Cameron szigorítana: ha nincs munka, nincs segély

2015.05.13. 14:31

Nem a bevándorlást szeretnénk korlátozni, hanem a segélyekhez való korlátlan hozzáférést, mondta David Cameron, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, miután pártja elsöprő győzelmet aratott a legutóbbi brit parlamenti választásokon. A miniszterelnök tovább szigorítana EU-és bevándorlás politikáján, a kelet-európaiak bekeményítettek – köztük a magyarok is.

A brit alsóházi képviselők az öklükkel verték asztalaikat örömükben, amikor David Cameron belépett a terembe a választási győzelmet követő első ülésen. Volt okuk rá, hiszen tizennyolc év óta most először kormányozhatnak egyedül, abszolút többségben a konzervatívok. Azzak, hogy a Liberális Demokraták kiestek a koalícióból, Cameron teljesen szabad kezet kapott a miniszteri kinevezések terén is.

Erős gazdaság és nacionalizmus

A Konzervatívoknak három fő üzenetük volt a kampányban – mondta Egedy Gergely a Külügyi-és Külgazdasági Intézetben május 11-én megrendezett konferencián.

  1. A brit gazdaság folyamatosan javult a Konzervatívok 2010-es győzelme óta. 2014-ben az Egyesült Királyság gazdasági növekedése 2,8 százalék volt, ami európai mércével igen erősnek mondható.
  2. Mivel a két nagy párt szorosan haladt egymás mellett a kampány során, Cameron joggal tudta ijesztegetni a választókat, hogy a Munkáspárt csak a skótokkal való koalíció révén tudna kormányra kerülni, tehát csak a Skót Nemzeti Párt (SNP) árnyékában tudna kormányozni.
  3. Cameron Európa-politikája. A miniszterelnök már 2013-ban felvetette, hogy újradefiniálja a britek EU-hoz való viszonyát. 
David Cameron és felesége a választások másnapján

Forrás: AFP/Leon Neal

Mit szeretnének az EU-tól?

  • Versenyképesség: az EU ne legyen több gazdasági integrációnál, illetve közös kereskedelmi szabadpiacnál.
  • Rugalmasság: ne legyen mindenki számára kötelező az egyre szorosabb politikai (bankunió, monetáris unió, stb.) integráció elmélyítése.
  • Ne legyen egyirányú út az integráció: legyen lehetőség visszakérni a tagállamok által Brüsszelnek már átadott jogköröket.
  • Demokratikus felelősség elve: az EU-n belül a nemzeti parlamentek legyenek a fő szereplők, és ne az EU nemzetek feletti (senki által nem választott) intézményei.
  • Méltányosság: az Eurózóna tagjai az egyes döntések meghozatalánál legyenek tekintettel azokra a tagállamokra is, akik nem tagjai az Euróövezetnek (pl. Nagy-Britannia).

Cameron már 2010-ben is megígérte, hogy minden olyan kérdést népszavazásra fog bocsátani, ami Nagy-Britannia kezéből jogköröket adna át Brüsszelnek.

Ha nincs munka, nincs segély

Az Európát érintő kérdésekkel szoros kapcsolatban áll az elmúlt években egyre forróbb területnek számító bevándorlás is. Ezzel kapcsolatban a brit miniszterelnök négy fő célkitűzést emelt ki, amit meg kíván valósítani a következő ciklusban:

  1. Az Egyesült Királyságba érkezők ne kapjanak addig segélyt, amíg nem találnak munkát.
  2. Amennyiben az álláskereső hat hónapon belül sem talál munkát, térjen vissza hazájába.
  3. A külföldi munkavállaló négy év folyamatos munkaviszony és járulékfizetés után legyen jogosult a szociális juttatások megigénylésére.
  4. A Nagy-Britanniában dolgozó szülők részére ne járjon családi pótlék azon gyermekeik után, akik nem tartózkodnak az Egyesült Királyság területén.
A szavazólapok tárolására szolgáló dobozok előkészítése: jöhet a népszavazás?Forrás: AFP/Niklas Halle'n

Mit szól ehhez Európa?

Angela Merkel német kancellár „nagyszerűnek” nevezte a Konzervatívok választási győzelmét, a francia elnök pedig már az eredmények kihirdetésének napján Párizsba invitálta David Cameront.

Cameron már május 10-én jelezte európai partnereinek, hogy kész tárgyalni a brit EU-tagság feltételeinek újragondolásáról. A bevándorlók brit gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól szóló vita lesz valószínűleg a legforróbb pontja a London és Brüsszel közti tárgyalásoknak.

Az EU-vezetők készek tárgyalni mindaddig, amíg a brit miniszterelnök nem támaszt olyan feltételeket, amik nincsenek összhangban az Európai Uniós elvekkel – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottsági egykori elnöke. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy kommentálta az eseményeket, hogy „készen állok a közös munkára, hogy egy olyan álláspontot alakítsunk ki, ami Londonnak és Brüsszelnek is megfelel”.

Francois Holande, Angela Merkel és David Cameron Ukrajna ügyében egyetértettek.Forrás: AFP/Yves Herman

Akik nem hagyják magukat

Bár Cameron korábban kijelentette, hogy természetes szövetségeseinek tekinti a közép-kelet-európai országokat, a bevándorlás szigorításáról zajló vita felkorbácsolta a kedélyeket.

 „Vörös vonalnak” nevezte a mozgás szabadságát Takács Szabolcs európai ügyekért felelős államtitkár, a Financial Times gazdasági portálnak adott interjújában. Takácshoz csatlakozott szlovák, illetve lengyel kollégája is, és kijelentették, hogy a bevándorlók jogai „szentek és sérthetetlenek”.

„Nem szeretjük, amikor a magyar dolgozókat migránsoknak hívják; ők európai állampolgárok, akiknek joguk van bárhol munkát vállalni az EU-n belül” – mondta Takács.

„Hajlandóak vagyunk tárgyalni a britekkel az esetleges reformokról, de a belső piaci versenyszabályokból, a mozgás szabadságából és a bevándorlók jogaiból nem engedünk” – mondta Rafal Trzaskowski, Lengyelország európai ügyekért felelős minisztere mondta.

Mit várhatnak a britek?

Cameron az elmúlt ciklusban közel 2 millió munkahelyet teremtett, a brit gazdaság jól teljesít. A miniszterelnök 2010-ben azt mondta: Margaret Thatcher helyre tette a brit gazdaságot, saját [Cameron] feladata pedig az lesz, hogy a „széttöredezett” brit társadalmat állítsa helyre. Ugyanis az elmúlt öt évben az erős gazdasági teljesítmény mellett a szociális programból viszonylag keveset teljesítettek a toryk.

Ennek kapcsán David Cameron május 11-i beszédében kijelentette, hogy a Konzervatív Párt az „együttérzés” pártja, ami a dolgozó népet képviseli, és teljesíteni fogja a kitűzött jóléti és oktatási reformokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK