Az Origo Athénból mondja el, miről szól a népszavazás

2015.07.05. 06:55

A kérdés, amiről a görögök népszavaznak, technikailag értelmetlen, hiszen az adott javaslatcsomag már napok óta nincs az asztalon. Az európai politikusok és a görög pártok mást és mást magyaráznak bele a kérdésbe, ezért a választók ugyanazon a lapon szavaznak, de másról és másról, attól függően, melyik értelmezést fogadják el. A népszavazás eredménye akár kormányválságot hozhat, de még ha nem is, a görög helyzet megoldása mindenképpen messze van.

Senki sem tudja, mi lesz a görög népszavazás eredménye, azt pedig pláne nem, hogy mik lesznek a következményei. De ez a kisebbik probléma. Sokkal nagyobb gond, hogy már az sem világos, tulajdonképpen mi a kérdés, amiről a görögöknek dönteniük kell.

Értelmetlen a kérdés

Az első megoldás szerint a népszavazáson feltett kérdés jogilag és technikailag értelmetlen. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök június 26-án jelentette be, hogy népszavazást írnak ki a feltételek elfogadásáról, amihez az ország hitelezői alkotta trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF) a pénzügyi mentőcsomag meghosszabbítását kötötte.

A mentőcsomag azonban június 30-án kifutott, a szavazás pedig 5-én van. Gyakorlatilag ez most olyan, mintha azt kérdezné a kormány a görögöktől, kérnek-e tegnap reggelire rántottát.

 

Szalonikiben is zárva tartanak a bankfiókok Görögország csődje miatt. A bankautomatákból folyószámlánként 60 € készpénzt lehet felvenniFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Ezt az értelmezést vallja például Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke. Sok olyan göröggel beszéltünk, akik tisztában vannak a kérdés értelmetlenségével, és ők bizonytalanok is, hogyan fognak szavazni.

Az eurótagságról szavaznak

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és az eurócsoport országainak vezető politikusai szerint ha Görögországban a nemek győznek, vagyis a görögök visszautasítják a megszorításokat, akkor Athénnak ki kell lépnie az eurózónából, és vissza kell térnie a drachmához. Legalábbis ilyen nyilatkozatokat tettek, de könnyen lehet, hogy csak nyomást akartak gyakorolni. Ha igen, akkor bejött a számításuk: azok, akikkel beszéltünk, és igennel akartak szavazni, az indokok közt kivétel nélkül megemlítették, hogy ha a nemek győznek, elveszítik az eurót, a görög gazdaság pedig összeomlik.

Görögországban az ellenzék, elsősorban az Új Demokrácia kampányolt az igenekért, az ő érvük pontosan az, hogy a nemek győzelme Görögország eurótagságának végét jelentené.

A görögországi válság ellenére nagy a forgalom az athéni belvárosi halpiacon. A nyugdíjas vásárló még nem érzi, hogy országa gyakorlatilag csődbe mentFotó: Dudás Szabolcs - Origo

 

Szimbolikus válasz lett

A nagyobbik görög kormánypárt, a Sziriza és Alekszisz Ciprasz a „nem” mellett kampányoltak, amiből szimbolikus kérdést csináltak. A Sziriza péntek esti demonstrációján, ahol az Origo is ott volt, gyakran elhangzottak olyan szlogenek, mint például: „A nem a demokráciát jelenti!”; „A nem a jövőt jelenti!”; „A nem Európát jelenti!”; „A nemmel a múltra mondunk nemet!”; „Nemet mondunk az ultimátumokra!”

Ciprasz azzal érvel, hogy ha a nemek győznek, a kormánynak sokkal erősebb pozíciója lesz a következő mentőcsomag tárgyalásainál. Azt a miniszterelnök folyamatosan hangsúlyozza, hogy nem akarja Görögországot kivezetni az euróövezetből, az unióból pedig különösen nem.

