Tíz éve örökre megváltozott London

2015.07.07. 14:01

Egyperces néma csenddel, koszorúzással, gyászmisével emlékezik meg London a tíz évvel ezelőtti terrortámadásokról. A három metróvonalon és egy emeletes buszon robbantó merénylők 52 embert öltek és több mint hétszázat sebesítettek meg 2005. július 7-én. A merénylet új trendet is jelzett: a terroristák ma már sokszor abban az országban születnek és nevelkednek, ahol szörnyű tettüket elkövetik.

Egy másodperc és egy gyors döntés - ez mentette meg a 20 éves Shanie Ryan életét 2005. július 7-én. A táncművészetet tanuló diáklány, mint minden reggel, most is lakótársával utazott a londoni Piccadilly metróvonalon.

A szokásos helyükön, a szerelvény elején álltak, amikor a King’s Cross metróállomáson Shanie úgy döntött, kiugrik egy pillanatra a kocsiból, hogy még egyszer megölelhesse barátját. Néhány méterre tőle Germaine Lindsay akkor szállt fel a metróra, hátizsákjában egy bombával.

Ennyi maradt az emeletes buszból, amelyet felrobbantott az egyik merénylő.Forrás: AFP/Paco Serinelli

Shanie a jelzésre visszaugrott a metróra, de mivel addigra már elfoglalták addigi helyét, a második kocsiba szállt - ez mentette meg az életét. Egy perccel később a merénylő működésbe hozta a robbanószerkezetet, 26 embert megölve.

Amikor ott vagy és hallod, hogy valaki üvölt a fájdalomtól, majd egyre csendesebb lesz, és végül elhallgat, azonnal bűntudatot érzel, hogy képtelen vagy segíteni. Hogy ők haltak meg, és nem te” - mesélte a BBC-nek a most 30 éves nő, aki először adott interjút a 10 évvel ezelőtti terrortámadások óta.

Megtörték a csendet

Shanie nincs egyedül, a brit sajtóban a támadás tizedik évfordulóján több túlélő is úgy döntött, hogy megtöri a csendet arról, mit élt át 2005. július 7-én. Azon a napon, amikor négy merénylő szinte egy időben robbantotta fel magát a metrón és egy emeletes buszon. A terrortámadásban 52 ember halt meg,  rengetegen pedig azóta is testi és lelki sérülésekkel élik életüket.

A merénylők a metrón egyszerre, a buszon egy órával később robbantottak.Forrás: Origo

Nem túlzás azt állítani, hogy a merénylet örökre megváltoztatta a londoniak életét. A brit főváros lakói addig úgy gondolták, hogy - ellentétben New Yorkkal és Madriddal - ők biztonságban vannak. Hamar kiderült azonban, hogy ez nem így van, ráadásul a négy merénylőből három az Egyesült Királyságban született, és ott élt egész életében, a negyedik pedig egészen kicsi korában költözött a szigetországba.

Eufória után tragédia

Szörnyű tettüket egy nappal az után követték el, hogy London megkapta a 2012-es olimpia rendezési jogát. Visszaemlékezések szerint az egész város ünnepi hangulatban volt, az emberek vidáman és jókedvűen beszélgettek egymással. Az elkövetők reggel 8.50-kor, egy percen belül három bombát robbantottak a Circle és a Piccadilly metróvonalakon. Egy órával később, 9.47-kor a londoni Tavistock téren, a 30-as számú emeletes buszon robbant a negyedik bomba.

A négy merénylőről a biztonsági kamerák készítettek felvételeket.Forrás: AFP/Ho

Az elkövetők mindegyike muszlim vallású volt, mint később kiderült, a szeptember 11-ei New York-i terrortámadások után radikalizálódtak. Vezetőjük a 30 éves Mohammad Sidique Khan volt, a Leedsből származó férfi hat embert ölt meg a Circle vonalon, az Edgware Road megállónál. A 22 éves Shehzad Tanweer ugyanezen a vonalon hét emberrel végzett az Aldgate megállónál. Germaine Lindsay mindössze 19 éves volt, amikor felrobbantotta magát a King’s Cross és a Russell Square között, 26 utas halálát okozva. Ő volt az egyetlen, aki nem Angliában, hanem Jamaicában született. A buszon a csapat legfiatalabb tagja, a 18 éves Hasib Hussain robbantott, a járművön 13-an haltak meg.

Életmentő buszsofőr

A busz görög származású sofőrje egy évtizednyi hallgatás után a Daily Mailnek mesélt a tragédiáról.

„Még akkor sem találnám a megfelelő szavakat az érzéseim kifejezésére, ha a világ összes nyelvét beszélném. Látni lemészárolni azokat a boldog embereket olyan volt, mintha a fejemben is felrobbant volna egy bomba azon a napon” - emlékezett vissza George Psaradakis.

