Ha áramot vezetnek a kerítésbe, majd kesztyűt veszünk

menekült riport a magyar-szerb határon

Nem fogadják el a magyar határon hamarosan felépülő kerítést a Szerbiában várakozó menekültek. A The Guardian helyszíni riportjában arról beszéltek: ha kell, drótvágókkal indulnak el Magyarországra. A legtöbben Afganisztánból, Szíriából és Irakból érkeztek, és fogadkoznak, hogy a határzár sem fogja őket megállítani. 

Hosszú riportban számol be a magyar-szerb határon várakozó menekültek sorsáról a The Guardian. A tekintélyes brit lap újságírója, Patrick Kingsley arra volt kíváncsi, mit szólnak az iraki, afganisztáni és szíriai férfiak és nők a hamarosan felépülő kerítéshez. A legtöbben állítják, még egy fal sem tudná őket megállítani.

A magyar-szerb határon rengetegen próbálnak átjutni Magyarországra Fotó: Bielik István - Origo

Majd elvágják

„Szírek vagyunk, mindent megoldunk. A miénk volt a világ első írott nyelve, úgyhogy egy falat is le tudunk bontani.

Ha áramot vezetnek bele, majd kesztyűt veszünk fel, és szétvágjuk”

- fogadkozott Mohamed Husszein.

A megszólaltatott férfi egyik kezén egy Pink Floyd-, a másikon egy hajót ábrázoló tetoválás van. Utóbbi arra a csónakra emlékezteti, amellyel tavaly decemberben Törökországból próbált Európába jutni. Akkor nem volt szerencséje, a parti őrség elfogta és visszatoloncolta Törökországba.

„A magyarok egy kerítéssel nem fogják tudni megállítani a bevándorlást.

A valódi problémát kellene megoldaniuk, segíteniük kellene, hogy megszabaduljunk Bassár el-Aszadtól és az Iszlám Államtól”

- mondta a The Guardiannak Mohamed.

Így is nehéz átjutni

Azt a menekültek is elismerik, hogy a magyar-szerb határon átjutni eddig sem volt egyszerű. Van, aki már sokadszorra próbálkozik, például a 36 éves Szelim, aki akkor menekült el Aleppóból, amikor egy rakéta találta el a házát. A férfi egyébként üzletkötő volt otthon.

A menekültek azt állítják, Magyarországra most sem könnyű átjutni Fotó: Bielik István - Origo

„A görög-macedón határon nagyon könnyű volt átjutni, ez már sokkal nehezebb” - mesélte.

A riporter a csoportban főleg orvosokkal, gyógyszerészekkel és üzletemberekkel találkozott, de idősebbek és gyermekek is voltak velük. A cikk szerint a legtöbben este gyűlnek össze, és éjszaka próbálkoznak az átkeléssel, általában kettesével, mert így nehezebben találják meg őket a hőkamerák.

Az afgánokat sem érdekli

Míg a szírek a legtöbbször olcsó szállodákban laknak, az afgánok elhagyatott épületekben vagy az erdőben húzzák meg magukat. Egyikük, Jama Nadzsab sebész volt Afganisztánban, de elmenekült, miután a tálibok megtámadták és megkéselték. A férfi ott szeretne új életet élni, ahol befogadják, de ő is biztos benne, hogy a kerítés nem fogja megállítani.

„Afganisztánban nem biztonságos az élet.

Aki biztonságban akar élni, az majd lyukat vág a falba, vagy más módon, de átjut rajta”

- mondta a riporternek a férfi.

A lap megszólaltatta Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki szükséges lépésnek nevezte a kerítés megépítését. „Meg kell állítani a migránsok hullámát” - nyilatkozta.

A felnőttek mellett sok gyerek is átjön a szerb-magyar határon Fotó: Bielik István - Origo

Négy méter magas, 175 kilométeres

A szerb-magyar határt lezáró, 175 kilométer hosszú és négy méter magas kerítés építését múlt szerdán jelentette be a kormány. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor hangsúlyozta, hogy a döntés semmilyen nemzetközi szerződést nem sért meg. Július 1-jén a magyar és a szerb kormány csúcstalálkozót tart, amelyen részletesen tájékoztatni fogják a szerb felet a magyar intézkedésekről.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján 20-25 milliárd forintra becsülte a kerítés felépítésének költségeit. A Napi Gazdaság információi szerint nem magáncégekkel, hanem

katonákkal és rendőrökkel építtetik majd meg a határzárat.

Nemrég az Origo munkatársa is járt a szerb-magyar határon, az ő tudósítását itt olvashatja.