Amerikai Rómeó és Júlia

2015.06.17. 05:58

Mindketten azt remélik, hogy 17 hónapos darálóba álltak bele, és a pártjuk őket jelöli elnöknek. De bármennyire is esélyesnek számítanak, bőven van rajtuk támadási felület. A demokraták és a republikánusok két húzóneve két nap különbséggel hivatalosan is elindította 2016-os amerikai elnökválasztási kampányát. Ha érvényesül a papírforma, jövő év végén a történelem ismétli önmagát, ugyanis 1992 után ismét egy Clinton és egy Bush csap össze a fehér házi albérletért.

Szombaton Hillary Clinton megtartotta első választási beszédét, hétfőn pedig John Ellis „Jeb” Bush jelentette be, hogy hivatalosan is beszáll az elnökválasztási küzdelembe.

A volt first lady New Yorkban, jobbára fiatalok előtt sorolta az ígéreteit: a középosztály megerősítése, esélyegyenlőség, adóreform, javuló infrastruktúra, általánosan hozzáférhető tanulási lehetőség, állampolgárság a törvénytisztelő illegális bevándorlóknak.

New Yorkban szónokolt a volt first ladyForrás: AFP/Spencer Platt

Jeb Bush ezzel szemben korban, nemben és etnikumokban is vegyes hallgatóság előtt ostorozta a demokratákat és Barack Obamát, segítséget ígérve a legelesettebbeknek, megvédendő a nőket, és hangsúlyosan megcélozva a spanyolajkú kisebbséget, amely a republikánusoknak eddig fájóan hiányzó választói bázisnak bizonyult. A spanyolul perfekt Bushsal, akinek a felesége mexikói, talán sikerül ezen változtatni.  Már ha ő lesz a párt elnökjelöltje.

A spanyoltudás sokat érhet Jeb BushnakForrás: AFP/Andrew Patron

Egy jelölt mind felett

A demokratáknál elég tiszta a sor. Hillary Clintonon kívül van még három komolyan vehető elnökjelölt-jelölt – Lincoln Chafee volt Rhode Island-i kormányzó, Martin O’Malley volt marylandi kormányzó és Bernie Sanders vermonti szenátor –, de minden közvélemény-kutatás szerint utcahosszal vannak lemaradva a volt külügyminiszter mögött. 

Hillary Clinton szervezettséget és pénzügyi hátteret tekintve is alighanem körökkel verne bármilyen párton belüli riválist.

Obama biztosan távozikForrás: AFP/Gabriel Bouys
Nagyon messze még a vége
Az amerikai elnökválasztási rendszernél kevés bonyolultabb mechanizmus létezik. Ha a hivatalban lévő elnök biztosan távozik hivatalából – mint Barack Obama 2017 elején – a demokratáknál és a republikánusoknál is jelentkeznek azok a prominensek, akik harcba szállnak a párt elnökjelöltségéért. Ennek vagyunk tanúi most. A következő bő fél év arra lesz jó, hogy szűkítse egy kicsit a mezőnyt, erre inkább a republikánusoknál van szükség. 2016 februárjában indul ugyanis az előválasztási sorozat, ez pedig már kőkemény dollármilliókba kerül: az elnökjelölt-jelöltek végigjárják mind az 50 államot, hogy – ekkor még párton belüli riválisaik kárára – saját maguk mellett korteskedjenek. Az egyes államokban meghatározott menetrend szerint előválasztásokat vagy jelölőgyűléseket (kaukuszokat) tartanak, amelyeken azok vehetnek részt, akik jelezték elköteleződésüket valamelyik párt mellett. A választások győztesei államonként különböző számú küldött támogatását nyerik el, a küldöttek pedig a pártok jelöltállító gyűlésén (konvenció) adják le szavazataikat, de mivel addigra már tudni lehet, kit hány delegátus választ, ezért a konvenció inkább az elnökválasztási kampány hajrájának kezdete. A republikánusok ezt május 26. és 30. között tartják Clevelandban, míg a demokratáké július 25. és 28. között lesz Philadelphiában. Maga az elnökválasztás a hagyományokhoz híven most is november első hétfőjét követő kedden, 2016. november 8-án lesz.