A 30-as buszról a merénylet előtt 50 embert szállított le a sofőr.Forrás: AFP/Adrian Dennis

A most 59 éves buszsofőr aznap hajnali fél 6-kor kezdte a műszakot, három nap múlva ment volna szabadságra. Mint később kiderült, legalább 50 ember életét mentette meg anélkül, hogy tudta volna. A buszon senkinek sem volt fogalma arról, mi történt a metróban, csak a szirénákat hallották, és a lezárásokat látták. A föld alól felözönlő emberek megtöltötték a megállókat, és a 30-as járat is csak lépésben tudott közlekedni. Az Euston állomásnál a sofőr ezért félrehúzódott, és bemondta, hogy aki a közelbe tart, szálljon le, és menjen gyalog, mert hatalmas a dugó. Legalább ötvenen megfogadták a tanácsát, pár perccel azelőtt, hogy a bomba felrobbant volna.

Horrorisztikus jelenetek

A sofőr nem sérült meg a robbanásban, de amit látott, soha nem fogja elfelejteni.

„Testrészek mindenhol, fejek, emberi hús. Odaszaladtam egy fiatal nőhöz, hogy segítsek, de amikor letérdeltem mellé, észrevettem, hogy csak a felsőteste volt, a fél feje pedig leszakadt” - mesélt a horrorisztikus jelenetekről George, aki sokáig gondolkozott azon, hogy felmond, de mégis visszament buszsofőrnek.

Egy rózsa a robbantássorozat emlékművén a londoni Hyde ParkbanForrás: MTI/EPA/Andy Rain

Új trend született

A tíz évvel ezelőtti merényletek évfordulóján a brit fővárosban és egész Angliában megemlékezéseket tartanak. A Hyde Parkban David Cameron miniszterelnök és Boris Johnson főpolgármester részvételével koszorúztak, a Szent Pál-katedrálisban pedig a túlélők és az áldozatok családtagjai is ott lesznek a gyászmisén.

Az 1988-as lockerbie-i katasztrófa óta ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény az Egyesült Királyság területén. Ráadásul a terroristák új trendjét is előrevetítette, hiszen 2005 óta egyre gyakrabban fordul elő, hogy a támadók abban az országban nőnek fel, ahol tettüket elkövetik.

A pakisztáni szál

A hírszerzés sokáig nem talált arra bizonyítékot, hogy a támadóknak bármilyen közük lett volna az al-Kaidához. Évekig tartotta magát az a nézet, hogy a fiatalok külső segítség nélkül, maguk szervezték meg a merényletet, és az internetről szedték össze a bomba előállításához szükséges információkat.

David Cameron és Boris Johnson délelőtt koszorúzottForrás: MTI/EPA/Andy Rain

Ez az elmélet azonban megdőlt, amikor 2011-ben a német hatóságok olyan dokumentumokat foglaltak le, amelyekből kiderült, hogy a londoni terrortámadások hátterében Rasid Rauf, az al-Kaida egyik embere állt. A brit állampolgár szervezte meg két merénylő, Siddique Khan és Shehzad Tanweer pakisztáni kiképzését. Még azt is leírta, hogy a hírszerzés megtévesztésére a két fiatal világinak tettette magát, moziba jártak és sokat viccelődtek.

Ez be is vált, mert az MI5 egy ideig megfigyelte őket, de nem talált semmilyen bizonyítékot Khan és Tanweer és a terroristák kapcsolatára.  Ezért később nagyon sok kritikát kapott a szervezet.

Másolni próbálták

Két héttel a terrortámadások után, július 21-én egy másik csoport próbált robbantani Londonban. Szintén három bombát juttattak a metróra, egyet pedig egy buszra, de nem robbantak fel. A támadókat elfogták, jelenleg is életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik. Mint kiderült, e mögött az akció mögött is Rasid Khan állt.

A hírszerzést sok kritika érte, mert nem tudták megelőzni a merényletetForrás: AFP

Blair is emlékezett

Tony Blair az évforduló alkalmából interjút adott a BBC-nek. Ebben a volt brit kormányfő tagadta, hogy a merényleteket a britek afganisztáni vagy iraki szerepvállalása váltotta volna ki.

„Nagyon fontos megérteni, hogy a csoport feltételezett vezetője 2001 közepén, még a New York-i merényletek előtt járt először pakisztáni kiképzőtáborban, jóval az iraki vagy az afganisztáni katonai akciók előtt” - hangsúlyozta a politikus.

Azt azonban Tony Blair is elismerte, hogy a terrorizmus veszélye nem múlt el, sőt a következő években csak erősödni fog.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK