Levélben tájékoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét a romániai magyarságot ért jogsérelmekről.

Kelemen Hunor sérelmezte, hogy sem a romániai magyarság képviselőit, sem a romániai Kisebbségkutató Intézet szakértőit nem hívták meg a román külügyminisztérium és a Babes-Bolyai Tudományegyetem által szervezett csütörtöki kisebbségvédelmi konferenciára, amelyen a Velencei Bizottságnak – az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének–- az elnöke is elismerően szólt a román kisebbségvédelmi modellről. 

Kelemen Hunor sérelmezi, hogy nem hívták meg a konferenciáraForrás: MTI/Soós Lajos

Antidemokratikus?

„Úgy véljük, ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus, és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és együttműködés terén. Határozott álláspontunk, hogy nem az államnak kell eldöntenie, és elmondania azt, hogy Románia modellértékű kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szervezeteknek kell meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét” – fogalmazott az RMDSZ elnöke levelében.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a Velencei Bizottság ne csak kirakat-konferenciákon értesüljön a nemzeti kisebbségek helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is kapjon tájékoztatást. Levelében 14 pontban foglalta össze a nemzeti kisebbségeket ért jogsértéseket.

Zajlik a küzdelem a kétnyelvű utcanévtáblákértForrás: Origo

Kétnyelvűség

Elsőként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetét említette, ahol évek óta nem alkalmazzák a magyar tagozat önállóságát biztosító oktatási törvényt. Megemlítette a magyar szimbólumok elleni hatósági fellépést, valamint azt, hogy a bíróságokon csak elméletben biztosítják az anyanyelvhasználat jogát, és a helyi önkormányzatok egy része a törvényes előírások ellenére nem hajlandó kétnyelvű feliratokat kihelyezni.

Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy a román állam a régiók átszervezéséről szóló vitában figyelmen kívül hagyja azt az elvet, hogy a közigazgatás átalakítása nem módosíthatja hátrányosan a kisebbségek arányát egy közigazgatási egységen belül. Azt is megemlítette, hogy biztonságpolitikai stratégiatervezetében a román belügyminisztérium veszélyforrásnak tekinti a nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit.

Államosítás

Kelemen Hunor közölte, hogy a román külügyminisztérium 2012 óta nem hajlandó elkészíteni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazására vonatkozó jelentését, és a kommunista diktatúra idején államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása szinte teljesen leállt, sőt a visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégiumot bírósági úton visszaállamosították.

Az autonómiatörekvésektől tartanak RomániábanForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Öndícséret

A csütörtöki kolozsvári kisebbségvédelmi konferenciát abból az alkalomból tartották, hogy Románia elsőként ratifikálta húsz évvel ezelőtt az Európa Tanács által kidolgozott kisebbségvédelmi keretegyezményt. A konferencia szünetében a BBTE díszdoktorává avatták Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét.

A jogászprofesszor kijelentette, pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségvédelem kérdése nagyjából rendeződött, és jó az együttműködés a román többség és a magyar kisebbség között. Bogdan Aurescu román külügyminiszter kijelentette, a román modell nem tökéletes, állandó javításra szorul, de jobb megoldást nyújt a kisebbségvédelemre, mint más modellek.