Ha tehát valami nagyon váratlan nem történik, a jövő februárban kezdődő előválasztások és kaukuszok, azaz jelölőgyűlések, valószínűleg csak formálisak lesznek. A demokratáknál inkább az jelenthet veszélyt, hogy minden egy lapra tesznek fel, hiszen az sokkal több kockázatot jelenthet.

Külügyminisztersége a gyengéje 

Feleség, anya, nagyanya, nő- és gyermekjogi szószóló, first lady, szenátor, külügyminiszter, hajikon, nadrágkosztüm-szerelmes, 2016-os elnökjelölt.  Az utóbbi így, kijelentő módban. Ezt tartja magáról fontosnak elmondani a Twitteren Hillary Clinton. Tekintélyes lista, a felsoroltak közül leginkább a külügyminisztersége miatt érheti kritika – az Obama-kormányzat hivatalos álláspontjához képest mutatott elhajlásairól itt írtunk bővebben.

Clinton külügyminiszterként BudapestenForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Már akkor is azt feltételeztük, hogy ha a külpolitikai tervei kerülnek majd szóba, kénytelen lesz bírálni Obamát – kudarc ugyanis van bőven, sőt, inkább az van –, hiszen az biztosan hiteltelen volna, ha széttárná a kezét, hogy ő most tiszta lappal indulna.

Mérget vehetünk arra is, hogy az e-mail botránya miatt is magyarázkodnia kell még.

Ezt még gyakorolni kell

Kampányában már most feltűnő elem, hogy a személyes, kiscsoportos beszélgetések dominálnak a nagygyűlések helyett. Ez ugyebár Clinton emberközeli arcát hivatott bemutatni.  Amit aztán hamar meg is kérdőjelezett az a minapi aktus, amikor a lehető legnagyobb inkognitóban, nagy fekete napszemüvegben állított be egy mexikói gyorsétterembe. 

A közösségi médiát felrobbantó momentumról ugyanakkor külön gazdasági értekezés született, amely szerint ezzel azt akarta üzenni, hogy ő nem a múltat képviseli – férjét ugyanis rendszeresen fényképezték McDonald’s-éttermekben.

Együtt a ClintonokForrás: AFP/John Moore

Nomen est omen?

A múlt Jeb Bush esetében is kétélű fegyver, elnök apja és bátyja öröksége miatt ugyanis könnyen kikezdhetik. Nem meglepő, hogy a kampányemblémájában nem használja a családnevét, ahogy az sem, hogy egykori (1999–2007) floridai kormányzóságának eredményeit igyekszik előtérbe helyezni.  Mint az alábbi, megindító hangvételű videóban. 

A családi melléfogások magyarázása azonban elkerülhetetlen lesz. Szép példája volt ennek májusban, amikor három napon belül háromféle választ adott arra a kérdésre, hogy mostani tudásával megtámadná-e Irakot.  A legutóbbi verzió szerint nem. De ha már a Közel-Kelet: azt hétfői beszédében világossá tette, hogy Izraelt feltétel nélkül támogatná. Ettől valószínűleg nem független fejlemény, hogy Izrael egykori washingtoni nagykövete egyenesen arról írt kedden, hogy Obamáék „magukra hagyták” őket.

Jeb Bushnak sok riválisa leszForrás: AFP/Joe Raedle

A legutóbbi republikánus kormány kudarcaira – Afganisztán, Irak – persze párton belüli riválisainál (szám szerint tízen vannak) is rákérdezhetnek majd, de Jeb Bush esetében ez kihagyhatatlan ziccer.

Szabadulna az örökségtőlForrás: AFP/Tim Sloan

Groteszk pillanat lesz persze, amikor majd republikánus ellenfelei emlegetik fel őket, de a jelenlegi felmérések szerint fej-fej mellett állnak, muszáj lesz nekik. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK