahova telepítették a bázist, elkezdett darabjaira esni.