A szirizások maradnának az unióban

Ezt az érvelést a Sziriza szavazói tökéletesen elfogadják. Legtöbben (legalábbis nem reprezentatív felmérésünk szerint) nem akarják elhagyni az eurót, nem hiszik el, hogy a nem szavazatok győzelme feltétlenül ezt vonná maga után. Ők úgy látják, ha nemmel voksolnak, akkor esélyt adnak egy jobb megegyezésre a trojkával,  illetve az euró megtartására.

A Görög Kommunista Párt (KKE) tüntetése a Szintagma téren. A főleg fiatalokból álló Kommunista Párt mindenkit arra biztat, hogy a vasárnapi népszavazáson két nemmel (tehát érvénytelenül) voksoljonFotó: Dudás Szabolcs - Origo

 

Sok a baloldali párt és mozgalom

Aztán ott vannak a kisebb kommunista pártok és mozgalmak, például a trockisták, akik a kampány napjaiban intenzíven jelen voltak az utcákon. A Szirizát ugyan nem támogatják, de elleneznek mindenféle megszorítást (és a kapitalizmust úgy, ahogy van), Görögországot pedig legszívesebben kivinnék az eurózónából, sőt az unióból. Ők ezért szavaznak nemmel.

A legnagyobb kommunista párt, a marxista Görög Kommunista Párt pedig harmadik utat választott: a görögöket arra buzdították, szavazzanak érvénytelenül két nemmel, mondjanak nemet a Szirizára is, valamint az euróra és az unióra is.

Kaotikus érvek

A görögök próbálják használni a politikusok által kínált gondolati mankókat. De ezek a mankók sokfélék és ellentmondásosak, ami furcsaságokat szül. Beszéltünk olyan volt katonával, aki attól fél, Törökország lerohanja Görögországot, ezért nemmel szavaz, hogy a kormány benntarthassa az országot az unióban. Mások szintén attól félnek, hogy a törökök támadnak, ha Görögország magára marad, ezért igennel voksolnak, mert úgy hiszik, máskülönben az országnak el kell hagynia az uniót.

Törésvonalak

Ahogy a fenti példából jól látszik, a népszavazás mélyen, és sokszor minden mintát nélkülöző törésvonalak nélkül osztja meg a társadalmat. Néhány szabályszerűséget azért felismerni vélünk. Az idősek inkább az igenre hajlanak, mert féltik a nyugdíjukat, ráadásul többen vannak köztük az ellenzék szavazói. A tehetősebb és tanultabb görögök szintén az igen felé hajlanak inkább, sokan azzal is tisztában vannak, hogy szükség van megszorításokra és reformokra. Köztük sok a bizonytalan is, mert tudják, hogy a szavazás értelmetlen. A középosztály teljesen megosztott.

Az alacsony jövedelműek, a szegények, a képzetlenebbek inkább nemmel szavaznak. Közülük sokan hazafias dacból vagy kimondottan nacionalista indulatból, mások a Szirizát támogatják. A fiatalok közt sok a baloldali, a mérsékelt szirizások, de sok támogatója van a Kommunista Pártnak és a kisebb kommunista mozgalmaknak, amik mind eurószkeptikusok.

Görögországból jelentjük

Mindettől függetlenül rengetegen, minden társadalmi csoportból, meg vannak róla győződve, hogy az unió példát akar statuálni Görögországgal a többi déli tagállam számára, ez erősen fűti a dacot és az uniószkepticizmust. Számtalanszor hallottuk azt az érvet, miszerint teljesen más lenne most a helyzet, ha Spanyolországban nem idén ősszel lennének választások.

Kormányválság jöhet

Hogy mi lesz vasárnap este, hétfőn és a következő hetekben-hónapokban, senki sem tudja. Alekszisz Ciprasz és Jannisz Varufakisz pénzügyminiszter azt mondták, hogy lemondanak, ha az igenek győznek. Ráadásul mivel a Sziriza elvi ügyet csinált a szavazásból, nagyon valószínűtlen, hogy kormányon tudnak maradni, ha veszítenek.

