Ami nem jött össze a töröknek, az sikerülhet a szélsőjobboldalnak

Pár százalékkal van csak lemaradva a radikális Osztrák Szabadságpárt a szociáldemokratáktól néhány hónappal a bécsi önkormányzati választás előtt. Az osztrák fővárosban az elmúlt száz évben eddig senki sem tudta megszorítani a baloldalt, de most úgy tűnik, hogy a bevándorlásellenes és euroszkeptikus szabadságpárt akár az irányítást is átveheti.

Tovább folytatódik a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szárnyalása nyugati szomszédunkban, mivel úgy tűnik, hogy az alakulat olyan siker küszöbén áll, amire még nem volt példa Ausztria történetében.

Bécsben 1919 óta eddig minden önkormányzati választást a szociáldemokraták (SPÖ) nyertek,

de most úgy tűnik, hogy az FPÖ-nek reális esélye van arra, hogy októberben megelőzze a baloldali alakulatot.

Nagyot jött az FPÖ

A Der Standardban közölt legfrissebb felmérés szerint az SPÖ 35, az FPÖ pedig 32 százalékon áll. A legutóbbi, 2010-es választásokon az SPÖ 44, az FPÖ 26 százalékot kapott. A felmérés szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) népszerűsége két százalékponttal csökkent az öt évvel ezelőtti választásokon elért 14 százalékhoz képest. A Zöldek támogatottsága egy százalékkal növekedett a 2010-es eredményekhez képest, jelenleg 14 százalékon állnak.

Az FPÖ erősödését jól mutatja, hogy februárban még 14 százalékpontos hátrányban voltak a szocdemekkel szemben, mostanra azonban gyakorlatilag hibahatáron belül vannak.

A radikális párt az utóbbi hónapokban sikert sikerre halmoz.

Május végén a stájerországi és a burgenlandi voksoláson jelentősen növelte a szavazói számát az FPÖ, ráadásul az utóbbi tartományban koalíciót is kötött a baloldallal. Vajon mi állhat a radikálisok erősödése mögött?

Heinz-Christian Strache egyelőre örülhet a felmérések eredményeinek Forrás: AFP/Dieter Nagl

Elegük van a nagykoalícióból

Az egyik kézenfekvő válasz erre, hogy Ausztriát 2006-óta az SPÖ–ÖVP-nagykoalíció irányítja. Az osztrákok egyre nagyobb részének van elege a két párt összefogásából. Ennek is köszönhető például a 2013-ban alapított liberális Neos, vagy éppen a Zöldek előretörése az utóbbi választásokon. A nagyok szerencséje, hogy a velük szemben álló pártok egyelőre képtelenek koalíciót kötni egymással, így ők voksolásról voksolásra kényelmesen meg tudják újítani a nagykoalíciót.

A radikálisok sikerének másik oka az Ausztriában élő külföldiekkel, főleg a törökökkel és a Közel-Kelet államaiból érkezőkkel szembeni ellenérzés növekedése. Az idegenellenességre kiváló példa volt a burgenlandi tartományi választási kampány, ahol

az FPÖ és az SPÖ közösen ígérte az ideiglenes határellenőrzés visszaállítását a magyar–osztrák határra

a folyamatosan növekvő magyar munkavállalás miatt.

Bécs bevételére készül a radikális jobboldal Forrás: AFP/Alexander Klein

A menekültekből sem kér

Az FPÖ vezetője, Heinz-Christian Strache szerint a magyar–osztrák határon azonnali ellenőrzés bevezetésére van szükség. Minden más megoldás felelőtlenség lenne – mondta a pártvezető, és hangsúlyozta:

meg kell szüntetni a menekültkáoszt, és meg kell állítani az illegális bevándorlást.

A párt burgenlandi vezetője, Johann Tschürtz úgy vélekedett, Ausztriának nem szabad továbbra is az „utópikus európai szolidaritásra” várnia, az ország problémáit magának kellene megoldania.

A Szabadságpárt esélyeit javítja az is, hogy egy friss felmérés szerint az osztrákok 53 százaléka véli úgy, hogy 2015-ben rosszabb Ausztriában élni, mint 2010-ben, és mindössze 5 százalékuk szerint érzékelhető javulás. Különösen a középiskolai végzettséggel rendelkező és

az FPÖ-vel szimpatizáló választók látják negatívan az osztrák kilátásokat.

Nemzetközi összehasonlításban a megkérdezettek 31 százaléka vélte úgy, hogy Ausztriában jobb a helyzet, mint más EU-tagállamokban, és 26 százalékuk szerint rosszabb.

Heinz-Christian Strache élesen fogalmaz a bevándorlókkal és a muszlimokkal kapcsolatban is Forrás: AFP/Dieter Nagl

Sokan nem kérnek Strachéból

Az elégedetlenséget jól mutatta az is, hogy június végén népszavazási aláírásgyűjtést kezdeményezett egy magánszemély az EU-ból való kilépésre. A várakozásokat jóval meghaladó mennyiségű szignó jött össze, így a parlamentnek napirendre kell vennie a kérdést.

Pár nap alatt összesen 260 ezren írták alá a petíciót,

a legtöbben Alsó-Ausztriában és Karintiában támogatták a kilépést.

A felemelkedés ellenére azonban Strache lehetőségei is meglehetősen végesek. Bár pártja Bécsben lassan behozza az SPÖ-t, de Michael Häupl jelenlegi főpolgármester támogatottsága 30 százalékos, míg az FPÖ vezetőjének csupán 16 százalék. Amikor arról kérdezik az osztrákokat, hogy kit látnának szívesen a kancellári székben, akkor csupán 29 százalékuk tudja elképzelni Strachét ebben a pozícióban.

Michael Häupl (középen) egyre inkább izgulhat a választások előtt Forrás: AFP/Alexander Klein

Népszavazás is lehet

Az FPÖ vezére mindezek ellenére maximálisan megpróbálja kihasználni a jelenlegi összeurópai helyezet, mind a görögök, mind a bevándorlók ügyében. Jól ráérzett arra, hogy

az osztrákok többsége egyre inkább terhesnek tekinti Athén további pénzelését.

Éppen emiatt Strache népszavazást kezdeményezett erről a kérdésről, így talált egy újabb témát, amivel ismét a régi pártokkal szemben határozhatja meg magát.

A bevándorlás és illegális migráció kérdésében az FPÖ évről évre egyre keményebb álláspontot fogalmaz meg. A pártelnök legtöbbször Ausztria iszlamizációjának rémével próbálta mozgósítani a híveit, míg az utóbbi időszakban már az illegális határátlépés problémáira koncentrál. Egyelőre minden körülmény az ellenzéki pártvezért kezére játszik, de Ausztriában várhatóan csak 2018 őszén lesz új parlamenti választás. Könnyen lehet, hogy addig ezekkel a témákkal nem lehet versenyben maradni.