Brüsszelben mondta el történetét Tóásó Előd

2015.06.30. 00:06

Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő szervezésében közmeghallgatáson mondta el bolíviai rabságának történetét Tóásó Előd hétfő este Brüsszelben.

Tóásón és társain 2009 áprilisában éjszaka ütöttek rajta bolíviai kommandósok Santa Cruzban, a Las Americas szállodában. Az akció során a magyar-bolíviai-horvát állampolgár Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi Magyarosi Árpád és az ír Michael Martin Dwyer meghalt, Tóásót és a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot pedig elfogták. Tóásó idén csaknem hat év után vádalkuval szabadult, és egy kevéssé ellenőrzött határátkelőn Chile felé elhagyta Bolíviát.

Brüsszelben Tóásó Előd megismételte, hogy szerinte ami történt, törvénytelen kivégzés volt. Ő elfogása után a reptéren még életben látta Dwyert Tadic mellett, a tetoválásáról ismerte fel, majd fogva tartói, mikor rájöttek, hogy a reflektorok fényénél a fejére húzott pólón keresztül is lát, elrángatták onnan, lövéseket hallott, majd La Pazba már csak ketten érkeztek meg Tadiccsal.

Hamisságok

Tóásó elmondta, hogy a bolíviai verziót Magyarósi és Dwyer boncolási jegyzőkönyve is cáfolja, a helyszínen készült felvételeken egy felöltözött férfi fogoly látszik, de ő és Tadic is fehérneműben volt. Tóásó elmondta, hogy a bolíviaiak pisztolyt tettek a táskájába, Rózsa Flores ingét pedig Dwyer szobájába vitték át, meghamisították a helyszínt.

Tóásó ElődFotó: Bielik István - Origo

A bolíviai börtönből szabadult férfi felidézte, hogy lövésekre ébredt, és a kommandósok a ballisztikai jelentés szerint 14 lövést adtak le kívülről, ő nem lőtt, ami azt támasztja alá, hogy állításukkal ellentétben nem tanúsított fegyveres ellenállást, a valódi cél pedig a meggyilkolása volt.

Az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson Tóásó arra is kitért, hogy EU eurómilliókkal támogatja a bolíviai igazságügyi reformot, ami számára azt jelentette, olyan jogszabály született, hogy akit államellenes bűncselekménnyel vádolnak, az semmi esetre sem védekezhet szabadlábon.

A hazaérkezés pillanataFotó: Bielik István - Origo

A vádalkuról elmondta, hogy azért fogadta el, mert ő is ember, feladta, ki akart jutni a börtönből. Így fegyveres felkelésért 5 év 10 hónapot kapott, amit már letöltött, terrorizmusért pedig nem ítélték el. Tóásó most az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon és Bizottságnál keresi az igazát és próbálja tisztázni a meggyilkoltak és fogva tartottak nevét.

"Amikor Bolíviába mentem, azt sem tudtam, ki az elnök" - mondta Tóásó, aki ellen az eredeti vád az volt, hogy összeesküvésben vett részt, hogy merényletet kövessenek el az államfő, Evo Morales ellen.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK