Az ukrán elnök ránk ijesztett

2015.05.29. 16:00

Antidemokratikus Ukrajna, nyelvhasználattól megfosztott kisebbségek: ezt vizionálta a Jobbik az ukrán elnök minapi nyilatkozata alapján, amelyben az ukrán nyelvet emelte piedesztálra. Petro Porosenko viszont ügyelt arra, hogy csak az államnyelvet nevezze kizárólagosnak (hiszen eddig is az volt), ezért az Origo által megkérdezett Külügyminisztérium, illetve a parlament külügyi bizottságának elnöke is visszafogottan reagált. A kijevi törvényhozás egyetlen magyar képviselője szerint sem eszik olyan forrón a kását, már csak azért sem, mert ha a Jobbiknak igaza lenne, néhány ukrán kormánytag is bajban lenne.

"Ukrajnában eddig is egy hivatalos nyelv volt, és ezután is egy lesz: az ukrán" – idézte az Interfax az ország elnökét még kedden, egy nyelvi verseny díjátadójáról szóló tudósításában. Petro Porosenko – akinek személyes honlapján a hír angolul is megjelent – ezt azzal támasztotta alá, hogy eltérő nyelvi és etnikai hátterük ellenére "az ukrán állampolgárok úgy döntöttek, hogy a gyermekeik ukránul tanuljanak". 

Az államfő sietett mindenkit megnyugtatni: ez nem a más nyelvet beszélő közösségek ellen irányul, hanem éppenséggel "kibővíti a lehetőségeiket azzal, hogy teret enged az egységnek (…), az egységes nemzet pedig legyőzhetetlen".

Ismét hazafias volt az ukrán elnökForrás: AFP/Sergei Supinsky

Porosenko nem titkolta: szavait a kelet-ukrajnai orosz agresszió ihlette. 

A témát csütörtökön a Jobbik melegítette fel kétrészes közleményével. A dokumentum szerzője, Szávay István az Origónak azt mondta: az elmúlt 25 év arra tanít, hogy egy ilyen kijelentés a szabad nyelvhasználatot veszélyezteti, és jogosan kelt félelmet – még akkor is ha Porosenko csak az államnyelvről fogalmazott kategorikusan, szavai tehát nem zárják ki, hogy más etnikumok akadálytalanul használhassák a saját anyanyelvüket.

Csattan az ostor

A Jobbik alelnöke viszont emlékeztetett: a Viktor Janukovics volt ukrán elnök bukása óta regnáló kijevi vezetés első – bár végül nem kihirdetett – intézkedése a nyelvtörvény eltörlése volt, és a mostani ukrajnai háború okai is részben a nyelvhasználat korlátozására vezethetők vissza. 

Az efféle mondatok persze egyértelműen elsősorban az orosz kisebbség ellen szólnak, csakhogy „az ostor a kárpátaljai magyarokon is csattan”. 

Orosz helységnévfelirat ukrán színekben SzlovjanszknálFotó: Bielik István - Origo

"Porosenko kétségbe vonta Ukrajna nyelvi közösségeinek szabad nyelvhasználatát, miközben nem egy egynyelvű ország elnöke. Ezzel Ukrajna – a magyar kormány által is hangoztatott – demokratikus mivoltát kérdőjelezi meg" – vélekedett Szávay István.

Egy nyelv mind felett?Fotó: Bielik István - Origo

Óvatos a kormányoldal

A Külgazdasági és Külügyminisztériumtól szűkszavú választ kaptunk: "Álláspontunk az ukrajnai reformfolyamattal kapcsolatban világos és egyértelmű: az Ukrajnában élő 150 ezer fős magyar közösség helyzete sem közigazgatásilag, sem nyelvhasználat szempontjából nem változhat hátrányosan.” 

Sokkal többet az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökétől sem tudtunk meg. Németh Zsolt kérdésünkre azt mondta, Porosenko nyilatkozata kétélű fegyver. A fideszes politikus szerint Ukrajnának be kell tartania a nemzetközi vállalásait (és ebbe a kisebbségek szabad nyelvhasználata is beletartozik), viszont „a magyar nyelvet mi is védjük, mi is értéknek gondoljuk" – magyarázta Porosenko ukrán nyelv iránti elfogódottságát.

Németh Zsolt világossá tette: elleneznék, ha ismét napirendre kerülne a nyelvtörvény eltörlése.

Németh Zsolt szerint Porosenko kétélű fegyvert használFotó: Bielik István - Origo

Ami van, azt sem tartják be 

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint zavar van nyelvkérdésben, aminek az az oka, hogy a Janukovics-féle nyelvtörvényt hatályon kívül helyező javaslat elmaradt kihirdetése óta nem tudni, hogy érvényben van-e a jogszabály, vagy sem, igaz, a magyarság vonatkozásában akkor sem tartották be, amikor érvényben volt.  

Brenzovics László szerint ennél rosszabb már úgysem leszForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Brenzovics László – aki egyben a kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada egyetlen magyar képviselője – azt mondta, nem tart attól, hogy a jelenlegi helyzet Porosenko szavai nyomán romlani fog, hiszen az ukránt kizárólagos nyelvvé emelő törvényjavaslat egyrészt nincs a parlament előtt, másrészt megvalósíthatatlan lenne, mert még az ukrán kormánytagok között is van olyan, aki nem beszéli az ukrán nyelvet.

Tömegverekedés a kijevi parlamentben. Ez 2013-ban éppen az ott használandó nyelv miatt tört kiForrás: AFP/-

Erre nem is gondoltunk

Érdekes nézőpontból világította meg a kérdést az Origónak nyilatkozó ukrán politikai elemző. "Az orosz nyelv hivatalossá tétele mindig is a helyi politikai játszmák része volt. Ez pedig arra szolgált, hogy megosszák Ukrajnát, majd Moszkva ezt az érvet használta, hogy elcsatolja a Krímet, és megszállja a Donbasszt" – válaszolta érdeklődésünkre Dmitro Potyekin.

Az orosz nyelv hivatalossá tétele ma is a helyi politikai játszmák részeForrás: AFP/Vasily Maximov

A kijevi politológus szerint ha Ukrajnában két hivatalos nyelv lenne, az ukránt mára biztosan elnyomták volna: „Nézze meg, mi történt Belaruszban: hivatalossá tették az oroszt, a fehérorosz nyelv pedig mára gyakorlatilag eltűnt!” Az elemző azt mondja, ha folytatnák a hivatalos nyelv körüli polémiát, azzal csak a nyelvkérdéssel való manipulációnak ágyaznának meg. "Porosenko szavait tehát így kell értelmezni: »folytatjuk az ukrán identitás megőrzését, megelőzve ezzel az orosz terjeszkedést«” – magyarázta Potyekin.

Nyelvek és ütközések