Ciprasz miniszterelnök rajongói Athénban, a parlament épülete előtti Szintagma téren. A Sziriza demonstrációján több tízezer tüntető nemet mondott a pénzügyi trojka javaslatára Görögország adósságrendezésérőlFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Egy új pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában a trojka az igenek győzelme esetén mindenképpen benne lenne. De ez rendes körülmények közt is sok időbe telne, ideiglenes vagy ügyvivő kormánnyal pedig biztosan nem írnának alá semmit, hiszen a Sziriza is felrúgta a korábbi megállapodást, miután hatalomra került. Ráadásul amilyen állapotban a görög társadalom van, azt sem garantálja semmi, hogy új választások után létre tudna jönni egy stabil kormánytöbbség.

A trojka így is, úgy is tárgyalna

Ha a nemek győznek, akkor a Sziriza vezette kormánykoalíció minden bizonnyal a helyén tud maradni. Bár a nyugat-európai politikusok azt mondták, a görögök vasárnap az eurótagságról szavaznak, ezt valószínűleg nem kell komolyan venni. A napokban Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke már arról beszélt, nehéz lesz megegyezni Athénnal a következő mentőcsomagról, bármi lesz is a referendum eredménye. Vagyis nem zárta ki, hogy a nemek győzelme után újra tárgyalóasztalhoz üljenek.

Ráadásul az IMF szinte bombát robbantott, amikor elismerte: Görögországnak egy 60 milliárd eurós új mentőcsomagra lenne szüksége ahhoz, hogy talpra tudjon állni, és arra, hogy minden adósságtörlesztését felfüggesszék 20 évre. Az IMF tehát békülékenynek tűnik.

A szavazói elnézőek Ciprasszal

Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek friss választói felhatalmazása lenne arra, hogy újra tárgyalni kezdjen a trojkával, hiszen éppen ezzel kampányolta végig a népszavazás előtti hetet. A választói valószínűleg azt is jól tolerálnák, ha végül komoly megszorításokat tartalmazó egyezséget írna alá.

Ciprasz miniszterelnök több tízezer híve előtt mondta el rövid beszédétfotó: Dudás Szabolcs - Origo

Ciprasz már nagyon sok megszorításra rábólintott (bár sosem annyira, amennyit a trojka akart), ezzel a választói tisztában vannak, ennek tudatában szavaznak vasárnap. A napokban több szirizást próbáltunk szembesíteni azzal, hogy a választási ígéreteihez képest (amik szerint véget vet a megszorításoknak) mennyit puhult Ciprasz álláspontja. Legtöbbjüket ez nem zavarta: ők a hős szabadságharcost látják a miniszterelnökben, aki egy személyben áll ki egész Európa és az IMF ellen; csodákra ő sem képes, a nimbuszába belefér néhány kompromisszum. Vagy akár a teljes meghátrálás, ha nem nevezik nevén.

Marad a bankzár

Akárhogy is alakuljanak a dolgok, egy új mentőcsomaghoz nagyon hosszú út vezet. De addig is, amíg Görögország ténylegesen csődbe megy. Egyelőre Christine Lagarde IMF-elnök azt sem jelentette be hivatalosan, hogy Athénnak késedelmes kötelezettsége van, és még majd egy hónapig nem fogja.

A sürgető és most már a mindennapok részét képező problémát a bankok jelentik. Jelenleg takaréklángon működnek az Európai Központi Bank (EKB) vészhelyzetekre szóló likviditási alapjából. Amíg nem kapnak több pénzt, addig nem tudnak kinyitni, legfeljebb drachmával, emlékeztet Demetriosz Efstacio, az ICBC Bank elemzője. Az EKB pedig valószínűleg nem fogja megemelni a likviditási keretet, amíg nincs megegyezés. A görög bankszövetség elnöke azt nyilatkozta, a népszavazási utáni hétfőtől a görög bankok már csak az EKB segítségével tudnak majd működni.

A görögöknek tehát jobb esetben belátható időre marad a napi 60 eurós pénzfelvételi limit, ami tulajdonképpen inkább 50, mert az automatákba csak 50 és 20 eurós címletet tesznek, 20 eurósból pedig nagyon keveset. Vagy az új, de értéktelen drachma.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK