Megint jól odamondtak az oroszoknak

Vlagyimir Putyin látogatása Fotó: Dudás Szabolcs

Névtelenül nyilatkozó tisztségviselői útján karakteresen felvezette a NATO a szerdán Törökországban keződő külügyi csúcsát. Az Origo a helyszínen a tapasztalhatta meg, mi a szövetség véleménye Oroszországról. Sok jóra ne számítsanak!

A minszki megállapodásban rögzítettek betartása csak az első lépés, amit Oroszországtól elvárnak, utána is lesznek még komoly kérdések – közölte újságírókkal (köztük az Origo tudósítójával) egy magas rangú NATO-illetékes a törökországi Antalyában. A déltörök üdülővárosban szerdán és csütörökön találkoznak az észak-atlanti szövetség 28 tagországának külügyminiszterei, hogy a legproblémásabb biztonsági kihívások kapcsán állást foglaljanak vagy ajánlásokat fogalmazzanak meg, részben előkészítendő a jövő nyáron esedékes varsói NATO-csúcsot.

Üzentek Putyinnak Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Ukrajna sem hibátlan

Ezek egyike természetesen az ukrán háború, ahol, mint az illetékes elmondta, a szavak után konkrét lépéseket várnak Moszkvától. Például azt, hogy szüntesse be a keletukrán népköztársaságoknak nyújtott katonai támogatást, és vesse latba befolyását, hogy a minszki megállapodást maradéktalanul be tudják tartani a terepen.

Hangsúlyozta azt is, hogy

a szövetség a konfliktus békés megoldásában érdekelt, ugyanakkor az is Ukrajna hosszú távú sikerét segítené elő, ha jól működő államigazgatás lenne Kijevben.

Utóbbit átfogó reformok ösztönzésével, a sok sebből vérző ukrán hadsereg ütőképességének javítását pedig – például logisztikai, kommunikációs és kiber területen – kiképzőprogramok finanszírozásával igyekeznek elérni.

Ráfér a fejlesztés az ukrán hadseregre Fotó: Bielik István - Origo

Azt, hogy Minszk betart(at)ása csak az első lépés, az illetékes a Krím ügyének felemlegetésével illusztrálta, amikor úgy fogalmazott, hogy a félsziget még nem veszett el.

Már semmi nem lesz a régi

Szerinte, még akkor is, ha Oroszország mindennek eleget tesz (amire elég kevés esély van), a NATO-nál már akkor sem indulhat tiszta lappal. „Tanulnunk kell a grúz példából“ – fogalmazott, utalva arra, hogy amikor Moszkva a kaukázusi országról 2008-ban háborúval leválasztotta Abháziát és Dél-Oszétiát, ez még lehetséges volt, a Krím annektálása azonban afféle utolsó csepp volt.

A Krím annektálás után már semmi sem lesz a régi Forrás: AFP/Vasily Maximov

Moszkvai urban legend

Egy másik megszólaló, a NATO–orosz kapcsolatra közelebbről rálátó tisztségviselő szerint nem igaz az a Moszkva által hangoztatott „fájó mítosz“, hogy a katonai szövetség semmibe vette Oroszországot, mert a hidegháború vége óta volt arra politikai törekvés, hogy Moszkvával partneri viszonyt építsenek ki. A cezúrát ő már a grúz háborúra datálja, Ukrajna kapcsán pedig azt mondta:

szeretnék, ha az oroszok befejeznék a szeparatisták (olykor nem is annyira) rejtett támogatását.

Moszkva nyíltan támogatja a szeparatista oldalt Fotó: Bielik István - Origo

Az illetékes három fogalom köré csoportosította a felek között feszülő ellentéteket: átláthatóság, retorika és empátia. Példát is mondott rájuk: a – NATO-val ellentétben – be nem jelentett orosz hadgyakorlatokat, a vezető orosz politikusok körében is napi szinten megjelenő, „a valósághoz kevéssé kapcsolódó“ nyugatellenes megjegyzéseket, illetve Ukrajna szuverenitásának és területi egységének orosz ignorálását.

Titokzatos Lavrov–Kerry-csúcs

Az előzőek, talán finomított változatban, az orosz elnök, illetve az orosz és az amerikai külügyminiszter találkozóján is felmerülhettek, de erről csak találgatni lehet, Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov és John Kerry – a NATO-csúcs előtt tartott – keddi szocsi megbeszélése után ugyanis nem tájékoztatták a nyilvánosságot. Csak annyit tudni, hogy Kerry őszintének, Lavrov pedig csodálatosnak nevezte az eszmecserét.

Had frank discussions with President #Putin & FM #Lavrov on key issues including #IranTalks, #Syria, #Ukraine. pic.twitter.com/KDHrXgB0oH

— John Kerry (@JohnKerry) 2015. Május 12.