Tízszer annyival fogytak a horvátok 2001 óta, mint a délszláv háborúban

A little girl casts one of her parents' ballot at a polling station in Donja Lomnica, some 40 kilometers from capital Zagreb, on January 22, 2012 during the referendum on EU memebership. Croatians went to the polls today in a nationwide referendum on EU membership, a vote that political leaders here see as key for the future of the Balkan country 20 years after independence. Surveys show that some 60 percent of Croatians back entry into the European Union, paving the way for the former Yugoslav republic to formally join the bloc in 2013. AFP PHOTO/HRVOJE POLAN

Horvátország ünnepel, de az államiságon túl mostanság nem nagyon van mit. Aggasztóak a gazdasági kilátások, katasztrofálisak a népességi mutatók, az EU-tagság óta pedig náluk is megindult az agyelszívás. A horvát elnök egyszerű szavakkal kérleli a nyugatra vágyókat. 

Június 25. az államiság napja Horvátországban. A legnagyobb állami ünnep, munkaszüneti nap; déli szomszédunknál ilyenkor arra emlékeznek, hogy

a zágrábi parlament, a szábor 1991-ben kinyilvánította Horvátország függetlenségét az egykori Jugoszláviától,

miután a választók erről 1991 májusában népszavazáson döntöttek, mégpedig elsöprő, 93 százalékos többséggel.

Franjo Tudjman, a függetlenság atyja Forrás: AFP/Robert Rajtic

A tényleges elszakadásra ugyanakkor, a brioni egyezmény értelmében, októberig várni kellett – a szerződés Jugoszlávia jövőjének tisztázása érdekében három hónapos moratóriumot érvényesített a szlovén és a horvát függetlenségre. Ennek lejártára az október 8-i függetlenség napján emlékeznek, de az a mainál jóval kisebb súlyú ünnep.

A június 25-én egyébként csak 2002 óta ünnepelnek, előtte május 30-án, az első posztjugoszláv parlament megalakulásának napján tartottak az államiság napját.

Ezen a napon emlékeznek a délszláv – helyi szóhasználattal a függetlenségi – háborúra is, este pedig a horvát elnök intéz beszédet a néphez.

Békülékeny aggódás

Az idei államfői beszédet már szerda este közzétette a Jutarnji List. A legnagyobb ellenzéki párt, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) színeiben januárban megválasztott Kolinda Grabar-Kitarovic ebben – az ünnepi pátoszon, és az ország első elnöke, Franjo Tudjman méltatásán túl – felemlegette az ország legsúlyosabb gondjait is: a gazdasági nehézségeken kívül elsősorban az aggasztó demográfiai helyzetet.

Az elnökasszonyt aggasztják a gondok Forrás: AFP/Lana Slivar Dominic

„Az elmúlt 15 évben tízszer annyival fogyatkoztunk, mint a háború alatt”

– taglózza le a horvátokat Grabar-Kitarovic, és nem is túloz: az 1991 és 1995 közötti harcokban mintegy 20 ezren haltak meg, a 2001-es népszámláláson mért 4,49 millióhoz képest pedig ma mindössze 4,29 millióra teszik a lakosság számát, a társadalom pedig rohamosan öregszik.

Az utóbbi adatban már minden bizonnyal benne van a fiataloknak a 2013-as uniós csatlakozás után megindult elvándorlása, így az államfő rájuk gondol, amikor egyszerűen annyit kér:

maradjatok!

Rohamosan fogynak a fiatalok Forrás: AFP/Hrvoje Polan

A beszédben ugyanakkor nem szerepelnek az olyan aktuális ügyek, mint a migráció vagy az ukrán háború, az államfő mindössze a horvát EU- és NATO-tagság fontosságát említi, illetve a kisebbségeket buzdítja ünneplésre – miután nevén nevezi a háborús „szerb agressziót”.